Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Zajvédelem az épületgépészetben II.

2003/10. lapszám | VGF&HKL online |  29 736 |

Az alábbi tartalom archív, 18 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A zaj keletkezésének, terjedésének alapjai és a zaj továbbterjedésének csökkentése.

Léghang

A beszéd, zene és hasonló hangok a helyiségben léghangot keltenek. Ettől a falak és födémek rezgésbe jönnek, a hang ezekben az épületrészekben testhang formájában terjed tovább, a többi helyiségben pedig ismét léghang lesz belőle. A léghang átterjedését a többi helyiségbe leghatékonyabban nehéz elválasztó épületelemekkel lehet megakadályozni. Ha ilyen nehéz épületelemeket nem lehet alkalmazni, akkor a léghang egyhéjú falak elé tett, rezgésnek engedő előtéthéjakkal vagy hangelnyelő betétekkel készült, többrétegű, könnyűszerkezetes falakkal is hatásosan csillapítható. A gépektől, készülékektől és csővezetékektől jövő léghangot leburkolással hatásosan csökkenteni lehet; az elérhető zajcsökkentés a tömör zárás kivitelezésétől függően 15-30 dB(A). Hangelnyelő belső burkolattal, például a szerelőaknák és helyiségek burkolásával zajszintcsökkenés érhető el, ami ritkán nagyobb 5 dB(A)-nél. Ennek a megoldásnak csak akkor van értelme, ha az akna beépített részein keresztül nem a testhang-gerjesztés van túlsúlyban.

Testhang

Az épületgépészeti berendezéseknél előforduló zajok közül a testhang van túlsúlyban. A zaj mindenekelőtt az alábbi módokon keletkezik:

  • áramlással, ivóvíz- és fűtési vezetékek szerelvényeiben,
  • szennyvíz lefolyóvezetékekben,
  • a szaniterberendezések és -szerelvények használatánál,
  • gépek és készülékek forgó, ide-oda mozgó alkatrészeinek rezgésével.

A fal vagy födém testhang-gerjesztéssel létrejövő rezgései csak kis csillapítással mennek át a vele mereven összekapcsolt más épületrészekre. A léghanggal ellentétben az épületrészek gerjesztése nem nagy felületen történik, hanem inkább pontszerűen. A testhang-átvitel csökkentése lényegében az alábbi módszerekkel lehetséges:

  • a közvetlen hanghatásnak kitett épületrész nehéz kivitelben készüljön,
  • a védelemre szoruló helyiségben elhelyezett előtéthéjjal, ha a testhang közvetlen hatásának kitett fal könnyű szerkezetű,
  • rugózó, rugalmas zajcsillapító réteg közbeiktatásával („rugalmas rögzítéssel”),
  • a csővezetékek lágyrugózású szigetelőanyaggal történő körülburkolásával, amennyiben ezek épületrészekkel érintkeznek, vagy ezeket falakba és tömör födémekbe fektetik,
  • elasztomer anyagú kompenzátorok közbeiktatásával a vízvezetékeknél,
  • az egész berendezés úsztatott ágyazású alaplemezre vagy lágyrugózású alátétekre helyezésével.

A testhang elleni szigetelés általában több problémát okoz, mint a léghang elleni. Vezetékeken és szerelvényeken a testhangszigetelés következetes felrakása a teljes felületen többnyire nem oldható meg hiánytalanul, a falrésekben és aknákban rendelkezésre álló szűkös helyviszonyok miatt. Emiatt testhang-hidak alakulnak ki, melyek a sikert bizonytalanná teszik. A lefolyóvezetékekből jövő testhang többnyire a nagy rugalmassági modullal (E-modul) rendelkező, kemény anyagok miatt alakul ki. A megfelelő megoldást a testhang-szigetelés jelenti. A kisebb rugalmassági modullal (E-modul) rendelkező, lágy anyagok többnyire léghangot bocsátanak ki. Itt a beburkolás a megfelelő megoldás.

A zaj terjedésének csökkentése alaprajzi kialakítással

A zaj terjedését igen hatékonyan csökkentjük azzal, hogy a zajforrást kibocsátó és a védelemre szoruló helyiség közé olyan helyiséget tervezünk be, amely nem szorul különösebb védelemre. Ez érvényes mind a léghang, mind a testhang esetén. A zajszint csökkenése rendszerint mintegy 10 dB(A), egyes esetekben azonban ez még nagyobb is lehet. Emiatt a fürdőszobákat, WC-ket, konyhákat és hasonló helyiségeket a többlakásos lakóépületekben lehetőleg egymás fölött, illetve vízszintes irányban egymás mellett kell elhelyezni, a lakások alaprajzát emeletenként nem ajánlatos változtatni, máskülönben a védelemre szoruló helyiségeket külön meg kell védeni a zajtól. A korszerű alaprajzoknál, a helyiségek funkcionális elrendezésénél ezt a leghatásosabb zajvédelmet sajnos ma már alig veszik figyelembe.

Denk András

Zajvédelem


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem