Nagy terek fűtése IV.
2001/5. lapszám | VGF&HKL online | 5470 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Nagy terek fűtésénél meg kell említenünk még az ipari hőlégfúvók alkalmazását. A hőlégfúvókkal a földgáz vagy PB gáz elégetésével termelt hőenergiát hasznosítjuk az elhelyezésükre szolgáló helyiségek fűtésére. A hőlégfúvóban a gázégő által felmelegített kazántesten keresztül ventilátorral történik a levegőátvitel. A kazántest korrózióálló anyagból, hegesztéssel készül. Az égők atmoszférikusak ill. befúvásosak lehetnek. Az égők gyújtása nagyfeszültségű szikrával, az égésbiztosítás ionizációs lángégővel történik.
A készülékbe van építve a nyomáscsökkentőt és mágnesszelepet is tartalmazó kombinált gázszelep. A hőlégfúvóban elhelyezett differenciál nyomáskapcsoló állítja le az égő működését, ha a füstgáz-ventilátor meghibásodik. A készülékek határoló és szabályzó termosztátokkal vannak ellátva (1. kép).>
A felmelegített levegőt a helyiségbe lamellás anemosztáton keresztül juttatjuk be, amelynek segítségével a befúvott levegő iránya beállítható. A hőlégfúvók készülhetnek direkt befúvású és légcsatornával összeépíthető kivitelben.
A hőlégfúvókat általában akkor telepítjük, ha a csarnokban üzemelő technológiák ill. alacsony belmagasságok, tagoltság, folyamatos friss levegő utánpótlási igény (fürdők, öltözők, szociális blokkok esetén) stb. nem teszi lehetővé a sugárzó fűtés alkalmazását, valamint alkalmazásukkal az adott tér fűtése a legoptimálisabban oldható meg. A direkt üzemű hőlégfúvós fűtési mód kellemes és gyors meleget biztosít, de alkalmazása hátrányokkal is jár – mint pl.:
- zajszint-növekedés a ventilátor miatt,
- a felfűtött levegő – a kisebb fajsúlyból adódóan – a munkatér helyett a mennyezet felé orientálódik,
- egységtelepítésnél a kifújás „pontszerű" – gyakran szükséges külön légelosztó vezeték stb.
Cső-hőlégfúvó
A hőlégfúvók és a sötétsugárzók előnyeit egyesíti az ún. cső-hőlégfúvó. A cső-hőlégfúvóknál a műszaki megoldás lényege, hogy a hőcsere dupla falú csőben játszódik le. A belső csőben történik a tüzelőanyag (gáz) elégetése blokkégő segítségével. A külső cső tükrösített felületű, rozsdamentes acél. A levegő a két cső között melegszik fel. A kényszeráramoltatást és a kifúvást ventilátor biztosítja. A kombinációs lehetőségekből adódóan széles választék áll rendelkezésre 12-től 58 kW-ig, 3 m-től 15 m-ig terjedő hosszúságban. A további előnyei:
- Nem igényel kéményt (műszaki szempontból), egyszerű füstgázelvezető cső is elég.
- A ventilátor a készüléktől elválasztva a külső térbe is telepíthető (zajcsökkentő).
- A ventilátor felső térrészbe történő telepítésekor a térrész felmelegedett levegőjét is visszaforgatjuk a munkatérbe (1. ábra).
Turbós sugárzós fűtés
A fűtőcsövek hőátadásából származó konvekciós hő – a sötétsugárzó teljesítményétől és beállításától függően – 30-40%. Ez a hőmennyiség folyamatosan melegíti a csövekkel érintkező levegőt. A felmelegedett levegő – a fajsúlykülönbségből adódóan – felfelé áramlik, és nem a tartózkodási zónát, hanem a tér felső részét fűti – növelve a transzmissziós és filtrációs hőveszteséget.
A turbós sugárzónál nemcsak a sugárzó hő hasznosul közvetlenül, hanem a forró fűtőcsövektől felmelegedett levegő is. A rendszer lényege, hogy a csöveknél keletkezett forró levegőt ventilátor gyűjti, és fúvásirányítási lehetőséggel a tartózkodási zónába juttatja. Az elérhető energia-megtakarítás a tartózkodási zónába bevitt hő (30-40%) mintegy kétharmad része, azaz: 20-26% a hagyományos sötétsugárzós fűtéshez viszonyítva. A beépített kapacitás 4-15%-al lehet kevesebb, a hőtechnikai adottságoktól és a használati módtól függően. Gyakorlatilag például egy 50 kW-os sötétsugárzó mellett 15-20 kW „hőlégfúvó" is üzemel (2. ábra).
A hőszalag
A hőszalag különböző méretű acélcsövekből van összeszerelve, amelyben a hőt közvetítő füstgázt ventilátor keringteti a környezetnél alacsonyabb nyomáson. A sugárzócső-vezeték felületi hőmérséklete minimum 120 és maximum 290 °C között változik az üzemi feltételeknek megfelelően (a csővezeték átlagos felületi hőmérséklete kisebb 250 °C-nál). A változtatható hőmérsékletű hőszállító közeg a rozsdamentes égőkamrával ütköző túlhevített levegő és a gázégőben keletkező égéstermék keveréke. A levegő túlhevítése és a gáz elégetése az épületen kívül történik. Egy speciális nyomáskamra szintén az épületen kívül elhelyezve, lehetővé teszi az égési levegő és az égőbe belépő gázzal megegyező tömegű füstgáz eltávozását egy kéményen át. A sugárzócső-vezetékhez függesztő elemek és alul nyitott hőszigetelt burkolat tartozik.
A csöveket kúpos csőcsatlakozások kötik össze lemezcsavarokkal rögzítve és hőálló szilikon tömítéssel ellátva, biztosítva így az egész hőszalag légtömörségét. A csövek felmelegedése következtében fellépő hőtágulás elnyeléséhez dilatációs egység kerül beépítésre a csővezeték nyomvonalának megfelelően elhelyezve. Az egységek üvegszál és kerámia rétegekből állnak, és speciális gyűrűvel kapcsolódnak a csövekhez. A dilatációs egység nagy szilárdságú és hőállóságú, a hőtágulást teljes mértékben elnyeli. A rendszer rugalmassága lehetővé teszi a sugárzócső-vezeték nyomvonalának tetszőleges változtatását az épületben az igényeknek megfelelően, 90°-os és 180°-os könyökökkel, „t" és „l" csatlakozókkal, függőleges és vízszintes irányban egyaránt. Ezen túlmenően a csővezeték állhat egy vagy két csőből, a fűtési követelményeknek megfelelően. A csővezeték hossza kettős csővezeték esetén elérheti a maximum 120 m-t, szimpla csővezetéknél a 80 m-t (2., 3. képek).
Ipari konvektor
Nem más, mint egy falra szerelt fűtőtest – melynek teljesítménye 12-58 kW között változik –, burkolattal és az áramlást irányító terelő lemezekkel kialakítva, szabályozható heti programórás termosztáttal. Optimálisan alkalmazható kisebb üzemek, műhelyek, raktárak stb. fűtésénél. Alkalmazásának elterjedését elősegít-heti, hogy konstrukciós okokból lényegesen olcsóbb, mint a hőlégfúvó sötétsugárzók. (3. ábra, 4. kép).
Sötétsugárzók az iparban
A sötétsugárzókat sokrétűen alkalmazzák az ipar különböző ágazataiban. Sötétsugárzókat használnak különböző anyagok szárítására, hőkezelésére. Ezek lehetnek fémalkatrészek, műanyagok, bőrök, szövetek, mezőgazdasági termékek, öntőminták stb. (5/a, 5/b).
Használják továbbá különböző folyadékok fűtésére, vízalapú festékek szárítására, hőntartásra, fagymentesítésre, és egyéb alternatív megoldásoknál (légtechnikai rendszerek fűtő-hőcserélőjeként, szaunafűtés) (6., 7., 8., 9.)
Reméljük, cikksorozatunk felhívta az olvasók figyelmét az alternatív fűtési lehetőségekkel kapcsolatban, szerkesztőségünk a nem említett szakirodalom és a kivitelezési gyakorlattal rendelkező szakemberek elérhetősége vonatkozásában további segítséget is biztosít az érdeklődőknek.
Halgas Csaba
|
A cikksorozat részei: |
