Jótállás, szavatosság, termékfelelősség
2000/7-8. lapszám | Meszlényi Zoltán | 8156 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A címben szereplő három szó mindegyikre valamilyen kötelezettséget jelent, amelyekkel szerelő vagy javító szakemberként, vállalkozóként munkánk során naponta találkozunk. Ezekre a kötelezettségekre vonatkozó jogszabályoknak legalább közelítő ismerete nyújt lehetőséget arra, hogy akár önhibánkon kívül, csupán ismereteink hiányossága miatt esetleg bekövetkező kellemetlenségeket elkerüljük, illetve azok ellen megfelelő védelmet tudjunk kialakítani. Tapasztalataim szerint azok az ismeretek hiánya. A legtöbb tévedés azonban a szavatosság vonatkozásában tapasztalható, ezért elsőként ezzel foglalkozunk, a témát a gyakorló szerelő szemszögéből megközelítve.
Számos kollégával beszélgetve úgy tapasztaltam, hogy a szavatosság fogalmát a szakmában többnyire a jótállás (vagy más néven garancia) valamilyen időbeli kiterjesztésnek tekintik. (Kétségtelen, ebben szerepet játszik egyik-másik gyártó közkézen forgó, helytelenül megfogalmazott garanciajegye is.)
Tudnunk kell, hogy a jótállás, a szavatosság és a termékfelelősség három - egymást részben időben átfedő - önálló törvényben rögzített külön-külön jog, amelynek jogosultja minden esetben a megbízó vagy vásárló, kötelezettje pedig lehet a gyártó, az importőr, a kereskedő, installateur szerelő vagy a javító-beüzemelő is. A lényeget, illetve a különbséget legjobban talán a szavatosság és a jótállási kötelezettség fogalmának egymás utáni megfogalmazásával érzékeltethetjük:
A szavatossági joggal a Ptk. "hibás teljesítés" című fejezete alatt található 305-311. §-ai foglalkoznak. A Ptk. 305. §. (2) szerint: "A kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság)."
Szavatosság keretében tehát a kötelezett (gyártó, szolgáltató vagy megbízottja) azért felel, hogy a szolgáltatás - esetünkben a gyártott, eladott készülék, elkészült szerelés vagy javítás - teljesítéskor, tehát vásárláskor, átadáskor rendelkezik a törvényes és a szerződésben kikötött tulajdonságokkal, (mely tulajdonságokat a jog kellékeknek nevezi). Ezzel szemben a jótállás az arra kötelezett részéről a szavatosságnál bizonyos tekintetben fokozottabb felelősségvállalás. A jótállásra kötelezett arra vállal kötelezettséget, hogy a (törvényben, illetve garancia-füzetben rögzített) jótállási idő alatt előforduló hibákat díjtalanul kijavítja függetlenül attól, hogy a hiba oka teljesítéskor fennállt-e vagy sem. (Természetesen a kizáró okok: szakszerűtlen szerelés, előírásoknak nem megfelelő üzemeltetés stb. - kezelési utasításban, illetve garancia-jegyben rögzítettek szerint - figyelembevételével!) Egy jótállási idő lejárta után meghibásodó alkatrész cseréje, illetve az ezzel kapcsolatos javítás nem tartozik a szavatosság körébe; kivéve, ha bizonyítható, hogy a kérdéses alkatrész már teljesítéskor (vásárláskor) is hibás volt.
Mit is jelent az, hogy a törvényes vagy szerződésben meghatározott tulajdonságok?
Törvényes előírások a jogszabályokban, szabványokban, műszaki előírásokban rögzített követelmények. Szerződésben meghatározott tulajdonságok adott esetben akkor is vannak, ha konkrét írásos szerződés nem is készült. Gondoljunk csak egy tartós fogyasztási cikk, mondjuk egy kazán vásárlására. Maga a vásárlás ténye (ráutaló magatartás), illetve az azt igazoló iratok képezik ebben az esetben a szerződés lényeges részeit. A vásárló - a későbbi tulajdonos - a vásárláskor kézhez kapja a készülék használati utasítását és jótállási jegyét. Ezekben az iratokban vannak rögzítve mindazok a tulajdonságok - kellékek -, amelyekkel a készüléknek rendelkeznie kell. (Bizony, kedves kereskedő és szerelő kollégák, ezért fontos, hogy vásárláskor a számlára rávezessék és a tulajdonossal aláírassák: "a használati utasítást és a jótállási jegyet átvettem". Egy esetleges hiba és ebből eredő jogvita során a tulajdonos igen "jó helyzetből indulhat", ha arra hivatkozik, hogy nem kapott használati utasítást - megfelelő tájékoztatást a termék tulajdonságairól -, mi pedig nem tudjuk bizonyítani, hogy de igen, megkapta, alá is írta…)
Lényeges része a vásárlással létrejött szerződésnek a számla, melynek egy példánya a tulajdonosnál, egy példánya nálunk igazolja "az üzlet létrejöttét" és a rajta lévő "fizetve" felirat az ellenérték kiegyenlítését. Mind a jótállási, mind a szavatossági jogok csak a vásárláskor kapott számla birtokában igényelhetők. Nézzünk néhány példát az említett kazán esetében arra, hogy mi tartozik a jótállás és mi a szavatosság jogkörébe. Ha például a jótállási időn belül tönkremegy a kazán vezérlő automatikája, akkor - ha ezt nem valami külső hatás (villámcsapás, eláztatás stb.) okozta - a hibát jótállási kötelezettség keretében kell kijavítani.Viszont, ha például bebizonyosodik, hogy a 25 kW teljesítményűnek eladott kazán (használati utasításban, gépkönyvben rögzített teljesítmény) sehogyan sem ad le 20 kW-nál többet, akkor ez bizony szavatosság körébe tartozó hiba; hiszen a termék már vásárláskor sem rendelkezett az erre vonatkozólag rögzített kellékkel: a 25 kW teljesítménnyel.
Igen lényeges elem a szavatossági jogon belül - amivel a jótállás nem rendelkezik - a kártérítési kötelezettség. A Ptk. 310. § szerint: Szavatossági jogainak érvényesítésén kívül a jogosult a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelheti… Nézzünk erre is egy leegyszerűsített példát: ha egy öntöttvas kazán valamelyik tagja jótállási időn belül - ki tudja miért: szállítás, erős összehúzás stb. - megreped, akkor - ha csak nem bizonyítható a szakszerűtlen szerelés, beavatkozás, hibás kezelés a tulajdonos részéről - a kazánt jótállás keretében javítani, vagy ha ezt nem lehet, cserélni kell. Viszont ugyanilyen hiba esetén a szakértői vizsgálat a repedt kazántagon egy durva öntési hibát talál - ez a hiba már teljesítéskor megvolt - akkor az bizony szavatossági körbe tartozik, és a javításon kívül az esetleg okozott kár (pl. hiba miatt elázott tárgyak, kiesett üzemidő) megtérítését is követelheti a tulajdonos.
A jótállás ideje épületgépészeti berendezések esetében általában 24 hónap, a szavatosságé 3 év. De mint az előző példából láttuk, szavatossági igény nemcsak a jótállási idő lejárta után merülhet fel, hanem az alatt is, hiszen egy egészen más jogról van szó. Igen lényeges, hogy a szavatosság nemcsak termékekre, hanem a szerelésre és a szolgáltatásra is vonatkozó kötelezettség. Tehát mind szerelési, mind javító beüzemelő tevékenységünkért a Ptk. jelzett részei szerinti szavatossági felelősséggel tartozunk. Egy erre vonatkozó kellemetlen példa a közelmúltból: Egyébként jól dolgozó és lelkiismeretes kolléga által beüzemelt vízmelegítő az üzembe helyezést követő 30 percen belül kigyulladt és teljesen tönkrement. A bővítésként felszerelt vízmelegítő a gázszolgáltató részére átadva nem volt: emiatt már eleve "nem élt" a készülék jótállása! A tüzet a készüléken belül egy nem kellően meghúzott hollandi mellett kiáramló gáz begyulladása okozta. Itt a gyártó jótállási kötelezettsége fel sem merül, hanem a keletkezett kárt sajnálatos módon a beüzemelő kollégának "kellett elvinni", saját munkájának szavatossági kötelezettségeként. Szolgáltatása körében elkövetett két hiba: a gázszolgáltató műszaki átvétele nélküli üzembe helyezés, és a nem megfelelő tömörség-ellenőrzés. A cikk címében jelzett jótállási, szavatossági, termékfelelősségi kötelezettségnek még több, számunkra fontos eleme van. Jelen írás keretében teljességre nem törekedhettünk, csupán a szavatosság - mint szerelő-szolgáltató vállalkozót terhelő kötelezettség - néhány lényeges elemére kívántuk felhívni a figyelmet. Amennyiben olvasóink téma iránti érdeklődése indokolja, a későbbiekben hasonló példák során ezekre a kérdésekre még visszatérünk.
