Mi a múltja, jelene és jövője a szakmai lobbizásnak? II.

2003/9. lapszám | Dr. Meszléry Celesztin |  2803 |

Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

Most egy többesélyes téma, a gázszerelői nyilvántartás kérdése került ismét figyelmem fókuszába.

Tisztelt Olvasó! A lap 2003. májusi számában megjelent cikkben jeleztem, hogy nem csak eredmények, hanem részleges kudarcok is léteznek a szakmai lobbizásban.Most egy többesélyes téma, a gázszerelői nyilvántartás kérdése került ismét figyelmem fókuszába. Az Országgyűlés 2003. január 16-i ülésén elfogadta a 2003. évi XLII. törvényt a földgázellátásról. A hatályba lépés összességében 2004. január 1. (kivétel néhány előző határidő), és hatályát veszti az 1994. XLI. ill. 1997. évi XX. törvény, az LXXXIII. törvény 23. §-a, stb. Ebben a magyar gazdaság helyzetét lényegesen befolyásoló törvényben én egy „piti” résszel foglalkozom, ami viszont szakmánk szempontjából jelentős. Ez a gázszerelői jogosultság és regisztrálás kérdése, ami az elmúlt években (1998. óta) számos szakmai vitát/véleményt és szakcikket eredményezett.

Mi van a törvényben? Csak célszerűen idézve: „21.§. A csatlakozóvezeték és fogyasztói berendezés létesítésére, biztonsági előírást érintő leszerelésére a külön jogszabályban meghatározott, nyilvántartott gázszerelő jogosult. A jogosultságot az elosztói engedélyesnél a létesítés előtt igazolni kell.”

Kiegészítő megjegyzések

"3.§. (2) Csatlakozóvezeték: a fogyasztási hely telekhatárától a gázmérő főcsapjáig vagy – gázmérő hiányában – a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.

3. §. (10) Fogyasztói berendezés: a fogyasztói vezeték és a gázfogyasztó készülék, illetve gázfelhasználó technológiák, valamint azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.

3. §. (5) Elosztóvezeték: az a csővezeték a hozzá tartozó nyomásszabályozó berendezésekkel, amelyen keresztül a földgáz a propán- és butángázt, valamint ezek elegyét a fogyasztókhoz továbbítják, amelynek kezdőpontja a gázátadó állomások vagy a propán-butángáz tárolótelep kilépő pontja, végpontja a fogyasztási hely telekhatára, ideértve az ország határán kívül eső fogyasztási hely esetén a csővezeték Magyar Köztársaság területén lévő szakaszát is. Az elosztóvezeték alkotórészének minősülnek az elosztóvezeték üzemeltetését, irányítását, ellenőrzését szolgáló létesítmények és berendezések (távfelügyeleti, hírközlési, korrózióvédelem), a távadat-átvitelt biztosító szolgáltatás hozzáférési pontjáig. Az engedélyes tulajdonában lévő távadat-átviteli eszközök az elosztóvezeték tartozékai."

Az elosztás engedélyköteles, ma kb. ez a gázszolgáltatót jelenti.

"22. §. (5) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a csatlakozási díj befizetése után az elosztói engedélyes köteles gondoskodni. A csatlakozási díjat a 25. § szerinti külön jogszabály tartalmazza. A gázfogyasztó készülék és gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. Az elosztói engedélyes a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelel.

23. §. (1) Gázfogyasztó készülékek forgalomba hozatalára külön jogszabály rendelkezései az irányadók.

23. §. (2) A gázfogyasztó készülékek megfelelőségének tanúsítási rendjét külön jogszabály állapítja meg.

23. §. (3) Csak megfelelőségi tanúsítvánnyal, illetve jóváhagyással ellátott gázfogyasztó készülék telepíthető.

12. §. (4) Gázfogyasztó készülék kizárólag a műszaki előírásoknak megfelelő égéstermék-elvezető rendszerhez csatlakoztatható."

Előzmények

Ha tanulmányozzuk az előző törvényeket, érdekes megállapításokat tehetünk mostani témánkban:

1994. XLI.

• Lényegében a gázszerelői jogosultság több volt, hiszen ott bővebb „...vagy gázfogyasztó készülékek le- és felszerelésére...” felhatalmazás is szerepelt;
• a nyilvántartást „gázszakmai egyesület” vezeti;
• a paragrafus végrehajtásáról (ld. 18. §) a Kormány rendelkezik.

1997. XX. – a mi témánkon nem módosított.

Az alapprobléma az, hogy a törvény szent, de végrehajtásával (miniszteri rendelet) sem fogalmazta meg a „gázszerelő” fogalmát (ember? – vagy lehet Rt., Kft., Bt. stb.)

Nos, a gázszerelő a hazai földgázszolgáltatással egy időben jelent meg. A törvények előtt a gázszolgáltató mondta meg, hogy területén ki szerelhet gázvezetéket. De a névsor kettős volt: szakemberek és vállalatok. Hivatalos vélemény szerint ez nem volt EU-konform, ezért született a törvény, és a végrehajtó miniszteri rendeletek annak ezen vonatkozását valójában nem egyértelműen szabályozták. A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ) már a legelső 51/1998. (VII.3) IKIM rendelet hatályon kívül helyezését kérte (persze eredménytelenül), majd jöttek az újabb miniszteri rendeletek: 26/2000. (VII. 28.) GM; 39/2000. (XI. 10.) GM; 12/2002, (VIII. 15.) GKM. A gazdasági társaságok jogosultságát először „nyakatekert” indoklások (mennyivel egyszerűbb értelmesen szabályozni) képezték (ld. GM ÉF-1560/99 [1]), majd semmi. A „puding próbája az evés”, így végtére az lett, hogy a gázszolgáltatók csak azt a gazdasági társaságot fogadták, akinek „legalább egy gázszerelője” volt. Ez két „furcsa” eredményt hozott:

• a gázszerelésnél lényegesen veszélyesebb (pl. atomerőművet szerelő) munkára jogosult társaság a lakosságnak, közüzemnek csak akkor szerelhetett, ha felvett „egy regisztrált” munkást. Vicces, hogy a szakirányú okleveles ill. főiskolai mérnök nem minősült szerelők felelős irányítására alkalmasnak (ettől még előírható lett volna, hogy beosztottjai milyen képesítéssel rendelkezzenek). És így jött
• a „szörnyszülemény” a mérnök-gázszerelő vizsga (ld. irodalomjegyzék). Ez többeknek jól jött (bevétel), a gazdasági társaságoknak pénz, idő, alábecsülés (finoman). Nem azt mondom, hogy a mérnöki végzettség rögtön gázszerelésre jogosít, én hegesztettem, szereltem, de a megvalósításhoz „kutyaütőnek” érzem magam, azonban irányítani/ellenőrizni/felelősséget vállalni tudnék, mint okl. gépész- vagy főiskolai mérnök.

A nyilvántartás, mint további probléma, ezen gyorsan átfutok sorrendben:

• gázszolgáltatók (kezdetben);
• gázszakmai egyesület (sohasem alakult meg, a Gázszolgáltatók Egyesülése többször kísérletezett e helyetti „platformokkal”, de a minisztérium mindet elutasította);
• gazdasági kamarák (LXXXIII.) Ezzel a szakmai felügyelet rendező elve azonnal „meghalt”. Nyilvánvaló volt, hogy ez meghaladja szakmai hozzáértésüket;
• végül a Gazdasági Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatala (GMEKH). Talán itt az „alagút vége”, de még sok mindent kell egyeztetnünk, hogy kiálljunk egy szakmailag megfelelő miniszteri rendelet mellett.

Közben volt a 195/2000. (XI. 8.) kormányrendelet, amely megfogalmazta a „gázszerelők nyilvántartására kijelölt szervezet” elnevezést (ld. GMEKH).

Gázkészülék-javítás

Csúnyán hangzik, de a miniszteri rendeletek törvényellenesek voltak.

51/1998. (VII. 3.) IKIM

Végezhető tevékenység:...„gázfogyasztó készülék...üzembe helyezése, javítása, karbantartása.” Ez még viccnek is rossz volt. Minden magára adó gyártó írta/írja, hogy garanciát csak akkor vállal, ha a készülékhez hozzányúló embert kiképezi, és erre feljogosítja. A garanciális idő lejárta után meg kapjon idegbajt a magyar állampolgár, ha képzetlen szerelőt hív. A FÉG SZV igazgatója voltam, mikor egy megőszült Budakeszi állampolgárnál tíz perc alatt javítottunk (garanciális volt). Több kísérlet után hívott csak szakszervizt. Külsőfali lakásfűtő készülék, hiányzott a tömítés. Persze nekünk már fizetnie kellett. Tanácsoltam, hogy perelje be a minisztert. Számos, hasonló rémtörténetet mesélhetnék még.

26/2000. (VII. 28.) GM

Semmi nem változott a gázkészülék-javításban.

39/2000. (XI. 10.) GM

Ugyanaz.

12/2002.(VIII. 15.) GKM

Ugyanaz.

Számos gázszerelővel volt alkalmam a témakörről beszélgetni. Kezdetben információszerzési okokból több vizsgán is részt vettem. Többségében jók a tapasztalataim, a szakmai hitvallással rendelkező gázszerelő nem nyúl készülékhez, hacsak nincsen a gyártótól írásbeli felhatalmazása. De mekkora a fényképes/fekete-szürke szerelők aránya? Tartok tőle, meglepődnénk, ha tudnánk. A magyar állampolgár megérdemli, hogy az engedélyezett/nyilvántartott gázszerelők névsorából válasszon.

A továbbképzés tananyaga, vizsga

A téma nekünk „rémtörténettel” kezdődött, amiből most nem idézek, mert nem ez a mai témám. Említettem, hogy jóváhagyott anyagok alapján néhány alkalommal vizsgáztattam. Nagyon meglepődtem, amikor egy elméleti kérdés (négyből) és több gyakorlati kérdés is gázkészülék-javítással foglalkozott. Továbbá magánvéleményem, hogy a kérdezett anyag nagy része nem továbbképzés, hanem olyan alapismeret, ami nélkül nem is lehet gázt szerelni. Nem szeretnék félremagyarázható dolgokat mondani. A nálam vizsgázók (egy-két félénkebb fiútól eltekintve) a kisujjukból rázták ki a válaszok többségét. Miért? Mert előző héten is ezt csinálták. Akkor meg miért x napig, y forintért készítettük fel őket? Persze a tudásszintet időnként ellenőrizni kell és a továbbképzés sem káros, azonban a pozitív elemek ellenére sem így, ahogy most van.

Igaztalan lennék a GMEKH és más GKM Főosztályokkal, ha azt mondanám, nem vették a visszajelzéseket. A GMEKH sokat tett az eljárástechnikai vonatkozásokban (ld. 12/2002. GKM). Kaptam olyan jelzést, hogy 2003. őszén (a szakmai szövetségekkel) felülvizsgálják a továbbképzés tananyagát stb. Ezt támogatja a Humánpolitikai Főosztály is. A Jogi Főosztály azt mondta „nyugi Celesztin”, majd jött az új törvény a földgázellátásról.

A mai témám szempontjából a 2003. évi XLII. törvényt támogatom (21.§., 22.§.(5), 23.§., 54.§.),

DE

56.§.(2)d: a miniszter rendeletben állapítja meg

(d): a gázszerelők és gázkészülék-javítók nyilvántartásba vételének feltételeit és eljárási rendjét.

A törvény szent, hadd ismételjem. Hátradőlhetnénk örömmel, mert a közel öt éves szakmai lobbi eredményes volt: lesznek gázszerelők ill. gázkészülék-javítók. Azt ugyan még nem tudom, mi lesz a gazdasági társaságok jogosultságával ill. ki szerelhet fel/le készüléket, mert gázszerelő jelenleg nem.

Mindenesetre Szerelő és Javító Barátaink és Szakmai Szövetségeink/Egyesületeink várják gondolataitokat/javaslataitokat akár a MÉgKSZ címére, akár a Miniszter Úrhoz címezve (velünk egyeztetve/vagy nem), mert kár lenne ezt a témát nem véglegesen rendbe hozni most, amikor erre lehetőség adódik.

---