A számlázás mesterfogásai II.
2003/6. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 915 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Múlt havi cikkünkben beszéltünk arról, hogy mit kell tennünk azért, hogy nyugodt szívvel lekönyvelhessünk egy számlát. Szó esett arról, hogy az áfa levonhatóságát nem befolyásolhatják az olyan körülmények, amelyek a számla kibocsátójának róhatók fel, és a vevő azokra ráhatással sem bír (pl.: az eladó adóbevallásának nem, vagy késedelmes teljesítése, telephelyengedély beszerzésének elmulasztása stb.). A vevőtől az adott ügyletben csak a szokásos gondosság várható el (pl.: az eladó adóalanyiságának, adószámának, jövedéki engedélyének ellenőrzése). Amennyiben a vevő ezeknek a követelményeknek eleget tett, akkor nem vitatható el tőle az adólevonási jogosultság. Ettől élesen elkülöníthetők a fiktív ügyletek.
A fiktív számlás esetek köre a következők szerint határozható meg. A fiktív számlák formailag megfelelnek a törvényi követelményeknek, azonban lényeges tartalmi hiányosságaik vannak. Fiktív számláról van szó például, ha a számlakibocsátó nem adóalany. Nem minősül hiteles dokumentumnak – így adólevonásra sem jogosít – a természetes személy által jogosulatlanul kiállított számla, amelyen valótlan adószám, tevékenységi kör és egyéni vállalkozói minőség közlésével áthárított adót tüntetnek fel.
Akkor is fiktív számláról beszélhetünk, ha a számlában feltüntetett gazdasági esemény fiktív, ami akkor igaz, ha:
- a számlán szereplő felek viszonylatában egyáltalán nem jött létre gazdasági esemény,
- vagy a felek között létrejött szerződés semmis (színlelet, jogszabályba ütközik),
- illetve ha a valós gazdasági esemény nem azonos a számlában feltüntetett értékesítéssel, illetve szolgáltatással.
Előfordulhat, hogy a számlán szereplő gazdasági eseményhez képest a valóságban más „aktus” jött létre. Ekkor indokolt a szerződéseket a valós gazdasági tartalom alapján vizsgálni, és az adójogi következményeket ennek megfelelően megállapítani. Abban az esetben, ha a gazdasági esemény a számlában feltüntetettel ellentétben csak részben valósult meg, a számla nem hiteles, mivel nem a valóságban megtörtént gazdasági esemény dokumentálja. Ekkor a tényleges teljesítésének megfelelően, a számla helyesbítésével korrigálhatóak az adatok. Természetesen fiktív számláról van szó akkor is, ha a számlában szereplő gazdasági esemény nem a feltüntetett felek között jött létre, netán a számlakibocsátó bizonyítottan nem állt üzleti kapcsolatban a számla címzettjével, vagy a számlát olyan személy állította ki, aki más nevében jogtalanul kötött szerződést. Ha számlakibocsátó személy ugyan létező adóalany, de bejelentett székhelyén, telephelyén nem lelhető fel, a képviselője ismeretlen helyen tartózkodik, a vevő mindezért nem viselheti a felelősséget. Az a körülmény, hogy számlakibocsátó tartózkodási helye ismeretlen, és a bejelentett telephelyén tényleges vállalkozási tevékenységet nem folytat, önmagában bizonyítja, hogy a számla adattartalma nem hiteles. Ha számlán szereplő terméket ténylegesen értékesítették, az adólevonás nem vitatható el.
Ki kicsoda az üzletben?
Az adózás rendjéről szóló törvény alapján az adótitkot alapos okkal használjuk fel, ha a vállalkozói tevékenységet folytató adózó adataira a minket terhelő adókötelezettség jogszerű teljesítéséhez vagy az áfalevonás érvényesítéséhez van szükségünk. Telefonos adatkérés esetén az adóhatóság előtt tisztázni kell az adatkérő adózó nevét, adószámát, székhelyét, és azt, hogy milyen célból kéri a más adózóra vonatkozó adatot. Viszont később az adatkérés tényére az adóhatóság előtt eredményesen csak akkor hivatkozhatunk, ha az adatkérést írásban is megismétljük – mert szó elszáll, írás megmarad.
Nagy értékű ügyletnél, esetleg új üzleti partner esetén ajánlott, hogy megbizonyosodjunk az adott cég létéről, adatiról, adószámáról. Ezeket az az adatokat megismerhetjük a cégnyilvántartásból, a cégbíróságon cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető. Az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat által a cégjegyzékekben szereplő, fennálló vagy törölt adatokról kérelmünkre tájékoztatást ad. A cégmásolat, cégkivonat, cégbizonyítvány kiadására a Szolgálat is jogosult. Egyéni vállalkozó esetében nincs közhiteles nyilvántartás. Ilyenkor úgy járhatunk el kellő körültekintéssel, ha az adóhatóságtól az egyéni vállalkozó adóalany adószámát, illetve egyéb adatát kikérjük.
A gazdasági társaság
A gazdasági társaság a cégjegyzékbe való bejegyzéssel, a bejegyzés napjával jön létre. A gazdasági társaság a társasági szerződés (alapító okirat) ellenjegyzésének napjától a létrehozni kívánt cég előtársaságaként működhet. Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság cégbejegyzése iránti kérelemének benyújtását követően folytathat, illetve adólevonási jogot is gyakorolhat. Megszűnik az adóalanyiság akkor, ha a társaság bejegyzési kérelmét jogerősen elutasították, ekkor ugyanis saját nevében nem szerezhet jogokat és nem vállalhat kötelezettségeket.
