Padlófűtések III. rész
2000/7-8. lapszám | Versits Tamás | 11 366 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A padlófűtésekkel kapcsolatos írásunk III., egyben befejező részéhez érünk, melyben a fali készülékek padlófűtéses rendszerbe való foglalását tárgyaljuk. A berendezések szerkezeti felépítését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy szinte kivétel nélkül beépített keringtetőszivattyúval rendelkeznek, aminek műszaki paramétereit a hidraulikus rendszerek kialakításánál feltétlenül figyelembe kell venni.
- Padlófűtési rendszer kialakítása közvetlen betáplálással (kizárólag padlófűtés)
A fali fűtőkészülék előremenő fűtési vize direktben kerül bevezetésre a padlófűtési rendszerbe. Ennek az a hátránya, hogy a cirkó/kombicirkó megengedett max. üzemi előremenő fűtővíz hőfokát korlátozni kell a padlófűtésben engedélyezett fűtési vízhőmérsékletre. Lángmodulációs és 2-pont teljesítmény szabályozós készülékek esetén is a feladat megoldható, de a készülékek névleges teljesítményéhez képest a rendszerben leadott hőteljesítmény alacsonyabb lesz. Ez annak a következménye, hogy a névleges teljesítményt Dt=20 °C hőfoklépcsőre adják meg a gyártók, míg a padlófűtésben ettől jóval kisebb Dt=8-10 °C hőfoklépcső az általános, és mivel a beépített szivattyú vízszállítása nem változtatható, így a leadott teljesítmény csökken. Üzembiztonsági kérdés, hogy esetleges kazántermosztát, ill. elektronikai meghibásodás esetén az engedélyezett hőfoknál magasabb hőmérsékletű előremenő víz kerülhet a rendszerbe, ezért mindenképpen ajánlatos biztonsági határoló-termosztátot (csőtermosztát) alkalmazni.
Ez a megoldás, mint a kazánoknál is, csak jó minőségű, oxigéndiffúzió ellen védett cső beépítésekor alkalmazható. Kombikészülékek esetében a használati meleg víz megfelelő hőmérsékletét nem lehet teljesíteni – kivéve a rézterhelés beállítással rendelkező készülékeket. - Padlófűtési rendszer kialakítása hőcserélő alkalmazásával
Ez a megoldás, mint a kazánoknál már tárgyaltuk, kiküszöböli a fenti alkalmazás egyes hibáit, mert a
hőcserélő hidraulikailag teljesen szétválasztja a kazánkört (primer)
a padlófűtés rendszerkörétől (szekunder). A primer előremenő vízhőfok magasabb lehet, ami az üzemviteli tulajdonságokra hat kedvezően, nem beszélve arról, hogy ha a padlófűtési rendszer kiegészítő (radiátoros) fűtéssel társul, akkor a radiátoros fűtés magasabb előremenő hőmérséklete is kiszolgálható. A leválasztott padlófűtés természetesen saját biztonsági berendezéseket (tágulási tartály, biztonsági szelep) igényel.
Az esetleges kazántermosztát, ill. elektronikai hibát itt sem tudjuk kiküszöbölni, ezért csőtermosztát alkalmazása javasolt.
A rendszer kialakítása a padlófűtés szempontjából alárendelt, mert a főköri (a fali készülékbe beépített) szivattyúnak mennie kell, hogy a padlófűtés hőcserélője át tudjon adni hőmennyiséget. A megoldás ebben a formában kiegészítő padlófűtéseknél javasolt. - Padlófűtési rendszer kialakítása három-utú keverőcsap alkalmazásával (alárendelt)
A csőanyagra vonatkozó kitételek megegyeznek az első esetben tárgyaltakkal, hiszen itt is közvetlen kapcsolatról van szó, de már nem direktben, hanem keveréssel állítjuk elő a padlófűtés kívánt előremenő hőfokát. Az ábrán a keverőcsap keverő üzemmódban került beépítésre.
Keverő üzemmódban a keverőcsapot a padlófűtés (szekunder) szivattyúja elé építjük be. A csap kiválasztása a szekunder oldal-paramétereire (tömegáram, hőmennyiség, stb.) történik. Az alárendeltségre visszatérve megállapíthatjuk, hogy a szekunder oldalon lévő szivattyú önmagában kevés, hogy álló főköri (beépített) szivattyú mellett megfelelő vízmennyiséget szállítson a padlófűtési rendszerbe. Ennek a megoldásnak alkalmazása hasonló a második részben tárgyaltakkal.
Megjegyzés: sokszor merül fel kérdésként, hogy olyan rendszerben, ahol van radiátoros és padlófűtés egyaránt, hogyan lehet pl. mind a földszinti padlófűtéses nappaliban, mind a tetőtéri radiátoros szobában termosztátot, ill. szobai szabályozó-egységet elhelyezni. A fali készülékek általában egy szobai egységet tudnak fogadni. 2-pont szabályzású készülékeknél lepárhuzamosított elektromos kapcsolással viszonylag egyszerűen meg lehet oldani a feladatot, hiszen a készüléknek mindegy, honnan kapja az indítási 230 V feszültséget. A gyengeárammal, léghőmérsékletről is működő lángmodulációs készülékeknél már nem ilyen egyszerű a kérdés, mert a folyamatosan változó visszacsatolt jel mi-att ezek a készülékek nem alkalmasak „2 termosztátos” kiépítésre.
Teljesen szétválasztott, „2 termosztátos” vegyes fűtésre látunk példát a 4. sz. kapcsolási vázlatnál. - Padlófűtési rendszer kialakítása három-utú keverőcsap alkalmazásával (mellérendelt)
Ez az igazi vegyes fűtéses megoldás jó minőségű, oxigéndiffúzió ellen védett csőanyag alkalmazása esetén. A főköri osztóról önállóan indított padlófűtéses ág biztosítja megfelelő vezérlő, ill. szabályozó automatikák alkalmazásával, hogy a padlófűtés önálló életet tudjon élni, azaz önálló hőfok-beállítással, esetleges időprogrammal és önálló karakterisztikával (fűtési jelleggörbe) rendelkezzék. Megoldható pl. a szintenkénti vagy a lakóterenkénti vezérlés is. Ennek feltétele, hogy a keverőcsap meghajtómotorral legyen felszerelve, amit a központi automatika vezérel. Ilyen kapcsolással előidézhetjük az „ideális” állapotot is, ahol a padlófűtés bevitt teljesítménye önmagában fedezni tudja a csökkentett fűtési hőmérséklet eléréséhez szükséges energiát és a konvekciós (pl. radiátoros) fűtésre csak a téli hidegekben, ill. gyorsfelfűtéseknél van szükség.
A hidraulikus váltó alkalmazása eddig nagyobb teljesítményeknél volt használatos, de a modern épületgépészet már a háztartási kategóriában is szívesen alkalmazza, főleg a változó tömegáramú fűtési rendszerekben. Itt térhetünk vissza a beépített szivattyú kérdésére. Hidraulikus váltós rendszereknél a beépített szivattyú csak a primer kör tömegáram-igényét és ellenállását fedezi, mert a hidraulikus váltóban a fali készülék szivattyújának már nincsen nyomása (emelőmagasság), addig a rendszer paramétereit a méretezett és kiválasztott szivattyúk szolgálják ki. A fali készülékek szivattyúja, mint egy kötöttség, a hidraulikus váltóval megszűnik, és akár kettőnél több fűtési kör is kialakítható. A rendszerkialakítások természetesen nem tárgyalják az összes lehetséges megoldást. Az általános bemutatáson túl a hidraulikus váltós rendszer alkalmazása lehet egy új irányzat, melynek segítségével több lehetőség nyílhat az összetett fűtési rendszerek kialakításában. Mindig a megoldandó feladat határozza meg a választott megoldást. Nem célszerű egy rendszertechnikai megoldást minden megoldandó feladatra ráhúzni. Sok dolgot kell figyelembe venni a szereléskor, és mint a kazános résznél már említettük, az épületgépészet kelléktára rendkívül gazdag, csak a kedvező, ideális megoldást kell megtalálni, amiben a készülékeket forgalmazó cégek igyekeznek minden segítséget megadni.
