Társadalombiztosítási szabályok változása 2000-ben I.
2000/6. lapszám | Zsoldosné Serényi Csilla | 16 622 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ebben az évben nemcsak az adójogszabályok, hanem a társadalombiztosítás és gyermeknevelési támogatások szabályai is módosultak, igaz, csak kisebb mértékben.
A változások zöme adminisztratív jellegű. Bizonyos tekintetben egyszerűsödött az adatszolgáltatási kötelezettségünk, mivel februártól a társadalombiztosítási járulék bevallás az adóbevallás részévé vált. Ez azt jelenti, hogy a bevallás benyújtásának gyakoriságát az adózás rendjéről szóló törvény határozza meg, vagyis igazodik az egyéb adónemekről (SZJA, munkaadói járulék, munkavállalói járulék) benyújtott bevalláshoz. Vagyis ha az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú mellékletében felsorolt adónemekből a fizetési kötelezettség a 10 millió forintot elérte, akkor változatlanul havonta, ha a 4 millió forintot elérte, akkor negyedévente, ha 4 millió forint alatti, akkor évente egyszer kell bevallást benyújtani. A bevallási kötelezettség gyakorisága azonban nem befolyásolja a fizetési kötelezettség gyakoriságát, továbbra is tárgyhó 12-e a határidő.
Az egyéni vállalkozóknak saját maguk után ezentúl csak negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-ig kell a járulékot megfizetni, míg az alkalmazottaik után havonta. Februártól a járulékfizetési kötelezettséget is az APEH folyószámlájára kell teljesíteni. Mivel az adóhatóság külön számlán tartja nyilván az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap javára történő befizetéseket, ezért a bevallásban is külön kell szerepeltetni azokat, megbontva a dolgozóktól levont, illetve a munkáltatót terhelő részre. A mérték nem változott, a munkáltató továbbra is 33%-ot, míg a munkavállaló 11%-ot fizet az alábbi bontásban:
- nyugdíjjárulék 22%, illetve 8% (amennyiben a dolgozó nem magánnyugdíj-pénztár tag),
- egészségbiztosítási járulék 11%, illetve 3%.
Az eddigi gyakorlat szerint, ha a munkáltató késedelmesen és csak részletekben tudta kiegyenlíteni tartozását, akkor a befizetésekkel először a felgyülemlett késedelmi pótlék tartozásokat csökkentették. Ez elég sok bonyodalmat okozott mind pénzügyileg, mind a folyószámlák egyeztetése során. Az ebben történt változás szerencsére kedvező, mert a befizetéseket ezentúl az esedékesség sorrendjében számolják el, és a késedelmi pótlék tartozást előírják. A járulékigazgatóságok megszűnése miatt a járulékbehajtási ügyekben első fokon az adóhatóság területi szerve jár el. Fontos tudni, hogy a munkáltató által a dolgozóktól levont járulékokra, adókra sohasem engedélyezhető fizetési könnyítés, az adóhatóság a járuléktartozásokat nem mérsékelheti.
A teljesség igénye nélkül néhány mindenkit érintő változás:
- a tételes egészségügyi hozzájárulás (EHO) havi összege 3900 forintra nőtt,
- valamennyi munkáltató - nemcsak magánszemély - foglalkoztathat alkalmi
- munkavállalókat, bár a feltételek nem túl kedvezőek,
- január 1-je után kifizetett végkielégítéssel nem szerezhető biztosítási idő,
- a gyermek kétéves koráig ismét jár gyermekgondozási díj (igényelni kell) a GYED-en lévő is biztosítottnak minősül,
- az is lehet kiegészítő tevékenységű egyéni vállalkozó, akinek előnyugdíja, korengedményes vagy hivatásos szolgálati nyugdíja szünetel.
