Használati melegvíz-termelő berendezések kiválasztása III.
2002/10. lapszám | Kónya Tamás | 3889 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Központi vagy egyedi melegvíztermelőt válasszunk?
Anélkül, hogy állást foglalnánk, a következőkben felsoroljuk a központi és az egyedi melegvíz-termelők jellemző sajátosságait, az üzemvitel fontos körülményeit, különbözőségeit. Központi melegvíz-termelő berendezésen ebben a fejezetben azt értjük, amikor egy társasház esetét vizsgáljuk, tehát nem egy lakáson belüli központi vízellátásról lesz szó.
- A lakásonkénti hőtermelés helyett egyetlen helyen, a központi kazánházban lehet előállítani a fűtési és/vagy a használati melegvizet.
- A lakók számára kényelmesebb a meleg vízhez való hozzáférés, nem kell közvetlenül a tüzelőberendezéssel foglalkozniuk, elegendő csak a csapolóval törődniük.
- A központi kazánházban meg kell oldani az időszakos felügyeletet, illetve a szükséges karbantartás is gondos odafigyelést igényel.
- Elmarad a fürdőszobánkénti kémény.
- Meg kell oldani a meleg víz cirkulációját. Ez komfortosabb szolgáltatást biztosít, viszont bonyolultabb a rendszer, költségesebb a megépítés.
- A csővezeték hőszigeteléséről gondoskodni kell.
- A központi vízmennyiségmérés mellett meg kell oldani a lakásonkénti hideg és meleg víz mennyiségének mérését, illetve gondoskodni kell a vízmelegítés költségének szétosztásáról.
A lakásonkénti önálló használati melegvíz-termelés jellemzői az előző felsorolásból következnek. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű az, hogy a fogyasztó egyszerűen és pontosan mérni tudja az általa felhasznált hideg és meleg víz mennyiségét és a vízmelegítés költségét. Úgy tud a költségekkel gazdálkodni, takarékoskodni, ahogyan képes és amennyire kényszerítve van rá. Ha egybevetjük a lakóközösségeket érintő központi vagy lakásonkénti melegvíz-ellátás előnyeit, hátrányait, azaz a különbözőségeket, akkor megállapíthatjuk, hogy lakásonkénti melegvíz-ellátást célszerűbb kialakítani.
A lakások melegvíz-termelő berendezése
Az eddigiekben általános kérdésekkel foglalkoztunk, nem érintettük az egyes lakások, családi házak konkrét melegvíz-termelő berendezéseit. A következőkben néhány olyan kérdést szeretnénk taglalni, amelyek segítenek a választásban. Az egyik ilyen kérdés annak eldöntése, hogy átfolyós vagy tároló típusú vízmelegítőt válasszunk. Ennek a kérdésnek a megválaszolásával már a lap több korábbi számában részletes tájékoztatást olvashattunk a „Tessék mondani, mester úr…” rovatban (2000. szeptemberi és októberi szám). Ha erről most szólnánk, csak megismételnénk az ott leírtakat. Egy fontos észrevételt azért kiemelnénk, nevezetesen azt, hogy a tárolótípusú berendezéstől, ha mérete jól van megválasztva, komfortosabb szolgáltatást várhatunk, mint az átfolyóstól, különösen több csapoló egyidejű használata esetében.
Szintén fontos kérdés annak eldöntése, hogy milyen típusú és méretű berendezést válasszunk. A teljesség igénye nélkül a következőkben sorra veszünk néhány készüléktípust, megemlítjük a legjellemzőbb üzemviteli sajátosságaikat és megvizsgáljuk, hogy a méretkiválasztásnál mire kell tekintettel lenni.
Kémény nélküli tárolótípusú gáz vízmelegítők
Használatuk ott célszerű, ahol nincs lehetőség égéstermék kéménybe történő vezetésére és nincs túl nagy melegvíz- igény. Biztonsági okok miatt a fűtőteljesítmény nem lehet több, mint 2 kW, ezért a felfűtési, utánfűtési idő hosszú, több órás is lehet. Mivel az égéstermék a helyiségben marad, ezért a készülék alkalmazására csak ott van lehetőség, ahol az előírt minimális helyiségtérfogat biztosított, és megoldott a szükséges égési, szellőzési levegőellátás is. Kisebb háztartások melegvíz-ellátására alkalmasak.
A tároló térfogata egyes típusoknál 40-160 liter között választható. A tárolt víz hőmérséklete 70-75 °C. A kisebb, 40-60 literes berendezések 1-2 fős, a nagyobb, 120-160 literesek 3-4 fős, egy fürdőszobás háztartások számára ajánlhatók. Ha a fürdőszobához közel van a konyha (közös fal), akkor megfelelő tárolótérfogat esetén a mosogató melegvíz-ellátására is alkalmasak lehetnek. Ha a konyha távolabb van és emiatt hosszabb melegvíz-vezetékre lenne szükség, más megoldást kell találni. Alkalmas lehet erre a célra is kémény nélküli, de átfolyó típusú kis gáz vízmelegítő, közvetlenül a mosogató fölé szerelve. Két fürdőszobás lakás melegvíz-ellátására egy 160 literes kémény nélküli gázvízmelegítő még akkor sem ajánlható, ha nincs túl messze egymáshoz a két fürdőszoba, ill. ha kevés személy lakja az épületet. Az egyik hazai forgalomban kapható készülékcsalád kiválasztási segédletében a felfűtési idő hosszáról az 1. táblázat adatai szolgálnak tájékoztatásul.
| Névleges űrtartalom (liter) | Névleges fűtőteljesítmény (kW) | Felfűtési idő 10-ről 70 °C-ra (perc) |
| 50 | 2 | 125 |
| 80 | 2 | 200 |
| 120 | 2 | 300 |
| 160 | 2 | 400 |
Kéményes tárolótípusú gáz vízmelegítők
Mérettől függően kisebb és nagyobb háztartások melegvízellátására alkalmas berendezések. A nagyobb fűtőteljesítmény gyors felfűtést, ill. utánfűtést tesz lehetővé. Csak ott használhatók, ahol kémény áll rendelkezésre. A fűtőteljesítmény készüléktípustól és mérettől függően 5-20 kW. Egy fürdőszobás háztartásban 1-3 személy részére 50-80 literes, 4-6 személy részére 80-160 literes, 6-nál több személy esetén 160-200 literes készülék ajánlható. Két fürdőszobás háztartásban, azonos fogyasztói létszám esetén az eddigiekhez képest nagyobb tároló térfogat szükséges. 1-2 személy részére 120 literes, 3-4 személy részére 120-160 literes berendezés ajánlható. A konyhai melegvízellátás is megoldható ezekről a berendezésekről Az előzőhöz hasonló táblázatban látható, hogy ezeknél a készülékeknél már lényegesen rövidebb a felfűtési időszükséglet (2. táblázat).
| Névleges űrtartalom (liter) | Névleges fűtőteljesítmény (kW) | Felfűtési idő 10-ről 70 °C-ra (perc) |
| 50 | 5 | 50 |
| 80 | 7 | 58 |
| 120 | 7 | 86 |
| 160 | 7 | 112 |
| 190 | 12 | 64 |
| 290 | 18 | 80 |
Parapetes (zárt égésterű) tárolótípusú gáz vízmelegítők
Kéményre nincs szükség, mert az égéstermék egy különleges dupla falú csövön keresztül a falon kívülre, a szabadba jut. Hasonlóan a parapetes gázkonvektorokhoz, a készülék a helyiség levegőjét nem használja, az égéshez szükséges levegő a szabadból érkezik a csövön át. Emiatt külső szellőzés nélküli vagy kis légterű helyiségben is felállítható a külső fal mellé. Nagy fűtőteljesítménnyel rendelkeznek, ezért gyors felfűtés, ill. utánfűtés lehetséges.
1-2 személy által lakott kis háztartás részére nem javasolható, mert az ilyen igényhez túlméretezettnek számít. Egy fürdőszobás háztartásban 4 személy részére 120 literes, 4-6 személy részére 120-160 literes, 6-nál több személy részére 160-190 literes berendezés ajánlható. Két fürdőszobás háztartásban azonos fogyasztói létszám esetén az eddigiekhez képest nagyobb tároló térfogat szükséges. A konyhai melegvíz-ellátás is megoldható ezekről a berendezésekről (3. táblázat).
| Névleges űrtartalom (liter) | Névleges fűtőteljesítmény (kW) | Felfűtési idő 10-ről 70 °C-ra (perc) |
| 120 | 7 | 85 |
| 160 | 7 | 113 |
| 190 | 9 | 104 |
Ventilátoros égéstermék elvezetésű vízmelegítők
Az égésterméket készüléktípustól függően rövidebb-hoszszabb távolságra a szabadba egy ventilátor szállítja. Ez a távolság elérheti a 10-12 m-t is. Ilyen módon belső elhelyezkedésű helyiségbe is telepíthető. Kis lakások melegvíz-ellátására nem javasolható. Inkább a több személy által lakott, két fürdőszobás, nagyobb épületek melegvíz-termelője (4. táblázat).
| Névleges űrtartalom (liter) | Névleges fűtőteljesítmény (kW) | Felfűtési idő 10-ről 70 °C-ra (perc) |
| 160 | 10 | 79 |
| 190 | 10 | 94 |
| 290 | 20 | 72 |
(folytatjuk)
