A falfűtés általános bemutatása II. rész
2000/9. lapszám | Mottl Gábor | 5527 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az előző számban közölt cikkben ismertettem a hazánkban is egyre jobban terjedő falfűtés alkalmazási lehetőségeit és előnyeit.
A falfűtési rendszerekkel szemben támasztandó követelmények:
- Hagyományos anyagú és vastagságú vakolaton belül legyen elhelyezhető
- Tetszőleges alakú felületen való szerelhetőség
- Ne kelljen légtelenítőszerelvényeket beépíteni a falba
- A vakolat repedése ne fordulhasson elő
- A beépített csövek helye utólag kimutatható legyen
- A központi és a helyiségenkénti szabályozás lehetősége legyen megoldható
- Árban versenyképes legyen az azonos műszaki színvonalú, radiátoros és padlófűtési rendszerekkel.
Ha valaki tájékozódni szeretne a különböző falfűtési rendszerek - kivitelezési szempontból is lényeges - jellemzőiről, érdemes figyelembe venni az alábbi osztályozási szempontokat. A falfűtési rendszerek osztályozása áttekintő jelleggel:
- A felhasznált energia szerint
a. elektromos áram: jól szabályozható, de a mai ára miatt üzemeltetése túlzottan drága,
b. alacsony hőmérsékletű melegvíz: bármilyen energiaforrás felhasználható, amellyel biztosítani lehet a 40-50 °C-os fűtővíz-hőmérsékletet, - A beépítési technológia szerint
a. nedves: a vakolatba ágyazott fűtőcsövek teljesítménye jelentős, a szabályozás a kis tehetetlenség miatt gyors,
b. száraz: a hőátadás a levegő felmelegítésével történik, ezért teljesítménye csökkentett értékű, nagyobb a tehetetlensége, - A beépített fűtőcső anyaga szerint
a. acél: ma már korszerűtlen, nem használják,
b. réz: drága, a mésszel reakcióba lép,
c. műanyag: szinte kizárólag ezt használják (polietilén, illetve polipropilén), könnyen szerelhető, kedvező ár, - A fűtőregiszterek gyártása szerint
a. előre gyártott, tipizált elemekkel: drágítja a beruházást, a szállítása nehézkes, a helyszíni szerelést bonyolítja (különösen az építkezés során a tervezettől történő eltérések miatt),
b. helyszíni gyártással a tervezés és kivitelezés során rugalmasan lehet kihasználni a falfelületeket, - A fűtőcsövek rögzítése szerint
a. bilinccsel: egyszerű, olcsó,
b. rögzítő sínnel: egyszerű, olcsó,
c. hőszigetelő rendszer lemezzel: a megfelelő hőszigetelésű falon (k<0,5 W/m²K) feleslegesen növeli a költségeket, - A fűtőcső belső átmérője szerint
a. 3 mm alatt: nincs légtelenítési probléma, könnyű csőhajlítás, nagyobb hidraulikai ellenállás,
b. 3-8 mm között: nincs légtelenítési probléma, könnyű csőhajlítás, jól illeszthető a hagyományos vakolat vastagságához,
c. 8 mm felett: légtelenítési probléma előfordulhat, nagyobb falvastagság miatt nehezebb csőhajlítás, vastagabb vakolat szükséges, - Oxigéndiffúzió elleni védettség szerint
a. védett cső: drágasága mellett a polifúziós hegesztés alkalmazása esetén a védelem megszűnik,
b. nem védett cső: a védelmet olcsóbb megoldásokkal (hőcserélő alkalmazásával, korrózióra hajlamos anyagok mellőzésével, inhibitor alkalmazásával) is lehet biztosítani.
A falfűtés szerelése
A falfűtés szerelése az ismert technológiai műveletekkel és szerszámokkal végezhető el. Az alábbiakban - részben képekkel illusztrálva - a falfűtési rendszer szerelési műveleteit mutatom be:
- Az előkészített munkaterület a megfelelő hőszigeteltségű, vakolatlan, az elektromos és vízszerelés utáni falfelület.
- Rögzítő sínek helyének kijelölése, majd falra szerelése műanyag dűbelekkel.
- A méretre vágott csöveket a rögzítő sínek vájataiba pattintva csőkígyószerűen kell kialakítani a fűtőregisztereket.
- Az osztó-gyűjtő csövekre a csatlakozási pontok kijelölése után polifúziós hegesztéssel fel kell hegeszteni a csatlakozó karmantyúkat, és a karmantyún keresztül át kell fúrni az osztó-gyűjtő csövek falát.
- A fűtőcsőben el kell helyezni egy rézhüvelyt, majd a csövet bele kell hegeszteni a csatlakozó karmantyúba.
- Az osztó-gyűjtő csöveket csatlakoztatni kell a szintenkénti osztó-gyűjtőre.
- A rendszert a technológiai előírások szerint fel kell tölteni és légteleníteni.
- Nyomáspróbát kell tartani, amelynek értéke négy órán át legalább 10 bar, majd további húsz órán keresztül az üzemi nyomás.
- A fűtőkörök pontos azonosíthatóságának érdekében a rendszer elfedése előtt az osztó-gyűjtő elemeken jelölni kell a terv szerinti fűtőkör-elnevezéseket.
A rendszer elfedése
Vakolni, betonozni, csempézni csak sikeres nyomáspróba után szabad, az üzemi nyomás tartásával. Vakolás, csempézés esetén a még puha, durva vakolatba vagy ágyazóhabarcsba 20-20 cm-es átfedéssel a rendszer hálója helyezendő el, a fűtőcsövek hőmozgásából eredő repedések elkerülése céljából. Ajánlott a fal és a mennyezet vakolása előtt a vízszintes padlóbetonozás elvégzése, az ott lefektetett csövek mechanikai védelme érdekében.
Első felfűtés
Az első felfűtést megkezdeni csak a vakolóanyag teljes megkötése után, a helyiségek hőmérsékleténél max. 15 K-nel magasabb hőmérsékletű, de legalább 25 °C-os fűtővízzel kell végezni. A további 15 K-nel történő hőmérséklet-emelés három nap után lehetséges.
A cikksorozat harmadik részében a hűtésre történő alkalmazás ismertetésén kívül a szerkesztőséghez beérkezett kérdésekre adok választ.
