Szikra vagy őrláng
2002/1-2. lapszám | Váradi Tamás | 22 585 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Gázkészülékek vásárlásakor a legtöbb esetben szóba kerül, vajon melyik készüléktípust érdemes választani: őrlángosat vagy elektronikus gyújtásút. Természetesen mindkét változat mellett és ellen is lehet érvelni. A választás megkönnyítésének érdekében kívánom felsorakoztatni érveimet az energiatakarékosság, praktikum, megbízhatóság szempontjaiból megközelítve a kérdést.
Energiatakarékosság
Először vizsgáljuk a mindenkit leginkább foglalkoztató energiatakarékosság és biztonság kérdését. Őrlángos készülék esetében állandóan ég egy kis láng az égő felett, amely melegíti a termoelemet, vagy bimetál égésbiztosítót. Ez a pici láng a beállítástól, illetve hálózati gáznyomástól függően évente kb. 250-300 m³ gázt fogyaszt. Ha ez az őrláng nem ég, akkor biztosak lehetünk afelől, hogy valami történt. Gázhiány vagy áramhiány miatt lekapcsolt a készülék, vagy a termoáramkör valamely eleme (füstgázvisszaáramlás-érzékelő, hőmérséklet-határoló, relé) kapcsolta le a készüléket, azaz megszakította a termoáramkört és a termomágnes elzárta a gázbevezetés útját. A készülék újraindítása mindaddig nem lehetséges, míg a hiba okát meg nem szüntettük, csak ekkor lehet szikráztatással vagy pl. gyufával visszagyújtani az őrlángot. Amint a láng felmelegítette a termoelemet, ismét működőképes a készülék, lehetséges a gázbevezetés. Problémás készülék esetében, ha valamely működési feltétel nem megfelelő és sűrűn alszik ki az őrláng, bizony a fenti folyamat kissé problémás: kimászni a zuhany alól, újragyújtani, visszamászni. Fontos szempont, hogy a készülék az őrlángot nem gyújtja vissza automatikusan, ezt minden esetben a felhasználónak kell megtennie.
Nézzük az égésbiztosítást elektronikus gyújtású készülék esetében. Itt nincs őrláng, nincs „indokolatlan" gázfogyasztás, ezen készülék elektronikus vezérlése a begyújtási folyamat közben ellenőrzi a megfelelő működést. Ha bármely paraméter nem megfelelő, a készülék nem gyújt, vagy leállítja a működést és kijelzi a hibát (pl. villogtat egy hibakijelző gombot). Fejlettebb szabályozású készülékek esetében diagnosztikai rendszer mutatja egy multifunkciós kijelzőn a leállás pontos okát, hőmérsékleteket. A megfelelő, ún. reteszelési idő letelte után a készülék elektronikája automatikusan megvizsgálja a működéshez szükséges paramétereket és ismét megkísérli a begyújtást. Bizonyos esetekben, például gázhiány esetén kétszer-háromszor próbál újragyújtani a készülék, és a sikertelen kísérletek után kijelzi a hibát. Mindaddig nem kísérel meg újabb gyújtásindítást, amíg a felhasználó egy hibatörlő gomb benyomásával nem nyugtázza a hibakijelzést.
Az őrlángos és elektronikus gyújtású készülékek közt van egy átmeneti megoldás is, amikor az elektronika szikráztatás útján egy pilótalángot, más néven gyújtólángot gyújt be és ez az átmeneti kis láng halkan gyújtja be a főégőt. Ez a típus nyugalmi állapotban szintén nem fogyaszt gázt.
Az évi 250-300 m³ földgáz ára 10-12 000 Ft, így könnyen belátható, hogy bár az elektronikus gyújtású készülék drágább az őrlángos kivitelnél, de az árkülönbözet egy-két év alatt megtérül a gázszámlából.
Nézzük a készülékeket a praktikum oldaláról.
Az őrlángos készüléknél viszonylag egyszerű az elektronika, csekély számú alkatrésszel olcsón lehet javítani. A berendezés a leállás/hiba okát nem ismeri fel, nem tudja kijelezni. Az őrláng égése némi hőt fejleszt, ami esetleg a gravitációs működésű parapetes készülékek esetében jelenthet előnyt, azaz téli időben nem engedi megfagyni a hőcserélőt (kazántestet). Nagy hidegek esetén azonban ez a kis hő nem elegendő az elfagyás megelőzésére!
Ha a készülék szabályozása a főégőn a teljes gázmennyiséget egyszerre engedi be, a lángszőnyeg egyszerre lobban be az őrlángtól, viszonylag nagyobb zaj kíséretében. Manapság egyre kevesebb gyártó kínál ilyen készüléket.
Az őrláng kialvása esetén kézi újragyújtás szükséges. Mindezen kényelmetlenséget ellensúlyozza a készülék alacsony fogyasztói ára. Mivel korábban csak őrlángos készülékek működtek, ezeket minden gázkészülék-szerelő szakember meg tudja javítani. A karbantartás hiányából adódó többletfogyasztáshoz képest az őrláng gázfogyasztása elenyésző. Karbantartani tehát szükséges és érdemes!
Az elektronikus gyújtású (ionizációs) készülékek fejlett elektronikával, hibakijelzéssel, vagy akár komplett diagnosztikai rendszerrel készülnek. Ebből adódóan a javításuk komolyabb elektronikai ismereteket igényel, amelyre a gyártók képezik ki szakembereiket, tehát javításhoz a gyártó által feljogosított gázkészülék-szerelő mestert érdemes kihívni. Tönkremenetel esetén az alkatrészek drágábbak, az elektronika sok gyártónál nem javítható, csak kompletten cserélhető. Viszont a fejlett vezérlőelektronika teszi lehetővé a hiba pontos és gyors felismerését, ami alapján a felhasználó is azonnal tudhatja, hogy szakembert kell hívni a javításhoz, vagy elegendő egy gombnyomással törölni a hibát. Ugyanez a vezérlés teszi lehetővé a készülék lángmodulációs vezérlését is, amely jelentős energiatakarékosságot jelent az üzemeltetés során.
A készülékeket az elektromos alkatrészek miatt jobban kell védeni az elektromos hálózat felől érkező, pl. villámcsapás okozta túlfeszültségektől. Ügyelni kell a fázishelyes bekötésre.
A lángba benyúló gyújtó- és ionizációs elektródát rendszeresen tisztítani kell az elkormosodás okozta nagy ellenállások elkerülése érdekében. A készülék gyújtása elektronikusan történik rövid, pár másodperces szikráztatással, ami a szikra okozta természetes zajhatással jár, így ha valaki érzékeny az éjszakai zajokra, ne szerelje a készüléket a hálószobával közös falra. Mivel a gyújtóelektróda az égő szélére van szerelve és a készülék először egy ún. start-gázmennyiséget enged csak be, a lángszőnyeg begyulladása nagyon halk, kizárt a „robbanásszerű" begyulladás.
Általánosságban elmondható tehát, hogy az elektronikus gyújtású készülékek gondosabb beüzemelést igényelnek, azonban működtetésük kényelmesebb, energiatakarékosabb és nagyobb biztonságot ad a felhasználónak.
Az összes gázkészülékre vonatkozóan el kell mondani, hogy csak megfelelő felügyelet mellett működtethető biztonságosan, és kötelező az éves karbantartás elvégeztetése gázkészülék-szerelő szakemberrel. Ennek elmulasztása gondatlanság, amely gazdaságtalan üzemelést is eredményez, rendellenes működése szélsőséges esetben pedig balesethez (CO-mérgezés) vezet.
Remélem, hogy a fenti érvekkel segítettem a megfelelő, saját igényekre szabott készülék kiválasztásában.
