SZJ számok
2001/5. lapszám | Zsoldosné Serényi Csilla | 3904 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazása szerint egyéni vállalkozónak minősül az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján a kisiparos is.
Társadalombiztosítási szempontból az egyéni vállalkozók körét az alábbiak szerint csoportosítják:
- Főfoglalkozású egyéni vállalkozó
- Munkaviszonyban álló egyéni vállalkozó, amennyiben a foglalkoztatása eléri a heti 36 órát • Közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló egyéni vállalkozó • Társas vállalkozásban közreműködő egyéni vállalkozó
- Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó Kiegészítő tevékenységet folytatónak számít az az egyéni vállalkozó, aki a tevékenységét mint saját jogú nyugdíjas folytatja, az az özvegyi nyugdíjban részesülő, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte, illetve 2000. január 1-jétől, aki az előnyugdíját, korengedményes vagy szolgálati nyugdíját szünetelteti. A kiegészítő tevékenységet folytatók nem biztosítottak, azonban egyes ellátások, mint például a baleseti ellátás, baleseti rokkantsági nyugdíj, kivételek.
Az egyéni vállalkozók biztosítási kötelezettsége a vállalkozói igazolvány átvételének napjától annak visszaadásása vagy visszavonása napjáig tart. A biztosítási jogviszony szempontjából a tényleges munkavégzésnek, illetve a munkában töltött időnek nincs jelentősége. Az egyéni vállalkozó járulékfizetési kötelezettsége a járulékalapot képező jövedelme után keletkezik. A járulék alapja a vállalkozói kivét, átalányadó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér összege. 2000. január 1-jétől a minimálbér 25500 forint. A járulékalapot képező jövedelem után 33% társadalom-biztosítási járulékot, 8% nyugdíjjárulékot és 3% egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Ha az egyéni vállalkozó tagja valamely nyugdíjpénztárnak, akkor 2% nyugdíjjárulékot fizet csak. Fontos, hogy amíg a társadalombiztosítási járulék fizetésének nincs felső határa, addig a nyugdíj- és az egészségbiztosítási járuléknak van. A felső határ 2000. január 1-jétől 5520 forint egy naptári napra, 2020320 forint egy évre. A járulékfizetési felső határt évente január 1-jétől kezdődően kell számítani.
Ha a vállalkozást év közben kezdik meg, úgy a felső határt a biztosítási jogviszony első napjától december 31-ig kell számolni. Figyelmen kívül kell hagyni azokat az időtartamokat, amelyekben nem volt járulékalapul szolgáló jövedelem. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a baleseti ellátások fedezetére 5% baleseti járulékot köteles fizetni. 2000. január 1-jétől az egyéni vállalkozóknak negyedévente a negyedévet követő hónap 12-ig kell a járulékokat befizetni forintra kerekítve.
