Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Szakkiállítások a Hungexpo területén

2002/11. lapszám | Veresegyházi Béla |  2529 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Azt hiszem, senkit sem kell meggyőzni arról, milyen fontosak a szakkiállítások. A gyártók, szolgáltatók itt tudják megmutatni magukat a szakmának, propagálják termékeiket, prezentálják az új technológiákat, a szerelők pedig tájékozódhatnak, lépést tarthatnak a fejlődéssel. Szerencsére Magyarországon a Hungexpo Közép-Kelet-Európában egyedülálló módon modern regisztrációs rendszert vezetett be, amelynek segítségével felmérhetjük, kik és milyen céllal lépnek be a kiállítási területre.

A Centrex Közép-Kelet-Európa vezető nemzetközi kiállítási szakmai szervezete. Az egyesülést a térség négy jelentős vásárszervezője – a Poznani Vásár, a Brünni Vásár, a pozsonyi Incheba és a budapesti Hungexpo – 1997-ben alapította azzal a céllal, hogy nemzetközi tapasztalatokon és gyakorlaton alapuló, átlátható, összehasonlítható, auditált kiállításstatisztikát hozzon létre az üzletág szakemberei számára. A Centrex szeptember végi, budapesti konferenciáján 12 országból több mint ötven szakember vett részt, tehát az alapító országokénál jóval szélesebb áttekintést nyújtott az építőipari szakkiállítások piaci helyzetéről, ennek apropóján írunk most a Construmáról, illetve Hungexporól.

Nagy Károly, a Centrex magyarországi megbízottja (egyben a Magyarországi Kiállítás- és Vásárszervezők Szövetségének főtitkára) úgy látja: az építőipari témájú kiállítások Közép-Kelet-Európában egyértelműen a legnagyobbakká váltak a hasonló rendezvények közül. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy az ágazata a gazdasági átalakulásban meghatározó szerepet játszik. Egyrészt dinamikusan növekedtek a térségben – azaz nagy építőipari kapacitásokat kötöttek le – a zöldmezős beruházások, másrészt teljes fordulat következett be a lakásépítésekben (amennyiben az állam részben vagy egészben kivonult ebből a szférából), harmadrészt pedig halaszthatatlanná váltak az infrastrukturális beruházások, elsősorban a közlekedés területén. Az infrastruktúra megújításában továbbra is jelentős tartalékok vannak még, csakúgy, mint a lakóépületek rekonstrukciójában és a műemlékvédelemben. Mindez ahhoz vezetett, hogy a térségben nagy mértékben megnőtt a kereslet az építőipari termékek és szolgáltatások iránt, s ez a valóban óriási érdeklődés által kísért szakkiállítások felvirágzásában is megnyilvánult.

Különlegessége ugyanakkor a közép-kelet-európai térségnek, hogy itt az építőipari szakkiállítások iránt igen nagy lakossági érdeklődés mutatkozik. Ez nyilvánvalóan nem független a magánerős lakásépítések térhódításától, illetve a hatalmas választékbővülés élményétől, amit a gyorsan kiépülő piacgazdaság adott a térség lakosságának. Míg mondjuk Münchenben és Párizsban eszébe sem jut egy szakkiállításra ellátogatni egy háziasszonynak vagy családfőnek, aki ajtót vagy fürdőkádat akar vásárolni, addig például Budapesten és Brünnben gyakran előfordul. Ez impozáns látogatószámokat hoz a kiállításszervezőknek, de kérdés, hogy nem zavarja-e az üzleti tárgyalások nyugodt légkörét, amit a kiállítók és a szakemberek elvárnának a rendezvénytől (különösen azok, akik a nyugat-európai gyakorlatot ismerik).

Visszatérve Magyarországra, a Hungexpo 1995-ben kezdte bevezetni a regisztrációs rendszerét, a Construmán (és a Hungarothermen) 2000-től tartják nyilván a látogatókat. A kiállítások szervezőinek több okból is megtérül a befektetésük; egyrészt két vásár közt is tudnak kommunikálni a szakmával, gondolunk itt kiadványok, információs anyagok eljuttatására, másrészt olyan adatbankot hoztak létre, aminek segítségével sokkal célirányosabban tudják megkeresni a potenciális kiállítókat, látogatókat. Ez a vendégeknek is érdeke, akik a pontos és célzott megkeresés mellett különböző kedvezményekben is részesülnek, ha regisztráltatták magukat.

A szakmai napokon kötelező a regisztráció, ez a tapasztalatok szerint senkiben sem keltett ellenérzést, köszönhetően a lehetőségek szerint gyors kiszolgálásnak. A közönségnapokon a regisztráció önkéntes, kivéve aki regisztrációs bónnal érkezik.

A különböző gazdasági tendenciák miatt az általános látogatószám száma csökkenő tendenciát mutat Európa egyes térségeiben az építőipar némely ágazatában. A külföldi cégek viszont azért jönnek kevesebben, mert mára majd minden országban saját képviselete van a nagyobb gyártóknak, akik mindenütt a helyi szervezeteikkel képviseltetik magukat. Magyarország ilyen szempontból előnyös helyzetben van, mert nálunk van jelen a legtöbb cég, itt a legtelítettebb a piac. A Construma és a Hungarotherm is dobogós a számok (látogatók, kiállítók, alapterület) alapján a térségben, és bár a helyi, mondhatnánk nemzeti kiállításoknak mindig meglesz a létjogosultsága, a hazai kiállítások egyfajta térségi vezető szerepre törnek. Ezt a törekvést erősíti, hogy nálunk nem mutatkozik visszaesés a kiállítások területén.

A Construma statisztikáin meglátszik, hogy az épületgépészetnek a Hungarotherm képében van egy külön kiállítása; a Construmán inkább az építőipar egyéb ágazatai dominálnak, legalábbis ha az épületgépészet növekvő fontosságát vesszük alapul. Ami lapunk számára a legfontosabb kérdések egyike: mennyi szerelő látogatja a szakkiállítást? Erre sajnos nehéz pontos választ adni, pontos kategória híján. A szerelő ugyanis belefér a termelésrovatba, de éppúgy a cégvezetésbe vagy a műszaki területébe is. Ami biztos: a legutóbbi Construmán a 35 000 regisztrált látogatóból 27 000 meghívás (maga a Hungexpo vagy egy kiállító cég) alapján érkezett. Érdemes hát regisztráltatni, már csak azért is, hogy nyomon követhető legyen a szakma részvétele, akár mindjárt a 2003. április 8-tól 12-ig tartó Hungarothermen.

Construma