Polietilén csőrendszerek bemutatása
2000/5. lapszám | Versitsné Czentnár Zsuzsanna | 14 617 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Vezethetjük e vezetékeket önállóan is, de lehetséges védőcsőben vinni, s ekkor „cső a csőben” rendszerről beszélünk. Két egymásba helyezett cső, a belső az ún. haszoncső, amelyben áramlik a víz, a külső pedig a védőcső (gégecső), amely szintén műanyagból készül. A haszoncső térhálósított polietilén, a cső sima belső felületének köszönhetően a használat során nincs vízkőlerakódás, keresztmetszet-szűkülés, esetleg eltömődés.
Nagy előnye e rendszernek, hogy nem érintkezik a haszoncső a külső környezettel, és meghibásodás esetén kicserélhető a haszoncső a falazat bontása nélkül – természetesen csak az idomtól idomig terjedő szakaszon. E kedvező körülmény miatt jelenleg csak a „cső a csőben” rendszernél engedélyezik a nyomóvezeték födémbe történő szerelését, mellyel a horonyvésés is elkerülhető. A gégecső szerepe az, hogy védi a haszoncsövet a mechanikai sérülésektől a beépítés és az üzemeltetés során. Védi a haszoncsövet a közvetlen napsugárzástól, helyet biztosít a haszoncső hőtágulásának felvételére (a haszoncső hullámalakot vesz fel a gégecsőben). A gégecső a hidegvíz-vezetéken megakadályozza a páralecsapódást, a víz felmelegedését, továbbá csökkenti a melegvíz-vezeték hőveszteségét, vagyis hőszigetelést biztosít. A gégecső csökkenti a vezetékzajok továbbterjedését is. A csöveket egymáshoz és más csőanyagokhoz is csatlakoztathatjuk.
Ennek feltétele a megfelelő technológia és az erre a célra kifejlesztett csatlakozó elemek. A csőkötések minősége nagyon fontos a rendszer üzembiztonsága szempontjából, mert itt ún. anyagfolytonossági hiány keletkezik, ami az esetleges tömítetlenséget idézheti elő. A kis hajlítási sugárral végzett irányváltoztatásoknál fittingeket használunk, ahol a csőkötés minősége szintén nagyon fontos. A csövek kötésére többféle módszer terjedt el, melyekből néhányat itt bemutatunk. A Sanipex-kötés biztonságos és kedvező az áramlás szempontjából, melynél a kötés szorítógyűrűs menetes kivitelű, sárgaréz alapanyagú csőkötő-elemekkel hozható létre, mely egyedi szerszámot igényel. A speciális kötőelem biztosítja az állandó kötőerőt a fittingben, mivel a beépített tányérrugó kiegyenlíti a hőmérséklet-különbségből adódó csőfalvastagság változásait. A Rehau-kötés (toldóhüvelyes kötés) egy szorítógyűrűs kötés, mely az előzőhöz hasonlóan nagyon jó, de itt számolnunk kell a kötés helyén keresztmetszet-csökkenésre. A szorítógyűrű rézből készül, melyet fel kell húzni a csőre a művelet megkezdése előtt. A hidegen feltágított haszoncsövet rá kell tolni az idomra. A kitágított cső visszazsugorodása ekkor megkezdődik. Az idom beigazítása után a toldóhüvelyt (szorítógyűrűt) rá kell húzni a két anyag együttesére, s ezzel elkészült a kötés. E művelet szakértelmet nem igényel, mindöszsze elegendő egyszer látni, hogy hogyan történik ez. Az előző eljáráshoz hasonló a Wirsbo-kötés, csak itt két műanyag gyűrűt kell a rézgyűrű helyett használni. A haszoncső és a szorítógyűrű együttes feltágítása után behelyezzük a csőidomot, melyre néhány másodperc alatt rázsugorodik a cső és a műanyag gyűrű. E kötésmód is nagy biztonsággal szerelhető és nagyon gyors. Általános kötéstechnika a csavarmenetes csatlakozás: a szorító- vagy roppantógyűrűs kötés. A külső hollandi anya meghúzáskor a támasztóhüvellyel a roppantógyűrűt rápréseli a csőre, így a cső rászorul a támasztóhüvelyen lévő hőmérséklet és időálló tömítőgyűrűkre. A kettő között a különbség annyi, hogy a szorítógyűrűs kötést szétbonthatjuk, majd újra felhasználhatjuk, míg a roppantógyűrűs kötést csak egyszer használhatjuk, azaz a kötés megbontása után ki kell cserélni a kötés elemeit. A megfelelő mértékben meghúzott kötés meghibásodása szinte kizárt.
A hollandi anya későbbi szétszerelés céljából oldható, így a kötés megbontható. E kötések előnyei, hogy némelyikhez villáskulcson kívül más szerszám nem szükséges. A kötések létrehozása előtt a csővéget merőlegesen kell levágni a műanyag csövekhez alkalmazott csővágó ollóval. A műanyag csövek hajlítási sugara hidegen minimum 5D, melegítve 3D. A térhálósított PE csövek többször is hajlíthatóak. A cső megtörésekor, annak üvegszerűen átlátszóvá válásáig forró levegővel való melegítéssel a cső visszanyeri eredeti kör keresztmetszetét, így a sérült darabot nem kell eltávolítani, a cső újra hajlítható. A hazai kereskedelemben beszerezhető a kívánt szereléstechnológiai anyag. A speciális szerszámok kölcsönözhetők egy-egy munkára, nem kell megvásárolni őket. A forgalmazott cső- és idomválaszték igen nagy, szinte minden épületgépészeti szereléstechnikai feladat megvalósítható ezen anyagok felhasználásával. Műanyag cső előnyei: – gyors szerelés, biztonságos üzem és hosszú élettartam, – magas hőmérsékleti terhelhetőség: tartós terhelés 95 oC-nál 6, ill. 10 bar, – nincs korrózió- és tűzveszély, mivel az elemek hidegkötéssel készülnek, alaktartó, rugalmasság/ nyomási terhelhetőség szempontjából optimális viselkedés, – nagyfokú a kopásállóság, a cső megtörésekor nem károsodik az anyag, – kitűnő vegyszerállóság, – különlegesen hajlékony, nagy flexibilitás, egyszerű csőfektetés, – jó elektromos tulajdonságok, mentes a nehézfém-ionoktól és a lerakódástól, – és nem utolsó szempont, hogy esztétikus.
Nézzük meg a műanyag csövek rendszertechnikai alkalmazhatóságát: A műanyag csövek közül fűtéstechnikai rendszerek kivitelezésére oxigén-diffúziómentes térhálósított PE csövet használjunk. A korrózió problémáján kívül néhány kazángyártó cég garanciafeltétele a hozzákapcsolt műanyag csöves fűtési rendszer 100%-os oxigéndiffúzió-mentessége. Műanyag csővel bármilyen vezetékelrendezés lehetséges, akár családi házakban, akár lakótelepeken, vagy kereskedelmi létesítményekben alkalmazzák. Választható egycsöves rendszer, kétcsöves rendszer, fűtési osztóval-gyűjtővel és egyenkénti fűtőtest-csatlakozással, körvezetékként kiépítve vagy sugaras elrendezéssel. A fűtőtesteket a padlóból vagy a falból egyaránt lehet csatlakoztatni, a hőleadó bármilyen típusú lehet. Kiválóan alkalmas padlófűtési rendszer kialakítására, így alkalmazkodni lehet az építtető kívánságaihoz, az épület adottságához és a rendelkezésre álló költségkerethez. Radiátoros rendszernél a padlóban vezetett fűtési csöveket szigetelni kell a padló túl magas felületi hőmérsékletének elkerülése végett. Vízvezetéki hálózatoknál egyaránt szerelhető az ún. „cső a csőben” rendszer és a hagyományos T idomos ágvezetéki rendszer. A „cső a csőben” rendszer esetén falnyílásban, vagy fali szekrényben elhelyezett hideg-meleg vizes osztóról indítjuk az egyes kifolyókat ellátó, védőcsőben szerelt vezetékeket.
A kifolyószerelvények csatlakoztatására műanyag falidobozokban elhelyezett falikorongokat használunk. Minden egyes vízvételi helyhez ebben a rendszerben külön vezetéket építünk. Van olyan speciális idom, amely lehetővé teszi, hogy vízzel az adott csapolót és még a következőt ellássa. Ezt dupla elosztódobozokkal lehet elérni, amely lecsökkenti a beépítendő csővezeték mennyiségét. A technológia alkalmazható szerelőfalas szerelésnél is. A hagyományos rendszer kiépítése megegyezik a horganyzott acélcsöves rendszerekével. A leágazások, éles irányváltások, a falikorongok bekötései nem teszik lehetővé a „cső a csőben” rendszer nyújtotta, bontás nélküli csőcserét, a beépített idomok miatt nem húzható ki a cső. Rejtett szerelés esetén lehetőleg kerülni kell a toldásokat (bebetonozott, elvakolt kötések), hogy ne legyen feleslegesen eltakart kötés. Meglévő épület esetén, olyan helyen, ahol a csővezeték mechanikai sérülés veszélyének nincs kitéve szabadon, bilincsekkel falhoz vagy mennyezethez rögzítve is szerelhető. Utólagos szerelésnél (pl. fűtési rendszer esetén), ha épületszerkezetben már nem tudjuk elhelyezni, vagy nem akarjuk bevésni, a szabadon szerelt vezeték védelmét biztosító, esztétikailag is megfelelő burkolásról kell gondoskodni. Ilyen megoldás az ún. szegélyléces szerelés, amihez csatlakozó idomok, továbbá eltakarásra alkalmas műanyag vagy faelemek igénynek megfelelő színben és mintával beszerezhetők. A csőhálózat kialakításánál gondolnunk kell a hőmérséklet-változásból eredő csőhossz változására, azaz a hőtágulásra. Sok kellemetlenség okozója lehet, ha a hőtágulás okozta dilatációs mozgásnak nem biztosítunk lehetőséget.
A hőtágulás okozta mozgás felvételének egyik lehetősége, ha nagy ívű irányváltoztatásokat alakítunk ki. Megoldás lehet, ha a csövet egy mérettel nagyobb gégecsőben vezetjük, ahol a hőtágulás okozta hossznövekedést enyhén „összehullámosodva” tudja felvenni. Hasonló hatású a hőszigetelő csőhéjban vagy a padló hőszigetelésén belül való szerelés is. Védőcsövet kell alkalmazni dilatációs hézagoknál, a fal- és födémáttöréseknél és minden olyan esetben, ha a cső mechanikai védelme azt megköveteli. Ha az egyenesen szerelt vezetékszakasz hossza az 5 métert meghaladja, alkalmazzunk íves hőtáguláskiegyenlítést. Szabadon szerelésnél (pl. pince, alagsor, szerelőszint) a műanyag csövek rögzítése gumibetétes csőbilincsekkel történik. A csővezeték belógásának elkerülésére, valamint esztétikai okok miatt ajánlott a vízszintesen szabadon vezetett műanyag csöveket alátámasztó csőhéjjal szerelni. A fix megfogások kialakítása speciális rögzítő és összekötő csavarzattal, kötés előtt vagy után elhelyezett csőbilinccsel történhet. Padlóburkolat alatti elhelyezésnél, esztrichbe fektetett vezetéket kb. 1,5 méterenként kell az aljzathoz vagy a szigeteléshez rögzíteni. Aljzatban elhelyezett vezetéknél célszerű a védőcső (gégecső) használata. Az elkészült rendszert, az esetleges hibák időben történő felfedezése érdekében lehetőleg még burkolás előtt nyomáspróba alá kell vetni. Az ellenőrzést vízzel, az üzemi nyomás 1,5-szeres +1 bar nyomás értékén végezzük. A nyomáspróba során nem csökkenhet a nyomás, és természetesen folyást, szivárgást sem tapasztalunk. Az esetleges szivárgási helyek meghatározása miatt szerencsés, ha a vezetékrendszert szakaszolhatóság szempontjából helyesen alakítjuk ki, mert ezáltal a hibakeresés is egyszerűbbé válik. A helyes alkalmazástechnika elsajátításához igénybe lehet venni a forgalmazó cégek által szervezett bemutató előadásokat, melyeken a helyes szereléstechnika megtanulható.
