Hőmennyiségmérők utólagos beépítése
2002/12. lapszám | VGF&HKL online | 11 622 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A hőmennyiségmérés tipikusan napjaink egyik fontos, egyre inkább előtérbe kerülő kérdése. Régen egy panel- vagy bérház lakója akkor is annyit fizetett a fűtésért, ha egész télen nyitott ablaknál aludt és a meleg ömlött ki az utcára, mint aki egész évben ki sem nyitotta az ablakot. Ma már senki sem akar a másik helyett fizetni, ez természetes. Az alábbiakban néhány példát olvashatnak már megvalósult beruházásokról, hogy hogyan alakultak a költségek, illetve milyen megtakarításokat értek el a lakók.Házgyári paneles 5 szintes, egycsöves, távfűtéses, 22 éves épület.
A költségelt munkanemek: meglévő hálózat teljes elbontása a hőközpontig, új alap- és felszállóvezeték kiépítése fekete fűtési acélcsőből, hegesztett kötésekkel. A lakásokba ötrétegű alumíniumbetétes csővezetékek, pressz- ill. vágógyűrűs kötésekkel kerülnek kialakításra. Az új nyomvonalon a „faláttörések” nem ütve fúróval, hanem gyémántfejes fúróval készülnek. Minden lakás előtt hőmenynyiségmérő és tömegáram-szabályzó szelep van. A hőmennyiségmérőn mért adatok kiolvasása központilag számítógéppel lehetséges (Bus rendszer), sőt a használati melegvíz (Hmv) fogyasztása is így olvasható ki.
