Hol szórít a cipő, azaz hol szűk a cső?
2000/5. lapszám | Meszlényi Zoltán | 28 344 |
Figylem! Ez a cikk 25 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Sok esetben a fűtés lassan fűti fel a lakást, a fűtőtestek egyenetlenül melegednek. A tulajdonos nyűgös, hívja a szerelőt, az pedig végső esetben, amikor már semmi okos nem jut az eszébe, kimondja a bűvös szót: rossz a kazán, a cirkó. Itt kerülnek bele az ügybe teljesen ártatlanul a készülékgyártók, illetve az őket képviselő szervizek, és kezdődik egy hosszas huzakodás, amely nem ritkán a fogyasztóvédelmi felügyelővel vagy bírósággal végződik.
A fűtés nem megfelelő működésének sok oka lehet, az ilyen eseteknek azonban közös jellemzőjük, hogy szinte soha nem kerül elő terv, aminek alapján a központi fűtés készült, vagy ha nagy ritkán elő is kerül, akkor hamar kiderül, hogy a fűtést készítő „mester” meg se nézte, vagy legalábbis a felismerhetetlenségig módosította. Bár érdemes lenne, most mégsem kívánok azzal foglalkozni, hogy a fűtésszerelési munkák során a tervezés, illetve a terv ilyen mértékű mellőzését mi okozza. Az okok között a tulajdonos roszszul értelmezett takarékosságától kezdve a szerelő túlzott önbizalmán át, egyes kereskedők mindenáron eladni akarásán keresztül, a tervezők egy részének sajnálatos képzetlensége és ebből eredően gyakorlatilag megvalósíthatatlan vagy célszerűtlen tervek kiadásáig sok minden szerepet játszik. Sőt: a fűtésszerelési technológiák egyszerűsödésével egyre gyakrabban kerülök olyan helyzetbe, hogy a kőműves „fővállalkozó” által csaknem teljesen megszerelt fűtéshez hívnak. A padlófűtés és a rejtett csöves radiátoros fűtés csövei már bebetonozva, esetenként a rézcső is megforrasztva „már csak a készüléket kellene rátenni, és a gázt bekötni” mondják.
Kétségtelen, hogy amíg a fűtések acélcsőből készültek és hegeszteni kellett tudni, addig ez a hegesztőtudás döntő volt a szerelés folyamatában. De akkor sem jelentette azt, hogy aki jól tudott hegeszteni, az már jó fűtést is tudott csinálni, és most sem jelenti azt, ha esetleg egy kőműves megtanul rézcsövet forrasztani vagy valamelyik műanyag csővel dolgozni, hogy ezáltal már fűtésszerelővé vált.
De térjünk vissza oda, hogy a fűtés nem megfelelően működik, és ennek okát kell megkeresnünk. Tapasztalataim szerint egyik igen gyakori ok a fűtési csőhálózat egyes szakaszainak – leggyakrabban a kazán vagy cirkó és a fűtési rendszer összekötésének – túl szűk keresztmetszete, ennek eredményeként túl nagy ellenállása. A szűk keresztmetszet és nagy ellenállás fojtást jelent, aminek eredménye a szükségesnél kisebb vízmennyiség szállítása. A tünet ilyen esetben: a kazán vagy cirkó igen gyorsan felmelegszik és kikapcsol, rövid idő múlva újra indul, a helyiségek hőmérséklete nem elegendő, a fűtőtestekben a víz erősen lehűl, alsó részük hideg. Természetesen több évtizedes rutinnal könnyebb felismerni, hogy a vízáramlást akadályozó fojtást melyik csőszakasz okozza. Fiatalabb kollégáimnak szeretnék segíteni a diagrammal, amely rézcsövekre készült és lakás vagy családi ház nagyságrendű berendezések esetében segít tájékozódni a kialakuló áramlási ellenállás mértékében, végső soron az adott csőszakasz megfelelőségében. (Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a diagram nem méretezési segédlet, hanem csupán egy tájékozódást szolgáló segédeszköz. Aki alaposabb áramlástani ismeretekkel nem rendelkezik, ne fogjon bele ennek alapján csőméretezésbe, mert még számos buktató várhatja.)
Nézzünk néhány gyakorlati példát arra, hogy mit is mond ez a diagram.
A diagram alján lévő szűkülő mező jelzi, hogy mire számíthatunk. 10-20 mmvo/m fajlagos ellenállás értéknél nem valószínű, hogy a szűk csőméret biztosan elegendő. 20-75 mmvo/m fajlagos ellenállás értéknél nem valószínű, hogy a szűk csőméret okozza a bajt. Ennél nagyobb fajlagos ellenállás értékeknél a szaggatott vonal jelzi, hogy valószínűleg a kifejezetten szűk csőméret „területére tévedtünk”. Például: összeadjuk a kazánra vagy cirkóra kötött összes radiátor hőleadását és az eredmény kb. 20 kW, ha egy normál 20 °C hőlépcsővel üzemelő radiátoros fűtésünk van, akkor a bal oldali kW skálán a 20 kW-nál vízszintes vonalat húzva egyértelmű, hogy 18!1 mm méretű rézcső nem felel meg a készüléktől induló közös szakaszként, hanem 22!1 mm méretet kellett volna alkalmazni.
Hasonlóan megnézhetjük egy padlófűtési osztó és hőcserélő vagy keverőszelep összekötő vezetékének méretét. Egy négyzetméter padlófűtés általában 80-100 wattot ad le. Ha például van egy 110 négyzetméter felületű padlófűtésünk, akkor itt közelítőleg 10 kW összes hőteljesítményre számíthatunk. A diagram jobb oldalán látható, 6 °C hőlépcsővel üzemelő padlófűtésre készült skálától balra vízszintesen a diagrammezőben haladva látható, hogy padlófűtésnél már a 10 kW hőteljesítményre sem elegendő a 18!1 mm csőméret, hanem a 22!1 mm méret szükséges.
Vagy ha például a 24 kW-os cirkó teljes hőteljesítménye csak padlófűtésre dolgozik, akkor bizony a hőcserélőt vagy a keverőszelepet legalább 28×1,2 mm méretű csővel kell padlófűtési rendszerrel összekötni.
Természetesen nem csak a kazánt vagy készüléket bekötő cső méretét tudjuk így nagyságrendileg leellenőrizni, hanem az egyes – már nem teljes hőteljesítményt szállító – szakaszokét is. Példaként azért a készülék és fűtési rendszer összekötésével foglalkoztam, mert tapasztalataim szerint legtöbbször itt van a hiba. És ha ez a szakasz szűk, akkor az már az egész rendszerre nézve „fojtószakaszként” viselkedik.
Persze nem mindig a cső a szűk: eltakart helyen lévő horpadás, csőben lévő idegen anyag is okozhat gondot, de a hibakeresés során először mindig célszerű a csőméret megfelelőségét a fentiek szerint nagyságrendileg ellenőrizni. Ha itt minden rendben van és a bevezetőben jelzett tünetek mégis fennállnak, akkor lehet valami egyéb kellemetlen ellenállásra gondolni. Ami munkám során a két legnehezebben megtalált hibát jelentette: egyik esetben a készülék előtt lévő normál vízszűrőnek kinéző szűrőházban olajégő előtt használatos mikronos szűrő volt, másik esetben pedig egy darabka úszkáló hungarocell okozta a gondot. Mindkét esetben félnapos keresés után találtuk meg a hibát.
Az már etikai kérdés lenne, hogy miért a készülékgyártó képviselőjének kellett ezt megkeresni, amely munkát a tulajdonos természetesen nem fizeti, a fűtési rendszert szerelő kolléga pedig annyit sem mondott, hogy bocsánat. Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a leírt tünetek együttesen jelzik általában a csőméretben keresendő hibát. Ugyanilyen tünetek okozója lehet az is, ha egy kazán- vagy cirkóközeli fűtőtest ellenállása kicsi, így rövidzárként, by-passként viselkedik: a fűtővíz nagy részét átengedi és csak kevés jut a távolabbi fűtőtestekbe. Vizsgálni kell tehát azt is, hogy nincs-e a fűtési rendszerben a kazán- vagy cirkó közelében olyan fűtőtest, amelyiknek az alja is majdnem olyan meleg mint a belépő csonkja. Ha ilyen van, akkor elsősorban ennek fojtását kell végrehajtani, és utána lehet a hibakeresést folytatni.
A kazán vagy cirkó gyakori kapcsolását okozhatja a fűtési rendszer alacsony értékű hőtehetetlensége is, de ez már egy másik cikk témája lehet.
