Gáz van a fűtési rendszerben

2002/5. lapszám | Meyer József |  3304 |

Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Lapunk tavaly novemberi számában is (32., 33. oldal) találkozhattunk a levegőleválasztás problémájával foglalkozó, a forgalmazó által közölt, termékeit ismertető cikkel. Ezek a már méltán ismert, kiváló minőségű légtelenítők, levegőleválasztók kapacitásuk szerint növekvő típusokban állnak a rendelkezésünkre. A hivatkozott cikkben egy diagramon leolvashatjuk a felfűtéskor, fűtővízből felszabaduló gázok mennyiségét. A felhozott példa szerint ott 40 liter/m3-t mértünk, miközben az előremenő víz hőfoka 28-ról 680°C-ra melegedett, ez önmagában is tisztes levegőmennyiség.

Más, összetettebb feladatra vállalkozó vízszabályozó berendezésekkel kapcsolatosan is vannak élményeink. Egy jó, magyarán teljesen automatikus üzemű ilyen berendezés telepítési költsége rendszerint elég nagyot villan a fűtési költségvetések kazánházi vagy hőközponti fejezetében. Olykor előfordul, hogy „fakszimile" kiadásaikban a tervezők megkísérlik ezeket elemeikből öszszerakva olcsósítani, ami nem is olyan veszélytelen vállalkozás a részükről.

A következő – helyettesítő – megoldással egy fűtési kiviteli tervben találkoztunk.

1. Nyomástartás feladatkörben: kezelt vizes betáp egy nyitott tágulási tartály víznívójáról vezérelve, a tartályról (így a vízbetápról közvetve) ellátott nyomástartó szivattyúk, nyomás alatti rendszeroldalon még egy zárt tágulási tartály, lefuvató mágnesszelep, mellyel a megengedett nyomás feletti rendszervizet a nyitott tárolóba visszavezetjük, nyomáskapcsoló ennek a lefúvató mágnesszelepnek, külön nyomáskapcsoló a szivattyúknak, valamint a szokványos szerelvények, visszacsapók a szivattyúk nyomóoldalán és a hidegvíz-betápon, szennyfogó szűrők, elzárók, mérőműszerek ízlés szerint. Fontos megjegyezni, hogy a rajz „activity"-s szóban történő helyettesítésével egy jogi vitát kívántunk kikerülni.
2. Levegőleválasztó berendezés. Egy az egyben meg tudjuk vásárolni, minimum három forgalmazóját ismerhetjük a piacon. A műleírás szerint a berendezés beállított gyakorisággal végzi el a feladatát, egy 3" méretű csatlakozó vezetéken keresztül vizet szív le a rendszerből a saját tartályába. A mágnesszelepének lezárása után egy szivattyú ebben a tartályban erősen lecsökkenti a nyomást, miáltal az oldott állapotú levegő a Henry-Dalton törvényt elejétől a végéig átélve, a folyadékból kiválva távozik a légtelenítő automataszelepen át. Az ily módon gáztalanított folyadékot a fűtési rendszerbe visszapréselve annak nyomása újfent megnövekszik, a környezetében meglévő levegőbuborékokat ismét lenyeli mindaddig, míg telítetté nem válik. A deszorbciós folyamatot a berendezés szisztematikusan ismétli, amíg a rendszerből a szabad levegő el nem távozik. Egy légtelenítési ciklusidő 30 sec. Ezeknél az egységeknél célszerű a beüzemeléskori folyamatos működés, majd azt követően a kapcsolóórás üzem választása. A rendszertérfogat legfeljebb 100 m³, efölött arányosan több berendezés telepítendő ezekből a gyártmányokból.

Azt mondanunk sem kell, hogy ehhez képest a „kiváltott" berendezésünk fejlettebb. A fenti két funkciót eleve magában egyesítve a rendszert felügyeli és az alábbiak szerint tér el a működésben:

• van benne csőtörés elleni védelem,
• keresztmetszet állító lehetőségével eléri, hogy a berendezés működtetésekor nem rángatja a fűtési rendszert,
• „felkeményedett" rendszeren feleslegesen nem végez gáztalanítást, így működése nem állandó, hanem időszakos és teljesen automatizált,
• a rendszer nyomásingadozását +/- 0,3 bar pontossággal tartja,
• a jellegzetesen max. 5 bárosra vett fűtési rendszerekkel szemben, attól eltérő nyomásviszonyokra, speciális igényekre igazított berendezést is kialakít a gyártó,
• hazai anyagok, alkatrészek felhasználási szándéka is megvan (pl. tartály),
• duplázott a rendszer biztonsága.

Azért mindennek van határa. Hogyha megnézzük a víz gázoldó képességének görbeseregét a nyomás és a hőmérséklet függvényében, akkor látható, hogy azok nem az origóból indulnak. (A folyadékban minimálisan megmaradó gázmennyiség kb. 12 liter/m³).

Ez az érték az atmoszférikus nyomás miatt bennmaradó, fel nem szabadítható gáz. Mindazok, akik ez utóbbi berendezés alkalmazhatóságát a szabványok értelmezése alapján vonják kétségbe, éppenséggel nem ebből indulnak ki, bár az alkalmazással kapcsolatos szakmai disputákhoz ezen görbeseregek is, de még inkább a fűtési rendszerről készítendő nyomásdiagramok veendők figyelembe. A nyitott rendszer-zárt rendszer elhúzódó vitájánál kibicelve lássuk a szakmai állásfoglalások egyikét. Alapvetően az MSZ – 04.142/I-83 szabványsorozat fogalommeghatározásait értelmezve jut el az alant idézett szakértő ahhoz a végkövetkeztetéshez, hogy a vízszabályozó berendezésünk – amely a gáztalanításhoz nyomás nélküli/atmoszférikus tágtartályt is tartalmaz -, a fűtési rendszerre telepítésekor azt nyitottá teszi. Idézzünk ebből a 2001. április 6-i keltezésű szakvéleményből: „Nyitottnak minősül egy fűtőberendezés, ha tágulási tartálya a környező légtérrel állandó, el nem zárható kapcsolatban áll. Az „xy” típusú berendezések tartálya a légtérrel állandó, közvetlen kapcsolatban áll, tehát az ezzel felszerelt fűtőberendezés nyitott.

A szabvány megállapításait az adott esetben tökéletesen elfogadhatónak és alkalmazhatónak tartom, ezért véleményem az, hogy az „xy” típusú, szivattyús vezérlésű nyomástartó berendezésekkel megvalósított fűtési rendszerek nyitottak."

Maguk a gáztalanítók persze futótűzként terjedhetnek a fűtési-hűtési rendszerekben. A gondos légtelenítésünkbe már a próbák időszakában besegítenek és azok idejét kedvezően befolyásolják, miáltal hamarabb járulhatunk a pénztárhoz is. Az inkriminált, teljesen automatikus üzemű vízszabályozó berendezésekről pedig elmondható, hogy komoly segítőtársai lehetnek az üzemeltetőnek, ha mégoly „nyitottak" is a fűtési/hűtési hálózatok. Alkalmazásukkal – gazdaságosságában – újragondolható a tágulási tartályok kiválasztási, ne adj isten, méretezési számításai is.

---