Központi porszívó, a kihasználatlan lehetőség III.
2001/5. lapszám | Kucsera Mihály | 3788 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A ´90-es években ez az új komfort néhány röpke év alatt vált közismertté. Eleinte főleg az újdonságra fogékony, majd inkább az egészségére érzékeny építkezők körében lett népszerű. Az egészség és a tiszta környezet egyre fontosabb érték, a központi porszívó pedig ennek egyik garanciája, mivel a beszívott levegőt a kültérbe fújja és ezáltal lényegesen csökkenti a levegő portartalmát. Mára a korszerű otthonokban a központi fűtéshez hasonlóan egyre elengedhetetlenebb, és legalább a 2"-os PVC szívóhálózatot szokás – bárki számára elfogadható költséggel – az építés során beszerelni. A beüzemelés utólag is bármikor elvégezhető. Ez az előszerelés úgy növeli az ingatlanértéket, hogy a beruházási költséget szinte alig növeli és egyúttal választási lehetőséget hagy a lakónak, hogy a tetszése szerinti készüléket telepíttesse.
Az előző két számban áttekintettük először általánosságban a központi porszívó rendszerrel, majd a beépített szívóhálózattal kapcsolatos kérdéseket. A rendszer szívét alkotó központi porszívó berendezés körül talán a legnagyobb a tájékozatlanság, ami a megfelelő készülék kiválasztásakor válik különösen nyilvánvalóvá.
A központi porszívó készülékek típusválasztására is érvényes az az általános szabály, hogy a választáshoz tisztázni, illetve rangsorolni kell a vevő számára lényeges szempontokat:
- költség, ami jelentheti az egyszeri beruházási és folyamatosan felmerülő karbantartási (pl. porzsák) költséget,
- takarítási igény (száraz vagy vizes szívás),
- karbantartási igény illetve a kezelés kényelme (porleválasztás),
- teljesítmény,
- motorélettartam,
- kifúvott levegő tisztasága,
- zajszint.
A forgalmazó számára további lényeges szempont a várható meghibásodások és reklamációk jellege és mennyisége. A felsorolt szempontok a berendezés konstrukciója révén szorosan összefüggnek egymással, de döntően porleválasztás módja a meghatározó, ami minden más tényezőt befolyásol. Alapvető természetesen az építtető anyagi lehetősége, ami minden egyéb mérlegelést korlátozhat. A berendezés költségét befolyásolja a beépített motor típusa (trough-flow vagy by-pass) és mérete (átmérő, teljesítmény, turbinafokozatok száma), a porleválasztás módja, a készülék szolgáltatási színvonala (vezérlés, közvetlen csatlakozó), készülékház kivitele (anyag, korrózióvédelem) és mérete (gyűjtőkapacitás), amelyekre a továbbiakban külön-külön részletesen kitérünk.
A beszerzési ár mérlegelésekor érdemes felhívni a vevő figyelmét, hogy a gyári ajánlásnak megfelelő típus teljesítménye a hálózati szívóellenállás figyelembevételével a szívófejen kb. egy átlagos porszívótól optimálisan (üres porzsákkal) elvárható szívóteljesítményt jelenti, ami a gyakorlatban azonban a használat során összehasonlítva mégis nagyobb teljesítményt eredményez. A központi porszívónál tapasztalható nagyobb szívóerő annak köszönhető, hogy a hordozható porszívóknál a kisméretű porzsákban szinte a bekapcsolástól azonnal csökken a szívóerő, tehát a hasznos teljesítmény a használat során a névlegesnél lényegesen alacsonyabb, ami a tesztek alapján a porzsák telítődésével a típus függvényében akár nullára is csökkenhet.
A laikus vevő számára kidolgozott, egyszerűsített ajánlások az alapterület és a csatlakozószám alapján adnak iránymutatást, de ezek nem vetnek számot az épület, illetve a hálózat jellegével. Márpedig a szintek száma és méretarányai határozzák meg a szívótávolságot, ami a pontos típusválasztás alapja. Ezek az adatok ráadásul az Amerikában megszokott 9 méteres tömlőhossz alapulvételével érvényesek, tehát további eltérést jelenthet, ha eltérő tömlőhossz alapján készül a csatlakozókiosztás. Az ajánlásnál nagyobb teljesítményű készüléknek részben az átlagnál nagyobb takarítási teljesítmény, részben a nagyobb dugulásbiztonság céljából lehet értelme. Dugulásbiztonságon azt a normálisnál nagyobb szívóerőt értjük, ami az elvárhatónál nagyobb méretű vagy eltérő jellegű szemét felszívása, azaz a rendeltetésszerű használattól eltérő igénybevétel esetén keletkező dugulásveszély elhárításához szükséges.
A legtöbb félreértés a készülékek szívóteljesítménye körül keletkezik. A vevők a hordozható porszívóknál közölt névleges elektromos teljesítményhez próbálnak viszonyítani. Ez valójában a készülékbe beépített motor maximális, minden veszteség nélkül értendő elméleti teljesítménye, tehát gyakorlatilag a maximális áramfelvétel, de semmit sem mutat a takarítási szempontból mérvadó hasznos teljesítményből. A névleges teljesítményt a rendszer belső vesztesége, azaz a hordozható porszívóknál különösen a porleválasztás, míg a központi porszívónál a beépített szívóhálózat, valamint a hosszú, bordás felületű szívótömlő csökkenti jelentősen. A porszívó takarítási teljesítményét legjobban a wattban kifejezett hasznos szívóteljesítménnyel jellemezhetjük, amit – nem véletlenül – a hordozható porszívók gyártói legtöbb esetben nem is közölnek.
A hasznos teljesítmény egy, a szívóerő (mmvo, azaz vízoszlop-milliméterben kifejezett vákuum) és a légszállítási teljesítmény (l/s vagy m³/óra) adatokból képzett érték, ami az alapmodelleknél 300-400 W körül, a nagyobb teljesítményű vagy kétmotoros készülékek esetén 500-1000 W között változik. A motortípusra jellemző maximális értéket típusonként eltérő nyílásátmérőnél érik el. A nyílásátmérő a gyakorlatban a szívószerszám légáteresztő képességét jelenti. A központi porszívó forgalmazók által előszeretettel közölt maximális szívóerő (és légszállítási) értékek a laikus vásárló számára tulajdonképpen félrevezető adatok, hiszen a vevő nem tudja, hogy ezek csak a jelleggörbe 0 érték melletti két végpontját, szélső értékét jelentik, ami a használat szempontjából semmit nem mutat. A jelleggörbe középső szakasza, a szokásos szívófejek 15-21 mm közötti, átlagosnak tekinthető szívónyílás-átmérője lehetne jellemző, de ténylegesen ez a számérték sem megfogható, sem nem viszonyítható a hétköznapi ember számára. A jól értesült vevő által összehasonlítani próbált maximális vákuumérték azért is félrevezető, mert a takarítási teljesítmény szempontjából a nagyobb vákuum a vastag szőnyegek, kárpitok miatt lehet fontos, tehát a mélységben történő szívás érdekében. Amerikában az alkalmazott építési mód mellett, a burkolatok terén is az európaitól eltérő szokás uralkodik, az olcsóbb favázas szerkezettel együtt a padlószőnyeg is elterjedtebb, ami indokolja a nagyobb vákuum és a szintén elterjedt motoros forgókefés szívófejek népszerűségét. A nagyobb sima kőfelületek esetén célszerűbb a szívóteljesítményt a légszállítás növelésével fokozni, ami gyakorlatilag a kétmotoros készülékeket jelenti.
A háztartási kategóriájú vagy félprofesszionális rendeltetésű központi porszívókban alkalmazott motorok felépítése hasonlít a hordozható porszívókban alkalmazottéhoz. A szénkefés motor és a turbina egy testbe van építve, de jellemzőik jelentősen eltérnek. Túlnyomó többségük az amerikai LAMB-AMETEK márkajelzést viseli, alapvetően 5,7„ vagy 7,2” átmérővel és 2 vagy 3 turbinafokozattal. A motorok egyik alaptípusa a „trough-flow” rendszerű, ahol a beszívott, szállított munkalevegő biztosítja a motor hűtését. Ezek a motorok finom szűrést igényelnek, különben nagyon lerövidül az élettartamuk. Hátrányuk a nagyobb karbantartási igény, amit viszont a hosszabb élettartammal meghálálnak. A másik a „by-pass” rendszerű, ahol az oldalkivezetésű turbinák elvezetik a beszívott levegőt és a motor hűtése kívülről történik. Ennek ellenére e típusnál is előnyös és lényegesen növeli az élettartamot, ha finom szűréssel rendelkezik. Amit viszont gyakran elhanyagolnak, hogy a külső hűtés következtében fontos a környezet tisztasága, mert a poros levegő a hűtés és a csapágyazás szempontjából egyaránt hátrányos, csökkenti az élettartamot. Poros környezetbe ezért inkább szűrős „troughflow” rendszerű motor ajánlatos.
A minőségi készülékek, amelyek a vevőnek és a forgalmazónak is kevesebb gondot okozhatnak, mindenképpen a finomszűréssel is rendelkező típusok. Ezek az előnyök azonban csak gondos karbantartás mellett érvényesülnek, nem hanyagolható el a szűrők cseréje, tisztítása. A szénkefés motorok a gyári adatok szerint 700-1100 üzemóránként szorulnak a szénkefe cseréjére, ami a tényleges üzemelési fordulatszám függvénye. Az alkalmazás (szűrés és hűtés) függvényében válhat esedékessé a motor felújítása. Közületi vagy ipari alkalmazásoknál, ahol hosszabb időtartamú folyamatos, akár napi több órás intenzív igénybevétel szükséges, a gyakori felújítási igény miatt inkább aszinkron motoros vákuumszivattyúval működtetett szívóberendezés célszerű, ami természetesen más árkategóriába tartozik. Ezek a berendezések már több takarító egyidejű kiszolgálását is megoldhatják.
