Kétcsöves fűtések szerelése termosztatikus fűtőtest szelepekkel
2003/5. lapszám | Drexler Péter | 7109 |
Figylem! Ez a cikk 23 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Korszerű radiátorszelepek, kétcsöves fűtések szerelvényei, szelep-előbeállítás, termosztatikus érzékelők, túláramszelep.
Korszerű radiátorszelepek
A fűtésszerelő szakemberek jól ismerik a szivattyús melegvíz-fűtések üzemeltetési költségeit jelentős mértékben csökkentő szabályozó-készülékeket, a termosztatikus fűtőtest szelepeket. A végfelhasználók is egyre többször igénylik a költségcsökkentő, ugyanakkor megfelelő komfortérzetet biztosító szabályozók alkalmazását.
A termosztatikus radiátor-szelepekkel nemcsak új fűtési rendszerek alakíthatók ki, hanem meglévő fűtések is könnyen, gyorsan, egyszerűen szerelhetők. A szerelvények hasznosítják a helyiségben felszabaduló, úgynevezett „ingyenes” vagy „szabad” hőenergiát, mint pl. a napfény, villanyvilágítás, emberek, készülékek hőleadása stb. Alkalmazásukkal mintegy 20, esetenként 30% energiamegtakarítás érhető el. A kereskedelemben kapható szerelvények alkalmasak acél-, réz-, lágyacél-, illetve műanyagcsöves szereléshez.
Jelen sorok a jobban szabályozható, korszerűbb kétcsöves fűtési rendszerek szerelvényeivel foglalkoznak, bár a gyártók egycsöves fűtésekhez is készítenek szabályozókat. A palettán a hagyományos sarok és egyenes kivitelű, a térsarok, az összekötőcsöves és ún. lándzsás szelepek mellett speciális szabályozók is szerepelnek, mint például a törülközőszárítós fűtőtestekhez fejlesztett exkluzív szelepkészlet vagy a beépített szelepes radiátorokba építhető szelepek. A termosztátok gőz- és folyadéktöltéssel készülnek. Megtalálható közöttük a beépített-, a külső- és távszabályozós érzékelő mellett a vandálbiztos és újabban a programozható kivitel is.
Kétcsöves fűtések szerelvényei
Amikor a fűtésszerelésben az acélcsövek alkalmazása mellett teret hódított a réz-, később pedig a lágyacél-, illetve műanyagcső, a gyártók azonnal alkalmassá tették hagyományos sarok és egyenes kivitelű szelepeiket a szorítócsavarzatos kötések alkalmazására. A korszerű csővezetékek felhasználásával lehetővé vált, hogy a fűtőtestek bekötővezetékeit a kivitelezők falhoronyban vezessék, és a hagyományos sarok termosztatikus szelepeket (1. ábra) és visszatérő csavarzatokat alkalmazzák. Az egyes fűtőtestek egyedi kizárásához, töltés-ürítéséhez léteznek speciális visszatérő-csavarzatok. Ez a szerelési mód tetszetősebb megoldást kínál, mint az úgynevezett összekötő-csöves radiátor-szelepek felhasználása.
Egyszerű és tetszetős szerelést biztosít még a beépített szelepes radiátorok (2. ábra) alkalmazása. Az összekötőcsövet és a felső, illetve alsó szeleptest egy részét helyettesítő ún. garnitúra a fűtőtest előlapja mögött helyezkedik el. A radiátorszelep a garnitúrába süllyed, a csővezetékhez való csatlakozást egy speciális szerelvény, az alsó csapblokk (3. ábra) biztosítja. A korábban alkalmazott összekötőcsöves szelep jelentős része (felső szeleptest, összekötőcső) rejtve marad, csupán a termosztatikus fűtőtestszelep érzékelője és az alsó csatlakozó látszódik, ezért az új szerelési mód sokkal esztétikusabb, mint a korábbiak.
Szerelői szempontból is kedvezőbb a helyzet, hiszen csak egy szerelvénnyel, az alsó csapblokkal kell a radiátort a csővezetékhez csatlakoztatni. Az előkészítő és szerelési munka rendkívül egyszerű. A csővezeték fektetésénél 50 mm tengelytávolsággal kell a falból vagy a padlóból kiállni attól függően, hogy sarok, illetve egyenes szelepet használunk. Nagy előnye a megoldásnak, hogy a fűtőtesteket a szakipari munkák (festés, mázolás stb.) befejezése után lehet fölszerelni és szorítógyűrűs csavarzatokkal bekötni.
A hazai piacon forgalmazott számos beépített szelepes fűtőtest rendelkezik beépíthető szeleppel.
Szelep-előbeállítás
A minőségi gyártók termosztatikus szelepei rendelkeznek a szivattyús, kétcsöves fűtési rendszerek beszabályozását lehetővé tévő szerkezettel, az előbeállító egységgel. Ez a megoldás lehetőséget biztosít arra, hogy a fűtési rendszer tökéletes vízelosztása, hidraulikai beszabályozása megvalósítható legyen. Alkalmazásuk különösen olyan fűtési rendszerekben előnyös, ahol a hálózat hidraulikai jellemzői ismeretlenek, mert meglévő rendszerek korszerűsítésére kerül sor. Az előbeállító egység segítségével a szelepek egyszerűen illeszthetők a fűtési rendszer adottságaihoz. A beállítás elvégzése gyorsan ellenőrizhető és szükség esetén módosítható.
A 4. ábra egy kézi előbeállítással rendelkező szelepet mutat, melynek segítségével a radiátorba áramló fűtővíz mennyisége szerszám használata nélkül beállítható. A fűtőberendezés optimális vízelosztása úgy érhető el, ha a számított beszabályozási érték a kivitelezés során beállítható és utólag ellenőrizhető. A kézi előbeállítás szerszám használata nélkül, egyszerűen és pontosan elvégezhető az alábbi lépések betartásával.
- Szerelje le a szelepről a védőkupakot vagy a már felhelyezett érzékelő.
- Emelje fel a nikkelezett beállító gyűrűt, majd forgassa az óramutató járásával ellentétes irányba a kívánt előbeállítási értékre, a gravírozott skálának megfelelően. (A sraffozott területeket kerülje a beállítás során!)
- A beállító gyűrűt engedje vissza a helyére, és ellenőrizze a beszabályozás értékét.
Ezzel az előbeállítást elvégeztük. Az érzékelő felszerelése megakadályozza az előbeállítás illetéktelen megváltoztatását.
A beszabályozás másik kedvelt módja a vízmennyiség visszatérő-csavarzaton (5. ábra) történő beállítása. A módszer nagy hátránya, hogy a fűtőtest kizárásakor (festés, tapétázás) a beszabályozás értékét elállítjuk. Amennyiben ezt az értéket a kizárás után nem állítjuk pontosan vissza, felborul a korábban gondosan beállított hidraulikai egyensúly a fűtési rendszeren. Különösen a felfűtési periódusokban okoz ez problémát, hiszen a kedvezőbb helyzetben lévő (szivattyúhoz közeli, kisebb ellenállású kör) fűtőtesteken kering át először a fűtővíz, felmelegítve azok helyiségeit. A kedvezőtlen körök (szivattyútól távolabbi, nagyobb ellenállású kör) csak később fűtenek föl.
Ezért feltétlenül a kiegyenlített hidraulikát és egyidejű felfűtést biztosító, előbeállító egységgel rendelkező, kétcsöves szelepek alkalmazását javasoljuk!
Termosztatikus érzékelők
Különféle kialakítású érzékelőket kell alkalmazni a felhasználás és a szelep-elhelyezés körülményeinek megfelelően. Amennyiben a szelepet vízszintes tengellyel építjük a fűtőtestek elé, és a helyiség levegője szabadon áramolhat az érzékelő körül, válassza a beépített érzékelőt (6. ábra). Amennyiben a vízszintes tengelyű szelep-beépítés vagy a levegő szabad áramlása nem biztosítható az érzékelő körül, alkalmazzon távérzékelős változatot (7. ábra).
Amikor a fűtőtesteket elburkolják, a szelep beavatkozó része a szelepre kerül. A szabályozó és érzékelő egység a fűtőtesttől távolabb, a falra szerelendő. Ilyen esetben a távszabályozós kivitelt (8. ábra) kell használni.
Túláramszelep
A termosztatikus fűtőtestszelepek 0,25-0,3 bar körüli nyomáskülönbség értéknél zajosodhatnak, ezért a zavarástól mentes működés érdekében a nyomáskülönbség-szabályozásról gondoskodni kell. Nagyobb rendszereknél célravezető a dinamikus nyomáskülönbség-szabályozók alkalmazása. Kisebb rendszerek esetén ez történhet fordulatszám-szabályozós szivattyú felhasználásával.
Kis víztérfogatú fűtési rendszerek, például családi házak, kisebb társasházak szabályozására leggyakrabban alkalmazott szerelvény a túláram-szelep (9. ábra). Biztosítja a zavartalan kazánüzemhez szükséges minimális vízáram keringetését a kazánban, vagy egy beállítható nyomáskülönbséget tart a fűtési rendszerben.
Manapság jó néhány gyártó kitűnő minőségű termékek széles választékát kínálja mind egy-, mind kétcsöves fűtési rendszerek kialakításához. A hozzáértő szakemberek, tervezők, kivitelezők feladata és felelőssége, hogy jó minőségű, hosszú ideig kifogástalanul működő szerelvények kerüljenek a fűtési rendszerekbe. Mindenképpen a telített gőz és a folyadék töltetű termosztátokat szükséges előnyben részesíteni.
