Az időjárás-követő fűtésszabályozás mellett
2003/1-2. lapszám | Tóth István | 9990 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A mai, korszerű fűtési módok megkövetelik azok jó szabályozhatóságát a komfort és az energiamegtakarítás érdekében. A kazánt vásárló, vagy fűtési rendszerét megújítani kívánó felhasználó hamar szembetalálkozik az időjárás-követő szabályozás kérdésével. A kazángyártók zöme ajánl szabályozástechnikát készülékeihez, és az ilyen elektronikák megvásárolhatók a kereskedelemben is. Ezek a szabályozások nem csak új rendszerekben használhatók. Egy meglévő rendszer működésén is sokat lehet javítani az időjárásfüggő szabályozás beépítésével.
De mi végre ezek a drága készülékek, kérdezi gyakran a megbízó a kivitelező kollégát. Hiszen őt az érdekli, bent hány fok van, mi értelme hát a külső hőmérsékletet is figyelni?
A két érték között természetesen szoros az összefüggés, az épület hőtechnikai jellemzőitől függően a külső hőmérséklet (és egyéb tényezők, pl. napsütés) változása, rövidebb-hosszabb idő múlva, a meleg pulóver felvételére majd levetésére késztetik a lakót. A fő indok az energiatakarékosság és a költségkímélés, a túlfűtések elkerülése. De hogyan is valósul ez meg?
A kézenfekvő lehetőség a költségcsökkentésre
Ne állítsunk elő magasabb hőmérsékletű fűtővizet, csak amennyit az időjárás indokol! Az időjárás-követő szabályozás lényege, hogy az előremenő hőmérséklet fordítottan arányos a külső hőmérséklettel, azaz minél hidegebb van kint, annál magasabb hőfokú előremenő vízzel fűtünk, vagyis mindig az aktuális hőveszteséget pótoljuk. A kazántermosztáttal természetesen lehet „játszani”, és kvázi „időjárást követni”; akinek erre van kedve és ideje, annak kevésbé való az automatizálás. Azt hiszem, ők vannak kevesebben. Jobb ezt a feladatot az elektronikára bízni, ami ki-bekapcsolja a kazánt, ezáltal megfelelő kazánhőmérsékletet állít be, továbbá figyelheti a hőelvételt, keverőszelepet szabályoz, szivattyút indít, váltószelepet kapcsol és így tovább, típustól és alkalmazástól függően. A külső hőmérséklet és az előremenő érték közötti összefüggés egy jelleggörbével írható le. Ez a görbe akár automatikusan is adaptálódhat az épülethez, ám ellenkező esetben a pontos jelleggörbe csak kísérleti úton (többszöri beszabályozással) illeszthető az épülethez.
Hol szabályozzuk?
A beavatkozás több helyen történhet. A legegyszerűbb esetben (zónaszabályozás) a szabályozó elektronika egy keverőszelep segítségével állítja be a kívánt előremenő hőmérsékletet: ennek természetesen előfeltétele, hogy a primer oldalon a megfelelő hőmérsékletű víz rendelkezésre álljon. A legtöbb esetben azonban a szabályozó a hőtermelő szabályozását is ellátja, a jobb készülékek olyan módon, hogy egyszerre foglalkoznak a hőfogyasztással és a hőtermeléssel, azokat egyensúlyba hozzák, optimalizálják. A költségmegtakarító hatás nem csupán a „külső hőmérséklet figyelésének”, hanem inkább ennek az optimalizáló tulajdonságnak köszönhető.
Ma már nagy a választék a piacon ezekből a termékekből is. Manapság alapfunkciónak tekinthető a gáz- (olaj-) -égő, HMV-tartály, 1-2-3 fűtési kör szabályozása. Az alternatív energiaforrások iránti fokozottabb igény előhívta az olyan szabályozó elektronikát is, amely fatüzelésű kazán, hőszivattyú, napkollektor szabályozására is alkalmas. A kereskedelemben is kapható, előre programozott szabályozások esetében ez tekinthető a legfrissebb műszaki újításnak.
A külső időjárás-követő szabályozó megvásárlása nem kis beruházás, és jótékony hatása kevéssé látszik előre, a döntés meghozatalának a pillanatában. Sok építkezőnek úgy tűnik, hogy ennek megvásárlása „nem muszáj”, hiszen fűtés és meleg víz lesz e nélkül is. Eddig igaza is van, de nem mindegy, hogy mennyiért, és hogy mindez milyen szintű komfortot biztosít. Bonyolultabb rendszerek esetén (én ilyennek tekintek már egy padlófűtéssel és radiátoros fűtéssel működő családi házat is), a szabályozhatóság gyorsan központi problémává válhat. A feleség fázik a hálószobában, a nappaliban túl meleg van és így tovább, remek táptalajt adva a szobatermoszát tekergetése körüli családi perpatvaroknak. A szabályozás kérdése itt már összetett: érdemes az ilyen rendszereket legalább két, külön szabályozható zónára osztani, és mindezt az elektronikára bízni. A nagyobb rendszereknél (akár teljesítmény, akár bonyolultság szempontjából) ez még fokozottabban érvényes. A megtérülési idő rövidebb, a megtakarítás pedig igen látványos is lehet.
Pár szóban az érvelésről. Az érvelés hatékonysága nem csak a vevő pénztárcáján múlik; gyenge ellenérv, hogy nincs rá keret. A pénz sokszor megvan, a vevő sokszor csak a komfort-esztétikum-működés hármas mérlegelése után dönt. Arról kell megpróbálni meggyőzni a megbízót, hogy mivel az épület üzemeltetése költségekkel jár, olyan berendezésekre érdemes költenie a pénzét, ami ezeket a költségeket csökkenteni képes. Néha luxus kerti öntözőrendszer működik a házban, a lakó pedig szabályozatlan fűtésével pénzt dob ki az ablakon.
