Néhány szó az épületgépészetről
2002/4. lapszám | Szemán Róbert | 2374 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Tavaly a HUNGAROTHERM kiállítás idején megjelent számunkban a szakkereskedelem helyzetéről és felelősségéről írtunk. Most a Construma Építőipari Kiállítás idején úgy érezzük, ismét foglalkoznunk kell a szakma általános helyzetével és nem csak szerelési – problémamegoldási módszerek férnek be ezen megemelt példányszámú kiadványunkba. Az úgy egy évvel ez előtti cikkhez képest a kereskedelem helyzete még inkább romlott, átláthatatlanabbá vált. Reméljük mostani témánk egyszerűbb. Miről is van szó?
Az építkezők (lakásfelújítók és új lakást építők) gépészettel kapcsolatos gondolkozásáról. Sokszor megírtuk már, hogy egy korszerű épület bekerülési értékének 18-25%-át kell (kellene) épületgépészetre költeni, hogy a felmerülő komfort és energiamegtakarítási igények megfelelően kezelhetők legyenek. Sok építkező azonban úgy gondolja, felesleges oly sok pénzt víz-, csatorna-, fűtésszerelési munkákra költeni, mert úgy sem látszik. Számtalan esetben kellett látnunk, hogy már az építészterv készítésnél össze-vissza variálnak, a vizesblokk és a kazánház helyét dobálják az alaprajzon ide-oda. Jellemző megoldásként abban maradnak, hogy a hálószoba fölé kerül az emeleti fürdőszoba úgy, hogy a legmesszebb legyen a kazánháztól. Beköltözés után persze csodálkoznak, ha vasárnap reggel nem tudnak aludni, mert a gyerek lehúzta a WC-t. Legfontosabb probléma, ezen kívül a radiátor helye. Órák telnek el a lehetséges helyszínek feltérképezésével és végül hihetetlen megoldások születnek. Pár megtörtént esetet szeretnénk közelebbről is bemutatni.
Első: Gyönyörű, új építésű háromemeletes családi ház Budapest egyik peremkerületében. Márvánnyal burkolva mind a három fürdőszoba, rengeteg csapolóval, mind például jacuzzi kád, masszás-zuhanyfal, bidet stb. stb. Az egyidejű melegvíz-igény olyan nagy, hogy készülék legyen a talpán, mely el bírja látni a szükségleteket megfelelő nyomás mellett. A pincében került kialakításra a kazánház, és mit találtunk benne? A magyarországi piacon található legdrágább „prémium” kategóriájú 24 KW-os kombi gázkazánt. Szerencsétlen tulajdonosok két évig bírták és csak ezután fordultak szerkesztőségünkhöz a problémák megoldása végett. A helyszínen meg kellett állapítanunk, hogy a legfelső szinten található zuhanyfalból a meleg víz két perc múlva „tör” elő vékony sugárban.
Első kérdésünk a feltaláló személyét firtatta és azt, aki a látott szörnyűségeket kivitelezte. Az építtetők megbíztak egy generálkivitelező céget a kulcsrakész átadással, elővigyázatosan vállalkozási szerződést is kötöttek és ebben műszaki tartalmat is rögzítettek. Megjegyzésül: Csak építészeti tervek voltak csatolva. Az épületgépészetnél meg volt határozva a szaniterek, armatúrák színe, típusa, a radiátor és a kazánház fajtája, de más nem. Természetesen mivel sem a műszaki megoldások, sem a megrendelő komfortigénye nem volt rögzítve, azt kapták, amit. A ház tulajdonosai ugyan olvasgatták a népszerű építkezési folyóiratokat, de csak annyi kép alakult ki, hogy a megjelölt kazán jó minőségű, drága és energiatakarékos termék, amely beépítése a korszerűség záloga. Szeretnénk leszögezni, hogy a termék kiváló, de nem az adott helyre való volt.
Ne szaporítsuk tovább a szót, a probléma részlegesen megoldásra került új hőtermelő és tároló beépítésével, de sajnos teljes komfortfokozatú megoldást csak úgy lehetett volna végrehajtani, ha a vizesblokkok márványburkolatát megvéstük volna. A vésést nem engedték, így teljesértékű árkalkulációt nem lehetett már utólag létesíteni. A rendszer hibajavítása, így is milliós költséget okozott. Második példa: Megyeszékhelyen fogott építkezésbe egy gyakorlatlan barkácsoló, aki a saját szakterületén tekintélynek örvend (orvos ugyanis) és azt hitte magáról, hogy nagy tapasztalatú problémamegoldó. Magyarázhattak neki a szakemberek ezt meg azt, úgyis csak át akarják verni és minél több pénzt akarnak a zsebéből kihúzni – gondolta. Majd ő művezet!!! – Meg is lett az eredménye. Szép házat épített, igényes burkolatokat választott, a nyílászárókra sem lehetett panasz, hiszen csak a külső ajtó – ablak 2,5 mFt-ba került és a legkorszerűbb és legdrágább hőhídmentes profilokból készítették számára. A szomszédra még rá is tudott licitálni, ugyanis a kocsibeálló utat elektromos fűtéssel is ellátta, így sóznia sem kell jég esetén.
Az épületgépészetre ezután nem maradt sem pénz, sem kellő figyelem. A nagy külső üvegfelületek miatt padlófűtés mellett döntött és kiegészítő fűtésről sem gondoskodott. A kivitelező mestert utasította, hogy a kazán előremenőjét hőcserélő és háromjáratú szelep közbeiktatása nélkül kösse a padlófűtési osztóra és szabályzás gyanánt a kazántermosztátban gondolkodott csak. Az ötletet onnan vette, hogy névnapozott egyik kollégája lakásában, aki megmutatta neki a nála lévő fűtési rendszert és bizonygatta, hogy jól működik. Beköltözés után jöttek a gondok. Mivel cirkulációs vezetékről nem gondoskodott, mosogatásnál 20-30 l vizet is ki kellett engedni és a fürdőzés sem volt egyszerű. Az igazi problémák azonban csak télen jöttek. Két választása volt a vadonatúj, szép házban:
- Fázott és dőlt a kéményből a kondenzvíz, mert az előremenő hőmérsékletét alacsonyan tartotta. A padlófűtés nem tudta kifűteni a tereket.
- Az előremenő hőmérsékletét megemelte és ugrált a padlón, mint macska a forró bádogtetőn.
Ravasz volt azonban és rájött, hogy lefekvés előtt lemegy a kazánházba és felveszi a hőmérsékletet, reggel pedig lejjebb szabályozza a termosztátot, így a ház hőtehetetlenségét használja ki a kellő szobahőmérséklet eléréséhez. Ez ám az épületfelügyelet!
Visszatérve a példánkhoz le kell szögeznünk valamit. Még a leglaikusabb építtetőnek is tudomásul kell vennie, hogy a mi éghajlatunkon zárt térben, épületekben töltjük el napunk 80-90%-át. Fontos az, hogy a szépérzetünknek megfelelő burkolatok, bútorok, világítótestek stb. vegyenek körül bennünket, de legalább annyira lényeges a hőérzetünk és komfortérzetünk is. Ne kelljen rohangálni, kapcsolgatni, zárni- nyitni a gömbcsapot ha fürödni akarunk, ne szoruljunk folyamatosan kompromisszumra, ha fűteni vagy hűteni akarunk. Nem csak pénzügyi kérdés a jó épületgépészeti kialakítás és ennek következményeképpen a jó közérzet, hanem sok múlik a rendszerszemléletű gondolkodáson is.
Zárszóként ki kell térnünk arra is, hogy Magyarországon jelenleg 8-10 igényes kivitelű építkezőknek szóló szaklap van, melyek nem kellő terjedelemben és alapossággal szólnak az épületgépészetről és ez is oka lehet az építkezők tájékozatlanságának. Jó lenne, ha miként egy épület is, ezek az újságok 20-25%-ban a szakmánkról is szólnának. Szerkesztőségünk mindenesetre felveszi a kapcsolatot ezen lapokkal és megpróbálunk cikkeket közzétenni a laikusok számára is érthetően.
