Nem csak épületgépészeknek
2001/3. lapszám | Szontág László | 3800 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A budapesti Szent István Bazilikában jártunk
Azt követően, hogy a Parlamentben lévő gépészeti rendszereket, illetve magát a házat bejártuk, rádöbbentünk arra, hogy Budapesten, a fővárosban, sok régi és értékes, híres műemléképület van. Ezen épületek megérdemlik azt, hogy foglalkozzunk velük, ismertessük gépészeti és építészeti kialakításukat. Természetesen az vezérel minket, hogy olvasóinkkal megismertessük azokat az érdekességeket, technikai megoldásokat, amelyeket az épületeket jól ismerő kalauzaink bemutatnak nekünk. Ez alkalommal a Szent István Bazilikába vezetjük Önöket.
Az épület híres: tudjuk, hogy itt őrzik 1971 óta a Szent Jobbot, az 1038-ban elhunyt Szent István királyunk kézfejét. Elmondható az is, hogy Budapest legmagasabb épülete. A templom méreteit tekintve hatalmas; magyarországi viszonylatban az esztergomi bazilika utána legnagyobb keresztény templom. A Bazilikát Hild József, Ybl Miklós és Kauser József építészek tervezték. Az épület díszítésében is jelentős művészek vettek részt: Stróbl Alajos, Fadrusz János és Fessler Leó szobrászok, Than Mór, Székely Bertalan, Lotz Károly, Benczúr Gyula. Feszty Árpád és Nádler Róbert festőművészek. A nagy magyar művészek neveikkel fémjelzik az épületet, felhívják figyelmünket arra, hogy nagy értéket hagytak ránk elődeink. A mi feladatunk az, hogy megóvjuk, és megfelelő állapotban tartsuk azt. Így sokáig büszkélkedhetünk vele az ide látogató turistáknak, valamint megmutathatjuk gyermekeinknek. Következőkben rövid áttekintést adunk az építés történetéről, a templom főbb adatairól.
A Bazilikában, irodájában kerestük fel Rébay Lajos gépészmérnök urat, a templom műszaki vezetőjét. Ő az a személy, aki az egyház képviseletében tartja a kapcsolatot a templom felújítását végző kivitelező cégekkel és az állami szervekkel. 1996 tavaszától dolgozik itt.
Szontág László: Az első kérdésem talán nem szokványos, de a folyamatban lévő rekonstrukciós beruházás szempontjából fontos. Kinek a tulajdonában van az épület?
Rébay Lajos: Az épület a Magyar Állam tulajdona. Ennélfogva, és egyéb okokból is, a felújítás igen tetemes költségét is az állam finanszírozza. 1983-ban egy szélvihar lesodorta a nagy kupola külső fémlemez borítását. Így a templom életveszélyessé vált. 1985-ben megkezdődött a tervszerű felújítás. Ezekben az időkben csak nagyon csekély támogatást kapott a templom a rekonstrukciós munkákhoz. A pénz csak „tűzoltáshoz” volt elegendő. A külső kupola rézlemezből készült új burkolatához a pénzt a német püspöki kar adta. Jelentős változás a felújítás menetében 1998 óta tapasztalható. A kormány az 1999. és 2000. évre mintegy 1,9 milliárd forintot áldozott a rekonstrukcióra. Így a 2000. év végére a tervezett felújítás mintegy 60%-át tudtuk elvégezni.
A felújítást tervszerű munka előzte meg. Elkészíttettem a felújításhoz szükséges engedélyezési terveket, és egy 2004-ig terjedő szisztematikus ütemtervet dolgoztunk ki. Célul tűztük ki, hogy 2004-re befejeződjön az épület teljes belső és külső felújítása. A tervezett felújítási költséget kb. 6 milliárd forint + áfára becsültük. Ez 2004-re prognosztizálva az inflációtól függően elérheti a 7 milliárd forint + áfát is. A generál tervező cég a BUVÁTI, a generál kivitelező a Középületépítő Rt., Architekton Rt. és a Silver Rt. voltak.
SZ. L.: A Bazilika milyen részekre tagozódik, illetve az egyes részeknek milyen fűtési rendszere van?
R. L.: Az épület hittételi és kiszolgáló helységekből áll. A templomteret a főhajó és a mellékhajók alkotják. Négy tornya van, melyből kettő nagyobb, ezek a Bazilika előtt lévő tér felé néznek, a másik kettő kisebb, a Bajcsy-Zsilinszky út felé esnek. A templom a felújítás előtt fűthető volt, a kazánháza az altemplomban helyezkedett el. Ebben koksztüzelésű gőzkazánok voltak, a kazánház kéménye a főhomlokzat mögött lévő két falazott üregben haladt át az épületen. A kazánházat, és így a fűtést is, igen ritkán használták, csak nagyobb rendezvények esetén gyújtottak be, illetve ha az időjárás ezt feltétlenül megkívánta. A gőzfűtés hőleadói bordáscsövek voltak, melyeket a templomtérben padlócsatornákban helyeztek el. Mai napig láthatjuk a díszes bronz és kovácsoltvas rácsokat a padlón, a padlócsatornák felett.
Érdekesség, hogy ezekben a padlócsatornákban futottak a régi kábelek is. A felújítás alkalmával ezeket is kicseréltük. A régi bordáscsövek és a kazánház lebontásra került. A megszüntetett kazánház kéményjárataiba, ami 1,6 m átmérőjű volt, KONE gyártmányú lifteket szereltünk be, melyek a látogatók szállítását és az irodák kiszolgálását oldják meg. Ez egy öt megállós lift, gépház nélküli frekvenciaszabályzós motorral, a 9,5 millió forint került. Ez igen kedvező ár. A padlócsatornákba a tervezők bordáscsöveket terveztek újra, bár szóba került egy padlófűtési rendszer elkészítése is. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal nem engedélyezte az eredeti márvány padlóburkolat felbontását, de jobb is ez így. A kazánházat az épület felső szintjén helyeztük el. Összteljesítménye 400 kW, FÉG-WESTALE kazánmodulokból és korszerű, programozható Landis & Stäfa szabályozó berendezésből áll. Teljesítményének jelenleg csak negyed részét használjuk ki, mivel a templomtérben a padlócsatornába nem kerültek visszaépítésre a hőleadók.
Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy a mintegy 1,6 m vastag vegyes falazatú (tégla és mészkő) falaknak köszönhetően a templomtér hőmérséklete télen sem süllyed +5 oC alá, a másik ok a hatalmas fűtési költség elkerülése volt. A templomtér fűtéséhez kb. 200 kW teljesítményre lenne szükség. Így mérlegelve a lehetőségeinket úgy döntöttünk, hogy a kazántelepet úgy alakítjuk ki, hogy ha majd kellő pénz áll rendelkezésre az üzemeltetésben is, akkor kis utómunkálatokkal beépítjük a bordáscsöveket a padlócsatornákba. Mivel a kazánház, a hálózat felújítva rendelkezésre áll, a befejezést egyszerűen el lehet majd végezni. A maradék 200 kW teljesítmény fele az északi és déli nagy torony melletti irodák, és kiszolgáló helységeinek fűtését fedezi. A fennmaradó 100 kW teljesítmény a torony felső szintjén elhelyezett elhelyezett klímagépházat és a padlástér egy részének fűtését fogja majd táplálni, ha beépítésre kerülnek a gépek. A rekonstrukció során a gépház már kész, a gépeket egy következő fázisban szereljük majd be. De erről majd a későbbiekben még említést teszünk.
SZ. L.: Hogyan oldották meg a templom szellőztetését, milyen fizikai paraméterek szerint szabályozzák azt?
R. L.: A felújítás során a tervek szerint a kupolatér ablakainak nyitásával terveztük ezt megoldani. Kiderült, mikor a belső kupoláról felül lebontottuk a régi, ideiglenes kátránypapír szigetelést, hogy itt szellőző nyílások találhatók. A belső kupola legfelső részén egy koncentrikus kör mentén belülről drótháló betétes kagylódíszítések vannak, szám szerint 8 db. Ezek szolgáltak a nyílások esztétikus eltakarására. Ezek közül 4 db-ra a külső oldalán motoros zsalukat szereltünk úgy, hogy a zsaluk motorjai a bent levő relatív nedvességtartalom figyelése alapján nyitnak. Ha a páratartalom 70%, a motorok kinyitják a zsalukat. A másik 4 nyílást lezártuk, hogy irányítottá tegyük a folyamatot. Számításaink szerint a 4 db, 400 x 400 mm-es nyíláson keresztül kielégítően tudunk szellőztetni. Nem szabad elfelejteni, hogy a magasságkülönbségből adódóan, ami a padlószint és a kupola ezen része között h=53 m, jelentős gravitációs hatás lép fel. Ha valamilyen oknál fogva mégsem lenne elegendő a keresztmetszet, a többi nyílásra is zsalukat tudunk építeni.
SZ. L.: Miért van erre a szellőztetésre szükség?
R. L.: Nagy rendezvények, szent misék alkalmával ezernél több ember jön be, főleg télen érdekes ez. Az általuk kibocsáltott pára a hideg felületen lecsapódna, és károsítaná a szerkezetet, a falfelületet. Itt szeretném megjegyezni, hogy a Bazilikában a falakon nem freskók, hanem mozaikok találhatók, ami külön érdekesség. A szentélyben a mozaikok Benczúr Gyula művész munkái. Ez olyan mestermunka, melyet a felületes szemlélő nyugodtan vélhet festett képnek is. Óriási bravúr volt felújításkor, hogy a mozaikok leszedése nélkül injektálással ragasztották vissza a sérült, beázásoktól fellazult részeket. A kupola belső restaurálásakor alkalmazott függesztett állványzat súlya kb. 140 tonna volt; ezt mint érdekességet jegyzem meg.
SZ. L.: Az északi torony melletti második szinten említett egy klímagépházat, amely majd később üzemelni fog. Erről kérem, mondjon még néhány szót!
R. L.: Ahogy azt már említettem, a főhomlokzat mögött a két régi kéményben elhelyeztünk egy-egy liftet, amely az altemplomból képes szállítani az embereket a padlástérig. A beépített födémek lehetőséget adtak új helységek kialakítására. Ezek a közösségi helységek: irodák, büfé a túristáknak, szociális blokkok, ide költöző cserkészek helységei, segélyraktárak stb.
Úgy gondoltuk, hogy a padlástérben a kornak megfelelő kiállítás, előadások, vetítés tartására alkalmas 100 fő befogadó képességű klímatizált termeket kell kialakítani. Elkészítettük a II. szinten a klímagépházat, melyben elhelyezzük majd a hűtőberendezést, a légkezelő központot a kalorifereivel (hűtő-fűtő). Így kb. 11 ezer m³/ó légforgalmat kiszolgáló légkezelő központot tudunk majd itt kialakítani gépészeti szempontból.
Következő számunkban az épület többi felújított és átalakított részéről kérdezzük Rébay urat.
