Múlt és jövő V.
Gázbekötések – pincei beállások
2002/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 4131 |
Figylem! Ez a cikk 24 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A földbe, illetve a kerítésbe süllyesztett gáznyomás-szabályozó állomások látható doboz és cső nélküli kivitelét pincei bekötéssel tudjuk teljessé tenni. A pincei beállások kivitelét jelenleg szabványok, előírások nem határozzák meg, ezért sok esetben nem teljesen célszerű, avagy feleslegesen drága kivitel készül.
Érdemes végiggondolni a nyugat európai fejlődést – megismerve a fejlesztési célokat – hogyan jutottak el a ma széles körben alkalmazott – közel azonos jellegű – fali átvezető típusokig. A gázvezeték pincefalon történő átvezetése természetesen olyan kivitelben kellett készüljön, hogy a pincébe történő esetleges gáz- vagy víz beszivárgást megakadályozza. Erre megfeleltek a korai idők e célra kialakított fali átvezető elemei (1. ábra). Jellegzetességük a védőcső elhelyezése az építmény falába, mellyel cserélhetővé vált a fali átvezető közdarab. Ebben a kivitelben azonban mind a védőcső és a fal között, mind az átvezető közdarab és a védőcső között tökéletes tömítésre volt szükség a gáz,- vagy vízszivárgás megakadályozására. Mint a gyakorlatban bebizonyosodott, e megfelelően szigetelt fali átvezető elemek cseréjére nem volt szükség, ezért egyszerűbb beépítésű és biztosabb tömítettségű elemek alkalmazása vált általánossá (2. ábra).
A fali átvezető gázvezetékhez rögzítésre került a falhüvely, pincei végén zárt kivitelben. Ezen bevezető elemek alkalmazásánál így már csak a védőcső és a fal között kell a tökéletes tömítést biztosítani. Ez speciális vízzáró, nem zsugorodó habarcs alkalmazásával történt, mely repedésmentesen rögzíti a bevezető közdarabot. Az építményeken belüli – érintésvédelmi okokból szükséges – egyenpotenciálú hálózat (EPH) kialakításával fennáll a veszélye az acél gázvezeték (kismértékű) feszültség alá kerülésének. Ez esetben az épület előtti acélvezeték korróziós lyukadásának nagy az esélye, aminek elkerülésére a fali átvezető elembe szigetelő közdarab lett beépítve (3. ábra).
A polietilén csövek általánossá válásával kísérletek történtek a fali átvezető közdarabon belüli elektrofittinges közdarabbal PE csatlakozású fali átvezető alkalmazására. (4. ábra) A védőcsövön belüli PE-acél csatlakozást azonban nem fogadta el a gázipar, ezért a fali átvezető építményen kívüli végére helyezett átmenetel készültek el a PE csatlakozású fali átvezetők. A PE vezetékek alkalmazása azonban más következménnyel is járt. A víz- és gázbeszivárgás megakadályozásán túl a fali átvezető elemeknek nagyon fontos feladatuk, a gázvezeték rögzítése az építményhez. E rögzítésnek olyan biztosnak kell lenni, hogy az épületen kívül esetleg munkagéppel történő behatás a nyitott árokban okozzon szakadást és gázkifúvást. Ellenkező esetben a vezeték törése vagy szakadása a pincén belül történik, melyből lényegesen nagyobb kár származhat. A falhoz való rögzítés előbb tárcsákkal, vagy támasztólábakkal történt (5. ábra), majd a jóval kisebb szilárdságú PE cső alkalmazásakor újszerű kivitel vált általánossá.
A szigetelt acélcsőből készített fali átvezető a végén kialakított PE-acél átmenettel védőcső helyett fröccsöntött védőburkolatot kapott, mely a speciális cementhabarccsal rögzíthető. (6. ábra) A leggyakrabban használt DN 32-DN 63 méretű PE csőhöz csatlakozó fali átvezetők ilyen kivitelűek, melyek beépítése a következők szerint történik:
A fali átvezető méretéhez illeszkedő furat kialakítása.
A fali átvezető elhelyezése, záró és a töltő tárcsák felhelyezésével.
A gyárilag biztosított speciális vízzáró, nem zsugorodó habarcs beöntése a gyűrűs térbe. 10-15 perc múlva a töltő tárcsa leszerelése.
(7., 8., 9., 10. ábra)
A német gyakorlattól eltérően nálunk a főelzáró elhelyezése az épületen kívül történik ezért a Nyugat-Európában általánosan használt gömbcsapot is tartalmazó fali átvezetőket nem célszerű beépíteni, hiszen így egymás után két elzáró szerelvény kerülne a gázbekötésbe. A magyar építéstechnológiához illeszkedő – elzáró szerelvény nélküli – fali átvezető elemek DN 32- DN 63 méretben készülnek, egyben fröccsöntött PE burkolattal (11. ábra) Ezen elemekhez az épületen belül acél csővel, hegesztéssel kell csatlakozni, (12. ábra) illetve egy karmantyú felhegesztésével oldható meg a rézcsővel való továbbvezetés. Nagyobb méretben O gyűrű tömítéses speciális PE védőcsöves megoldások alkalmazottak kitépés ellen biztosító acél támasztó tárcsákkal. (13. ábra) A fali átvezetők tönkremenetele talajmozgás, vagy épületsüllyedés hatására következhet be, mely ellen a kismértékű elmozdulást lehetővé tévő dréncsöves védelem alkalmazható. Szívástömítéssel lezárt, nem perforált bordás csövet helyezve a fali átvezető végére, kisméretű talajroskadás esetén megóvható a PE cső, illetve a PE-acél átmenet a káros igénybevételtől. (14. ábra)
Ezen építési mód ma már minden gázszolgáltató területén elfogadott, s annak ellenére, hogy az épülettől 1 m-es távolságon belül a polietilén csövet hegesztéssel kell csatlakoztatni, a gázbekötés biztonsága jelentősen nő;
- nincs korrózióveszélynek kitett acélcső a talajban,
- nem lehetséges pincén belüli gázvezeték törés a külső gázvezeték mozgatása miatt,
- a nem zsugorodó cementhabarcs megakadályozza a pincébe való víz- vagy gázbeszivárgást.
