Kutak, kútszivattyúk, szivattyúk III.
2001/3. lapszám | VGF&HKL online | 5891 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kútszivattyúk elhelyezésének körülményei. Ásott kutak esetében, ha a búvárszivattyúval emeljük ki a vizet, akkor a szivattyú a termelôcsô végére van rögzítve úgy, hogy csapadékszegény idôszakban is legalább egy másfél méterrel legyen az üzemi vízszint alatt.
Kútszivattyúk elhelyezésének körülményei
Ásott kutak esetében, ha a búvárszivattyúval emeljük ki a vizet, akkor a szivattyú a termelôcsô végére van rögzítve úgy, hogy csapadékszegény idôszakban is legalább egy másfél méterrel legyen az üzemi vízszint alatt.
Hagyományos centrifugálszivattyú elhelyezhetô, szintén az üzemi vízszint helyzetétôl függôen az aknában konzolra szerelve (2. ábra*), vagy a kút mellett a térszinten (1. ábra*).
|
A cikksorozat részei: Kutak, kútszivattyúk, szivattyúk III. |
Térszinti elhelyezés esetén ügyelni kell téli idôszakban a fagyveszélyre. Ha télen nem üzemel a berendezés, akkor gondoskodni kell a víztelenítésrôl. Vízteleníteni kell a fagyveszélynek kitett csôhálózatot, a szivattyútestet és minden olyan berendezést, szerelvényt, amelyben pangó víz maradhat.
Téli üzem esetén vízgépházat (szivattyúházat) kell építeni, jó hôszigeteléssel és/vagy fűtéssel. Ha hosszabb ideig nincs áramlás a csôben, hiába a jó hôszigetelés, idôben lehűl a pangó víz a csôben és megfagyhat, szétfeszítheti a csövet vagy valamelyik szerelvényt. Hasonló sorsra juthat a szivattyú is.
Egyszerűsíthetô a fagymentesítés kérdésének megoldása azzal, ha a szivattyút (nyomásfokozót) térszint alatt kialakított aknában helyezzük el (3. ábra*). Ilyenkor ügyelni kell arra, hogy az aknafedél a kút fölött legyen és ne oldalt, mert a kút egy esetleges késôbbi javításakor a csövek kiemelése csak így oldható meg.
Fúrott kutak esetében, ha az üzemi vízszint mélyen van, a szivattyú, hasonlóan a 2. ábrán bemutatott, elôzô számunkban már látott megoldáshoz, aknában helyezhetô el, a termelôcsô mellett.
Amennyiben a szivattyú vagy a szivattyúk térszinten kerülnek elhelyezésre, az erre a célra szolgáló helyiség kialakításánál gondolni kell a következôkre:
- a gépészeti berendezések, így például a szivattyúk, megszakító víztároló tartály és tartozékaik jól elférjenek, kezelésükre, esetleges ki- és beszerelésükre, mozgatásukra elegendô hely álljon rendelkezésre;
- a helyiség lehetôleg száraz legyen és jól szellôztethetô.
A (kút-) szivattyúk szabályozása
Egy szivattyú szabályozásán az idôegység alatt szállított folyadék nagyságának változását értjük. A szabályozás történhet többek között
- fordulatszám-szabályozással,
- fojtással,
- megcsapolással.
A fordulatszám változtatásával a jelleggörbe eltolódik, a csôvezeték jelleggörbéjével való metszéspontja, a munkapont ezáltal új helyre kerül (15. ábra).
A fordulatszám változtatásával történô szabályozás energetikailag gazdaságos, mert a szivattyú hatásfokát alig csökkenti. A fordulatszám- szabályozás egyaránt lehetôséget biztosít a térfogatáram és a szállítómagasság mindkét irányban történô változtatására. Fojtással végzett szabályozás során a szivattyú nyomóvezetékének ellenállását növeljük például azzal, hogy az odaszerelt szelepet a zárás irányába állítjuk. Ez folyamatos, fokozatmentes szabályozási módot jelent. Fojtással a csôvezeték jelleggörbéjének meredeksége nô. A 16. ábra szerint a szivattyú V1 vízszállítása V2-re csökken.
A fojtásos szabályozás jellemzôi:
- csak csökkenteni lehet a szállított
- folyadékmennyiséget, növelni nem,
- gazdaságtalan szabályozási mód, mert energiaveszteséggel jár,
- elônye, hogy fokozatmentes szabályozást valósít meg és
- megvalósítása egyszerű, különösebb költségvonzata nincs.
A megcsapolásos szabályozás lényege, hogy a folyadék egy részét a megcsapolt nyomóvezetékbôl elvezetjük (17. ábra).
Adott a szivattyú és a két csôvezeték jelleggörbéje. A két párhuzamosan kapcsolt csôvezeték eredô terhelôgörbéjét úgy szerkesztjük, hogy azok abszcisszáit összegezzük. A munkapont a szivattyú-jelleggörbe és az eredô terhelôgörbe metszéspontja.
Ez is gazdaságtalan szabályozás, mert:
- csökkent térfogatáram mellett roszszabb a hatásfok, azaz
- a befektetett munka egy részét nem ott hasznosítjuk, ahol a szivattyúzási cél megjelenik.
Kónya Tamás
A téma iránt érdeklôdô szakemberek részére a szerkesztôség megküldi a tanulmány alapjául szolgáló részletes irodalomjegyzéket.
