Kattogó radiátorok
2001/5. lapszám | Csorba Tamás | 45 504 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Nagy örömömre szolgál, hogy ismételten papírra vethetek egy (remélem nem csak számomra) érdekes esetet az élet nagy színpadán játszódó témák közül. Ebben az írásomban a fűtési rendszerekben keletkező és az üzemeltető részéről egyáltalán nem kívánatos, ill. őt felettébb zavaró hangokról és zajokról lesz szó. Természetesen arra is kitérek, hogyan lehet az ilyen jellegű kellemetlenségeket elkerülni, illetve egyes esetekben orvosolni. Már elöljáróban szeretném leszögezni: ez a témakör igen szerteágazó területeket ölel fel és ezen területnek csak egy szűk szegmensével foglalkozom ebben a rovatban. Nem térek ki a fűtőközeg áramlási sebessége miatt fellépő hanghatások keletkezésének okaira, az ún. szelepzajokra és más, pl. csobogás, illetve csurgó hangok keletkezése és elhárításának lehetőségeire sem, melyek szintén sok bosszúság okozói lehetnek. Az ezzel kapcsolatos írás lehetőségét meghagyom más - nálam hozzáértőbb - szakember számára. De lássuk csak, miről is lesz szó!
A kattogó radiátorok esete
Erle Stanley Gardner kedvenc krimiírómtól kölcsönöztem ezt a hangzatos címet. Három év leforgása alatt 18-20 esetet kellett kivizsgálni és az ezekkel kapcsolatos tapasztalataimat kívánom most olvasóimmal megosztani. A kattogó hangok keletkezését vizsgálva azokat két okra lehet visszavezetni, és érdekes módon egyik esetben sem a radiátor volt a "hibás". Ilyen jelenség alumínium, illetve acéllemez lapradiátor esetén is előfordulhat. További érdekesség még, hogy bár a kattogás egyértelműen a "radiátorból" érkezik és az esetek többségében igen erős hanghatásokról beszélhetünk, amely mondjuk az éjszaka csendjét megtörve, tartós "ébrenlétet biztosít" a ház lakói számára. A kattogás jellege hasonlítható az acéllemez gázkonvektorok egyes típusainál tapasztalható, gyors lehűlés, illetve felfűtéskor jelentkező jellegzetes, a hőtágulás okozta egyre hosszabb szünetekkel ismétlődő kattogáshoz, csak annál hangosabb is lehet. Ezeket a viszonylag "halk kattogásokat" a radiátor lemeztest jelentős mértékben - hangszóróként - erősíti fel.
Először nézzük az egyszerűbb esetet, amikor viszonylag hamar felderíthető és az esetek többségében el is hárítható a hiba.
A radiátortest fém lévén az alapanyagra jellemző hőtágulási együttható értékétől függően a hőmérsékletváltozás következtében változtatja hosszát. Tájékoztatásul néhány adat:
A fűtési rendszerek jelentős részénél ma még az előremenő víz hőmérséklete megközelíti a 90 °C értéket és szobatermosztát szabályozza (kétpontszabályozás) a kazán üzemét, a kikapcsolás és a bekapcsolás között eltelt idő alatt a hőleadók gyakorlatilag szoba hőmérsékletre hűlnek vissza. A kazán indulásakor a vízhőmérséklet hamarosan eléri az üzemi hőmérsékletet, ami kb. 60 °C hőmérsékletváltozást jelent. Egy méter hosszú radiátort feltételezve - ami átlagosnak tekinthető - a hosszváltozások az alábbiak szerint alakulnak:
Ez azt is jelenti, hogy a radiátortartó "fülek" a radiátortartón kb. ennyit mozdulnak el. A fentiek miatt a radiátorgyártók olyan tartószerkezeteket ajánlanak, amelyek rendelkeznek ún. zajvédő betéttel, mely betét megakadályozza, hogy a fémfül és a fémtartó egymáson mozduljon el. Ezen zajvédő betétek sok esetben hiányoznak vagy sérültek és ez okoz "kattogó" hangot. A hiányzó betét pótlása, illetve a sérült betét cseréje gyógyír ezen problémára.
És akkor most lássuk a nehezebb esetet! Először egy megtörtént esetet szeretnék ismertetni és időrendben elmesélni, ahogy az megtörtént. Levélben értesítettek egy, pontosabban három "kattogó radiátor eseté"-ről. A Budapest környéki helyiségbe érve felkerestem a hölgyet, aki már a végső elkeseredés határán volt, mivel az éjszakákon keresztül rendszeresen "kattogó radiátorok" nem éppen szívderítő hangjára ébredtek, hol ő, hol férje, hol pedig ötéves forma fiú gyermekük. Az utóbbi esetben biztosított volt a hajnalig tartó gyermeksimogatás, nyugtatgatás. Érkezésem hallatán a sorház szomszédos lakásaiból is érkeztek érdeklődők, akik hasonló problémával küszködtek. A háziasszony által leírt jelenség a következő volt. Éjszakai üzemmódban a szobatermosztátot néhány fokkal alacsonyabbra állították takarékossági megfontolások miatt. Úgy hajnali két óra tájt a radiátorok némelyike kattogni kezdett. Nem mindig ugyanaz, egyszer a hálószobában, egyszer a gyerekszobában, olykor pedig a nappaliban a földszinten. Volt olyan eset, amikor "nyugalmuk érdekében" lezárták a megszólaló radiátort, mire egy másik szólalt meg. Ezek után a radiátorforgalmazó céghez fordultak, hogy a "muzsikáló radiátorokat" cseréljék ki, ám a cserét követően sem javult a helyzet.
Őszinte átérzéssel és szakmai kíváncsisággal hallgattam a panaszáradatot, de már eközben azon gondolkodtam, vajon mi lehet e különös jelenség hátterében? Miután a kedélyek valamelyest, lecsillapodtak és a háziasszony is készséges volt a tekintetben, hogy úgymond "kísérleti nyúlként" tekinthettem a hangoskodó fűtési rendszerüket, ígéretet tettem: Felkeresem Önöket egyeztetett időpontban egy fűtésszerelővel és mindent elkövetünk annak érdekében, hogy ezen rejtély hátterét felkutassuk. Így is történt. Azon az ominózus reggelen megjelentünk és először is megint produkálnunk kellett ezen nevezetes hangeffektusokat. Leállítottuk a kazánt, majd a radiátorok teljes kihűlését követően újra indítottuk a fűtést, és feszült várakozással figyeltük melyik radiátor szólal meg először. Hamarosan jelentkezett is az egyik. Tovább füleltünk, de semmi változás, ha csak annyi nem, hogy a hangoskodó radiátor időközben elhallgatott.
Úgy döntöttünk, azonmód ízekre szedjük szét azt a radiátort, amelyik megszólalt. Első lépésként ennek a radiátornak a szelepét zártuk le, minél előbb lehűljön és ezt követően gondoltuk lezárni a kazánt is. És ekkor váratlanul elemi erővel szólalt meg a szomszéd szobai radiátor is. Ej gondoltuk, mi ez? A szomszéd szobában a kisgyermek rajzolgatott az íróasztalánál békésen és csak azt mormogta magában, "csendesebben, ne zörögjetek"! Mi meg elkezdtük faggatni: Mit ejtettél le? Valami ráesett a radiátorra? De semmi ilyesmi nem történt. A radiátor magától szólalt meg. Egyelőre maradtunk az első gondolatnál. Szétszedtük a teljes radiátorkötést, a szelepet, az összekötő csövet az egycsöves elosztót, leszereltük a radiátort, ellenőriztük a felfüggesztés zajvédő betéteit, de semmit nem találtunk ami okozhatta volna a kattogásokat. Az összeszerelést is fokozott gondossággal végeztük el, nehogy valamelyik szerelvénynél feszültség jelentkezzék, ami esetleg okozhatja a kattogást. Ekkor már majd négy órája küzdöttünk ezzel az esettel és semmi eredmény. Egyre értetlenebbül álltunk a kérdés előtt, amikor a rendszer újra indításakor ismételten jelentkezett a kattogás, de szerencsénkre egy olyan radiátornál, amelyik szelepét elfelejtettük kinyitni és a radiátor teljesen hideg volt. Ez aztán igazán érdekes, gondoltuk, ez már mindennek a teteje. Teljesen hideg a radiátor, nincs hőmérsékletváltozás, nincs hőtágulás és mégis kattog! És ekkor lassan kezdett derengeni, mi lehet a titok hátterében. Egy kísérlet nem kísérlet. Gyerünk, ismételjük meg a kattogást egy nem működő radiátorban! És lőn. Kisvártatva szinte bármelyik radiátort képesek voltunk "megszólaltatni" még ha az nem is működött. Aztán kérdések özönét zúdítottuk a háziasszonyra. Mit tud a padlóba fektetett csövekről? Mi az anyaga? Mi a nyomvonal? Látta-e betonozás előtt közvetlenül a csöveket? Mit látott pontosan?
Ma sem tudok biztosan állítani semmit, mert bár több hasonló esettel találkoztam és hasonlóan tudtunk produkálni kopogást nem működő radiátorban, egyetlen esetben sem volt alkalmunk felbontani a meglévő padlóburkolatot és meggyőződni sejtésünkről. A tapasztalatok, a szóban kapott információk alapján azonban meggyőződésem, hogy a jelenség hátterében a szakszerűtlen csővezetés áll. A hőtágulás olyan fizikai jelenség, melynek gátat szabni oktalanság, és a gyakorlatban szinte megoldhatatlan feladat. Ám helyes csővezetéssel, a hőtágulásnak helyet biztosítva, nem keletkeznek káros feszültségek, illetve kellemetlen jelenségek a fűtési rendszerekben.
Végül néhány tanács a különböző csővezetékek helyes szerelésével, illetve fektetésével kapcsolatosan, azt is figyelembe véve, hogy más a helyzet merev cső (acél és réz, illetve egyes műagyagok) és megint más lágy műanyag cső esetében. Merev cső esetén kerülni kell a hosszú egyenes szakaszokat, célszerű azokon iránytörést alkalmazni úgy hogy a hőtágulásnak helyet biztosítsunk. Amennyiben ez nem megoldható, akkor más kompenzációs lehetőséget kell biztosítani (pl. csőlíra, kompenzátor stb.). Csak tájékoztatásul: 5 m egyenes cső hőtágulása 60 K hőmérsékletváltozásra, csőanyagtól függően 0,9 mm és 35 mm között lehetséges. Lágy műanyag csövek esetén mindig olyan átmérőjű gégecsövet kell alkalmazni, amilyet a gyártó cég előír, illetve javasol. Ebben ugyanis van hely a csővezeték tágulására.
