Elévülés az adózásban
2001/5. lapszám | Vadász Iván | 7242 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A vállalkozók általában nem ismerik az elévülés szabályait, ezért sokan azt hiszik, hogy nem kell már megfizetniük adótartozásukat, mondván, hogy annak keletkezésétől számítva már 5 év eltelt. Ezt a tévhiedelmet szeretnénk eloszlatni az alábbiakban. Az elévülés jogintézményének alkalmazását az teszi szükségessé, hogy az idő múlása kihathat a jogok érvényesítésére. Az elévülést meg kell különböztetnünk a jogvesztő határidőtől.
Ha az idő folyása valamely jogot a maga egészében megszüntet és érvényesítését is kizárja, jogvesztő határidőről beszélünk, pl. az I. fokú adóhatározat elleni fellebbezés határideje a kézhezvételtől számított 15 napon belül lejár. Egy határidő mindig csak akkor tekinthető jogvesztő természetűnek, ha ezt a törvény kifejezetten kimondja. Ha viszont az idő folyása magát az alanyi jogot nem szünteti meg, de annak érvényesítését állami kényszereszközökkel nem teszi lehetővé, vagyis az igény érvényesítésének lehetősége (pl. adóvégrehajtás) nem áll fenn, elévülésről beszélünk.
Az elévülés jogintézményének magyarázata abban rejlik, hogy az idő múlása arra enged következtetni, hogy a jogosultnak (pl. az adóhatóságnak) az igényhez fűződő érdeke is csökken. Másrészt a bizonyítást is mind nehezebbé teszi. Így a jog a hosszabb idő elteltével úgy tekinti, hogy a jogosult maga sem kívánja igényeit érvényesíteni, tehát ennek bírósági lehetőségét is megvonja tőle. Az elévülés kezdete az adó esedékessé válása. Az elévülés akkor nyugszik, ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni. Az elévülés nyugvása azt jelenti, hogy a nyugvási idő nem számít az elévülési időbe, ezt a nyugvási időszakot az elévülési idő számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az elévülési idő nyugvásától különbözik annak megszakadása. Ha az elévülési időszak megszakad, akkor a megszakadást megelőző időszakot nem lehet számításba venni, az elévülési idő a megszakadást követően újból kezdődik.
Az elévülés általában 7 év
Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 95. §-a szerinti elévülési szabály a következő:
„Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás, bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni.”
Az elévülés törvényi szabályából látható, hogy annak időtartama nem 5, hanem 7 év. E sorok megjelenésekor még csak az 1994. adóévre vonatkozóan következett be teljeskörűen az elévülés. Ugyanis az 1994. adóévi bevallást az 1995. első félévében kellett benyújtani az adóhatósághoz. Tehát a bevallás éve 1995. év, amelynek utolsó napjától számított 5 év elteltével, 2000. december 31-én következett be az elévülés, így az 1994. adóévre és az azt megelőző időszakra vonatkozóan már nem állapíthat meg az adóhatóság kötelezettséget az adózó terhére. Az elévülés beálltát követően adóellenőrzés sem végezhető, mivel az adóellenőrzést csak az adó és a költségvetési támogatás megállapításához való jog elévülési idején belül lehet lefolytatni. Az adótartozás végrehajtásához való jog az adótartozás esedékessége naptári évének az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el. Ebben az esetben az elévülés nem 7, hanem 6 év. Például: az adózó az 1995. évben adóbevallást nyújtott be, de az abban foglalt adót nem fizette meg, akkor már 2001. évben az adóhatóság nem jogosult az adóvégrehajtás megindítására.
Az elévülés meghosszabbodása
Az elévülés azonban 7 évnél hosszabb ideig is eltarthat, ha
- az elévülés nyugszik,
- az elévülés megszakad
- vagy az elévülés meghosszabbodik.
Nyugszik az elévülés
- az adóvégrehajtási eljárás felfüggesztésének időtartama alatt (ideértve a jelzálogjog bejegyzését is),
- az adóvégrehajtási eljárás szünetelésének esetei közül a fizetési halasztás és a részletfizetés időtartama alatt,
- a törvényben biztosított fizetési kedvezménynek, vagy a feltételhez kötött adómentességnek az időtartama alatt,
- továbbá akkor, ha az adóhatóság határozatát a bíróság felülvizsgálja: a kereset benyújtásától a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig terjedő időtartam alatt.
Megszakítja az elévülést az adózó javára szóló önellenőrzés, tehát ilyenkor további 5 évig mód nyílik az eredeti adókötelezettség és az önellenőrzés helyességének adóhatósági vizsgálatára. Az elévülés 6 hónappal meghosszabbodik, ha az adóhatóság bármely végrehajtási cselekményt foganatosított. Az ismertetett törvényi rendelkezések következtében az adójogi elévülés akár a 10 évet is túllépheti. Ismerünk olyan esetet, amikor az 1988-89. adóévekre vonatkozó adóper csak a múlt évben fejeződött be, de még hátra van a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálati eljárása. Nem is beszélve arról, hogy a jogerős ítélet alapján az adóhatóság új eljárást köteles lefolytatni, amellyel szemben ismételt bírói jogorvoslatnak van helye. Tehát ebben az ügyben az elévülés várhatóan 2005-ben következik be.
Az elévülést nem befolyásolja az adóellenőrzés és az adóigazgatási eljárás időtartama, tehát ezek az eljárási cselekmények az elévülést semmiféle módon nem hosszabbítják meg (ezek miatt az elévülés nem is nyugszik, nem is szakad meg és nem is hosszabbodik meg).
