Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Dr. Meszléry Celesztin

 1314 | |

Dr. Meszléry Celesztin

Dr. Meszléry Celesztin a magyar épületgépészet meghatározó személyisége volt. 1939-ben született. 1964-ben épületgépész mérnöki diplomát, 1976-ban doktori címet szerzett. 1986-tól a műszaki tudományok kandidátusa, 1991-től a BME címzetes egyetemi docense. Elkötelezettségére jellemző, hogy összesen 4 főállású munkahelye volt. Az IPARTERV-ben szerzett 3 éves tervezői gyakorlat után 19 évig oktatott a BME I. Épületgépészeti Tanszékén. A FÉG-ben töltött 7 évet (a fejlesztő mérnöktől – általános vezérigazgató helyettesig jutott) követően 5 évig volt a Gázszolgáltatók Egyesületének ügyvezető igazgatója. Az Építőipari Tudományos Egyesületben 1968-tól dolgozott. A Magyar Mérnöki Kamara alapító tagja (1989) és egyik vezetőjeként, a Budapesti és Pest megyei Mérnöki Kamara elnökségi tagjaként, a Minősítő Bizottság tagjaként, valamint az Épületgépészeti Tagozat Minősítő Bizottságának tagjaként is sokat dolgozott. A Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség (MÉgKSZ) 1998-ban az ő vezetésével alakult meg. Szakmai tevékenységét számos díjjal (a Műszaki Könyvkiadó Nívódija 1975-ben, 1979-ben és 1985-ben, Alpár Ignác-díj, Lechner Ödön-díj, Macskásy Árpád-díj,a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje) ismerték el. Bár mindenki a becenevén – Cöli – szólította, szakmai tekintélyén ez mit sem csorbított. Szaklapunk külön hálás Dr. Meszléry Celesztinnek azért a segítségért, amit a lapinduláskor nyújtott, majd későbbi kiváló cikkeiért, publicisztikájáért.

Dr. Meszléry Celesztin cikkei

A kémény története V.

2013. szeptember 30. |  3501

A zárt kéményrendszerekben a gázfogyasztó készülékek az égési levegőt olyan aknarendszerből nyerik, amely egyúttal az égésterméket is elvezeti. Az égési levegő bevezetésére és az égéstermék elvezetésére vagy külön aknát alkalmaznak, vagy pedig egyetlen, az alsó végén szellőztetett akna látja el a kettős feladatot. Az alkalmazott gázfogyasztó készülékek zárt égésterűek, így bármilyen kis légterű helyiségben felszerelhetők. A helyiség légterétől való - egészségügyileg rendkívül kedvező - elválasztás azonban egyben a rendszer hátránya is, mert a zárt rendszer üzemállapota erősen befolyásolja a készülék üzemmódját. Az esetleges égéstermék-torlódás vagy -visszaáramlás zavarokat jelent a készülék üzemében.

A kémény története IV.

2007. január 10. |  4653

Az áramlástechnikai méretezéskor igazolni kell, hogy a rendszernek munkapontja van, ahol az égéstermék és a környezeti levegő sűrűségének különbségéből adódó nyomástöbblet (a hatásos kéménymagassággal számolt huzat) egyenlő az égéstermék-áramlás során fellépő alaki és súrlódási össz nyomásveszteséggel. Az egész évben üzemelő berendezés esetén a méretezést téli, átmeneti és nyári állapotra kell elvégezni (-15 °C, +12 °C és +40 °C környezeti levegőhőmérséklet), a tüzelőberendezés legkisebb és legnagyobb terhelési állapota mellett.

A kémény története III.

2006. december 10. |  3195

Volt egy mindenféle szempontot figyelembe vevő méretezési eljárás az áramlásbiztosítóval ellátott gázfogyasztó készülék egyedi kéménye számítására. Az igazán jó megoldást az adta, hogy az égéstermék-elvezetést kb. azonos peremfeltételeket adó szakaszokra bontottam fel (pl. egyszerűsítve füstcső, épített kémény helyiségen belüli, padlástéri, tető feletti stb. része). Miután a rendelkezésre álló egyenletek (természeti törvények) száma megegyezett az ismeretlenek számával, a megoldást iterációs eljárás adta. A lényeg az volt, ha egy kéménynek az év során valamennyi külső körülmény mellett volt munkapontja a pozitív térnegyedben, akkor megfelelő.

A kémény története II.

2013. szeptember 30. |  3886

Az égéstermék-elvezető rendszerben végbemenő áramlás-, hő- és tüzeléstechnikai folyamatok a valóságban sokszor instacionárius vagy átmeneti (tranziens) jelenségek. Ezeket jelenleg még nem tudjuk számolni, ezért a kéményt stacionárius, ill. egyensúlyi állapotra méretezzük. A helyes kéményméretezés ezért az elméleti alapok és a tudatosan megtervezett kísérleti mérések eredményeinek összehasonlításából adódó, a gyakorlati követelményeknek megfelelően egyszerűsített, a biztonság irányában tévedő, sok vonatkozásban empirikus eljárás. A méretezéshez ezért nélkülözhetetlenek a gyakorlati tapasztalatok és mérési eredmények.

A kémény története I.

2006. október 10. |  39 815

A történelmi írásművek egy része szigorúan tudományos, ún. forrásokra hivatkozik (amelyek vagy igazságot mondanak, vagy vitathatók), és általában csak az emberek töredéke (speciális érdeklődők) számára ad olvasási élményt. Másik része a szerzői fantáziával kiszínezve kimondottan élvezetes, tények, kitalációk keveréke. A kéménytörténelem úgy fog közelíteni a valósághoz, ahogy napjaink felé közeledünk, hiszen a korai évezredekről semmi írott, hiteles forrásunk nincsen. Remélem azonban, amikor a tudományos szakaszhoz elérünk, az érdeklődő szakemberek akkor is szívesen olvassák, emlékezve a meseszerű részletekre is.

GMBSZ Válasz Regőczi Istvánnak

2012. december 11. |  2353

Köszönöm a VGF Szerkesztőségének, hogy lehetőséget ad a reagálásra.

Mi a múltja, jelene és jövője a szakmai lobbizásnak? II.

2003. szeptember 10. |  2533

Most egy többesélyes téma, a gázszerelői nyilvántartás kérdése került ismét figyelmem fókuszába.