A gázszerelői igazolvány kamaszkora
2003/5. lapszám | Veresegyházi Béla | 2701 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Tavaly februárban bizony igen sokat írtunk a gázszerelői igazolványról. Volt vele baj bőven, de mi akkor is szerettük, mint a gyermekünket. Az igazolványra, a vizsgára szükség van, akkor és most is ez a véleményünk. Ám rengeteg gyermekbetegsége volt, amiből ki kellett gyógyítani.
A másik probléma éppen a vizsgával, illetve a tananyaggal kapcsolatos. Sokakban felmerült, hogy amit oktatnak és követelnek, annak egy része korszerűtlen, netán dedós. Jelentem, ezen a téren is történt előrelépés. Az egyik ilyen jobbító intézkedés talán kicsit kozmetikázásnak hat, de végül is beilleszthető egy koncepcióba. Eszerint a mostani vizsga egy kiindulópont, egyfajta szintre hozás, ezért kell pl. hegesztést is tanulni (állítólag sokaknak nem vált kárára). A lényeg az, hogy ezen túl vagyunk és bizonyítottuk, értünk még a szakmához, amit évekkel ezelőtt elsajátítottunk. A következő, négy évvel ezutáni vizsga viszont már egy előremutató, korszerű, modern technológiákkal és anyagokkal foglalkozó tanfolyam alapján lesz összeállítva, azaz nem ismétlésről szól, hanem valami új elsajátításáról.
Eddig a tervek, amelyek szebb jövőt festenek. Ami viszont tényleg megtörtént: kikerült az írásbeli vizsgatételek közül jó pár nem oda való, és bekerült közéjük, illetve a tananyagba néhány aktuális téma, mint pl. a kémények, füstgáz-elvezetés. A módosításokat a vizsgabizottsági tagok, illetve a képző intézmények képviselőinek javaslatai alapján alkották meg. Jelentősebb, alapvető módosításokra több okból sem került sor. A legfontosabb: nem biztos, hogy szükség lett volna rá, mert az alapvetés helyes. A másik indok az, hogy a 4750 igazolványnyal rendelkező gázszerelőből már csak kb. 800 nem vizsgázott le, és hol maradna az esélyegyenlőség, ha ők teljesen másból vizsgáznának?
A harmadik fő probléma az, hogy külön igazolvány, ezáltal tanfolyam és vizsga kellene a gázvezeték-, illetve -készülék-szerelőknek. Ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha kijön az új gáztörvény (a szülés bármelyik pillanatban várható), tehát itt is van remény az előrelépésre.
Az illetékesek törekednek a visszásságok kiszűrésére is. Előzőleg a gázszerelői igazolványok megszerzése decentralizált volt – itt is változott a helyzet. Volt rá példa, hogy egy élelmes kolléga három megyében is levizsgázott, szerzett három igazolványt, amiből kettőt kölcsönadott rászoruló ismerőseinek. Az ilyen eseteket a centralizált ügyintézés erősödésével most már kiszűrik, és csak az arra jogosultak kaphatnak igazolványt – és csak egyszer. A GKM EKH illetékesei szerint örvendetes módon javult a „gázmorál”. Ugyan a szolgáltatást igénybevevők még mindig nem igazán tudják, mi fán terem az igazolvány – ehhez reklám, azaz sok pénz kellene -, de a gázszolgáltatók szigorúan megkövetelik azt.
Sokan kérdezték olvasóink közül is, hogy minek kell erkölcsi bizonyítvány, amikor annak megszerzése csak a pénzt és az időt viszi. Hát kell. Tudomásul kell vennünk, hogy a gázszerelőé egy bizalmi munka, és ha csak egy kétes jellemű is van közöttük, az az egész szakma hírét ronthatja. De nem egy van, hanem 12! Ugyanis egy tucat pályázó nem tudott erkölcsi bizonyítványt bemutatni eddig. Hát ennyi lenne röviden a gázszerelői igazolvány történetének legújabb fejezete. Hogy mi a tanulság? Az igazolvány átesett gyermekbetegségein, és kamaszkorba lépett. Pattanásos és mutál, de már majdnem felnőtt. Bízzunk meg benne. Köszönet a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala munkatársainak segítségükért és információikért.