A padlófűtés általános bemutatása
II. rész
2000/6. lapszám | VGF&HKL online | 16 061 |
Figylem! Ez a cikk 26 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző számunkban a padlófűtések csőanyagát, fektetési technológiáját és szerelési irányelveit tárgyaltuk. Az anyagminőség és technológia helyes megválasztása mellett igen nagy figyelmet kell fordítani a padlófűtések rendszerbe való illesztésére, azaz a szabályozásra. A mesterségek közül az épületgépészet rendelkezik, természetesen az alapvető ismérvek mellett, a legnagyobb szabadságfokkal a megvalósítás területén. A szerelő szakember saját magát adja a csővezeték minőségi és formai kialakításában, ezért az alábbi rendszertechnikai kialakítások csak az elvet kívánják tárgyalni.
A padlófűtések kialakításánál ismételjük át mégegyszer az alapvető kritériumokat (lásd 1. rész):
Ebben a számban a padlófűtési rendszerek kapcsolási vázlatában álló kazánok szerepelnek. A következő szám a fali készülékekre mutat be néhány megoldást.
1. Padlófűtési rendszer kialakítása közvetlen betáplálással (tisztán padlófűtés)
Ebben a műszaki megoldásban a hőtermelő berendezés előremenő fűtési vize direktben kerül bevezetésre a padlófűtési rendszerbe. A megoldás hátránya, hogy a kazán megengedett max. üzemi előremenő fűtővíz hőfokát korlátozni kell a padlófűtésben engedélyezett fűtési vízhőmérsékletre (50-55 °C), emiatt a hőtermelő berendezés fokozott kondenzációs jelenségnek van kitéve, melynek következménye az idő előtti kazánkorrózió. Ezenkívül egy esetleges kazántermosztát meghibásodás esetén az engedélyezett hőfoknál magasabb hőmérsékletű előremenő víz kerülhet a rendszerbe, ezért mindenképpen ajánlatos biztonsági határoló termosztátot (csőtermosztátot) alkalmazni. Ez a műszaki megoldás jó minőségű, oxigéndiffúzió ellen védett cső beépítésekor alkalmazható. Itt főleg a hőtermelő berendezéseket gyártó cégek garanciális feltételei irányadóak. Egy rosszul megválasztott csőanyag- minőséget akár garancia- megvonás is követhet.
2. Padlófűtési rendszer kialakítása hőcserélő alkalmazásával
Ez a megoldás kiküszöböli a fenti alkalmazás egyes hibáit, mert a hőcserélő hidraulikailag teljesen szétválasztja a kazánkört (primer) a padlófűtés rendszerkörétől (szekunder). A kapcsolat kizárólag termikus, azaz a hőcserélőn csak a hő átadása történik. A padlófűtésnél használt csőanyag nincs hatással a primer körre. A hőcserélők kialakításának függvényében minden esetben számolnunk kell hőfokcsökkenéssel, mely a primer és szekunder oldalak közötti hőmérsékletesésben mutatkozik meg. A hőcserélőket a tervezett állapotra méretezni kell, így már előre meghatározható a hőfokesés. A kazánköri (primer) előremenő vízhőfok magasabb lehet, ami az üzemviteli tulajdonságokra hat kedvezően, nem beszélve arról, hogy ha a padlófűtés-rendszer kiegészítő (radiátoros) fűtéssel társul, akkor megteremtettük a lehetőséget a radiátoros fűtés magasabb előremenő hőmérsékletének kiszolgálására. A leválasztott padlófűtés természetesen saját biztonsági berendezéseket (tágulási tartály, biztonsági szelep) igényel, hiszen a primer oldali biztosítástól vízoldalon el van választva. Az esetleges kazántermosztát-hibát itt sem tudjuk kiküszöbölni, ezért csőtermosztát alkalmazása javasolt. A rendszer kialakítása a padlófűtés szempontjából alárendelt, mert a főköri (kazánköri) szivattyúnak mennie kell, hogy a padlófűtés hőcserélője át tudjon adni hőmennyiséget. A megoldás ebben a formában kiegészítő padlófűtéseknél (pl. hidegburkolat-temperálás) javasolt.
3. Padlófűtési rendszer kialakítása 3-utú keverőcsap alkalmazásával (alárendelt)
A csőanyagra vonatkozó kitételek megegyeznek az első esetben tárgyaltakkal, hiszen itt is közvetlen kapcsolatról van szó, de már alkalmazunk egy szabályozástechnikai elemet. Ezzel a megoldással, amenynyiben úgy építjük be, mintha egy hőcserélő lenne, nem érjük el az esetleges optimális megoldást. Az ábrán a keverőcsap visszakeverő (gyűjtő) funkcióban került beépítésre. Visszakeverő funkcióban a keverőcsapot a padlófűtés (szekunder) szivattyúja elé építjük be. A csap kiválasztása a szekunder oldal paramétereire (tömegáram, hőmennyiség stb.) történik. A szabályozás akkor lesz kielégítő, azaz a csap csak akkor tud visszakeverni, ha azon megfelelő nyomásesés van. Indokolatlan méretnövelés vagy számítások nélküli kiválasztás nem kielégítő szabályozást eredményez. Az alárendeltségre visszatérve megállapíthatjuk, hogy a szekunder oldalon lévő szivattyú önmagában kevés, hogy álló főköri szivattyú mellett megfelelő vízmennyiséget szállítson a padlófűtési rendszerbe. Ennek a megoldásnak alkalmazása hasonló a második részben tárgyaltakkal.
4. Padlófűtési rendszer kialakítása 3-utú keverőcsap alkalmazásával (mellérendelt)
Ez az igazi vegyes fűtéses megoldás jó minőségű, oxigéndiffúzió ellen védett csőanyag alkalmazása esetén. A főköri osztóról önállóan indított padlófűtéses ág biztosítja, megfelelő vezérlő, ill. szabályozó automatikák alkalmazásával, hogy a padlófűtés önálló életet tudjon élni, azaz önálló hőfok-beállítással, esetleges időprogrammal és önálló karakterisztikával (fűtési jelleggörbe) rendelkezzen. Ennek feltétele, hogy a keverőcsap meghajtómotorral legyen felszerelve, amit a központi automatika vezérel. Ilyen kapcsolással előidézhetjük az „ideális” állapotot is, ahol a padlófűtés bevitt teljesítménye önmagában fedezni tudja a csökkentett fűtési hőmérséklet eléréséhez szükséges energiát és a konvekciós (pl. radiátoros) fűtésre csak a téli hidegekben, ill. gyors felfűtéseknél van szükség. Ez az egyik legnépszerűbb megoldás az összetett, mellérendelt fűtések kialakításánál, és tapasztalatok alapján megállapítható, hogy ez a műszaki megoldás biztosítja a legkedvezőbb energiamérleget és helyiség hőmérséklet-eloszlást a legracionálisabb energiafelhasználás mellett.
5. Padlófűtési rendszer kialakítása 3-utú keverőcsap és hőcserélő alkalmazásával (mellérendelt)
Ezzel a kapcsolással egyesíteni lehet a mellérendelt padlófűtéses rendszerek előnyeit a nem kielégítő minőségű padlófűtéscsövek rendszerleválasztási kötöttségével. A kialakítás többletköltséget igényel, hiszen mindkét (keverőcsap és hőcserélő) szerelvényt meg kell vásárolni. Ez a műszaki megoldás régi padlófűtési csövekkel szerelt rendszerekben fűtőkészülék-cserénél válhat szükségessé ott, ahol a gyártói előírás megköveteli a 100%-os oxigéndiffúzió-védelmet a garancia megtartása miatt, és alkalmazni kívánjuk, ill. a megrendelő igényli a motoros keverőcsapos szabályozást. A keverőcsap-szivattyú-hőcserélő szerelvények egymáshoz viszonyított helyzete (keverőcsap függvénye) lehetőséget ad viszszakeveréses, illetve lekeveréses üzemmódra. Míg az első esetben a keverőcsap a szivatytyú szívócsonkja előtt, addig a második esetben a szivattyú nyomócsonkja után helyezkedik el. Mindkét esetben a csap méretét a primer oldali paraméterekre választjuk ki. Nem megfelelő cső-anyagminőség esetén ez a kialakítás jobb megoldást ad, mert a keverőcsap nem az esetleges „iszapos” vízben dolgozik, hanem a primer oldali „tiszta” fűtővízben, ahol a keverőcsap leragadási veszélye jóval kisebb, ami egyben üzembiztonságot jelent. Természetesen megfelelő inhibitorok (adalék anyagok) alkalmazásával a hordalékanyagok „termelődése” nagymértékben mérsékelhető, de a korróziós folyamat nem küszöbölhető ki teljesen, ami a csap mozgó alkatrészein méretváltozást okozhat, amely a megszorulást előidézheti. A rendszertechnikai megoldások ezzel természetesen nem teljes körűek, hiszen nem szóltunk a fojtószelepes, a 3-utú keverőszelepes, a padlófűtő modulos stb. megoldásokról. A megoldások alkalmazása is előfordul a szerelési gyakorlatban, sőt padlófűtési rendszerekre szakosodott cégek komplett rendszertechnikát kínálnak, melyről részletesen e cikk keretében nem tettünk említést. A választást minden esetben a megoldandó feladat határozza meg. A rendelkezésre álló „kelléktár” szinte minden műszaki helyzetre ad megoldást.
- megfelelő aljzatrétegrend szükséges a hordozóréteg (esztrich) befogadására,
- a csőfektetés távolsága és formája igazodjon a fűtendő helyiség funkciójához felületi hőmérséklet,
- szabályozás, rendszerbe illesztés.
