VGF&HKL szaklap

Dr. Meszléry Celesztin

 39 | |

Dr. Meszléry Celesztin cikkei

A kémény története V.

2013. szeptember 30. |  2602

A zárt kéményrendszerekben a gázfogyasztó készülékek az égési levegőt olyan aknarendszerből nyerik, amely egyúttal az égésterméket is elvezeti. Az égési levegő bevezetésére és az égéstermék elvezetésére vagy külön aknát alkalmaznak, vagy pedig egyetlen, az alsó végén szellőztetett akna látja el a kettős feladatot. Az alkalmazott gázfogyasztó készülékek zárt égésterűek, így bármilyen kis légterű helyiségben felszerelhetők. A helyiség légterétől való - egészségügyileg rendkívül kedvező - elválasztás azonban egyben a rendszer hátránya is, mert a zárt rendszer üzemállapota erősen befolyásolja a készülék üzemmódját. Az esetleges égéstermék-torlódás vagy -visszaáramlás zavarokat jelent a készülék üzemében.

A kémény története IV.

2007. január 10. |  3336

Az áramlástechnikai méretezéskor igazolni kell, hogy a rendszernek munkapontja van, ahol az égéstermék és a környezeti levegő sűrűségének különbségéből adódó nyomástöbblet (a hatásos kéménymagassággal számolt huzat) egyenlő az égéstermék-áramlás során fellépő alaki és súrlódási össz nyomásveszteséggel. Az egész évben üzemelő berendezés esetén a méretezést téli, átmeneti és nyári állapotra kell elvégezni (-15 °C, +12 °C és +40 °C környezeti levegőhőmérséklet), a tüzelőberendezés legkisebb és legnagyobb terhelési állapota mellett.

A kémény története III.

2006. december 10. |  2577

Volt egy mindenféle szempontot figyelembe vevő méretezési eljárás az áramlásbiztosítóval ellátott gázfogyasztó készülék egyedi kéménye számítására. Az igazán jó megoldást az adta, hogy az égéstermék-elvezetést kb. azonos peremfeltételeket adó szakaszokra bontottam fel (pl. egyszerűsítve füstcső, épített kémény helyiségen belüli, padlástéri, tető feletti stb. része). Miután a rendelkezésre álló egyenletek (természeti törvények) száma megegyezett az ismeretlenek számával, a megoldást iterációs eljárás adta. A lényeg az volt, ha egy kéménynek az év során valamennyi külső körülmény mellett volt munkapontja a pozitív térnegyedben, akkor megfelelő.

A kémény története II.

2013. szeptember 30. |  3259

Az égéstermék-elvezető rendszerben végbemenő áramlás-, hő- és tüzeléstechnikai folyamatok a valóságban sokszor instacionárius vagy átmeneti (tranziens) jelenségek. Ezeket jelenleg még nem tudjuk számolni, ezért a kéményt stacionárius, ill. egyensúlyi állapotra méretezzük. A helyes kéményméretezés ezért az elméleti alapok és a tudatosan megtervezett kísérleti mérések eredményeinek összehasonlításából adódó, a gyakorlati követelményeknek megfelelően egyszerűsített, a biztonság irányában tévedő, sok vonatkozásban empirikus eljárás. A méretezéshez ezért nélkülözhetetlenek a gyakorlati tapasztalatok és mérési eredmények.

A kémény története I.

2006. október 10. |  38 318

A történelmi írásművek egy része szigorúan tudományos, ún. forrásokra hivatkozik (amelyek vagy igazságot mondanak, vagy vitathatók), és általában csak az emberek töredéke (speciális érdeklődők) számára ad olvasási élményt. Másik része a szerzői fantáziával kiszínezve kimondottan élvezetes, tények, kitalációk keveréke. A kéménytörténelem úgy fog közelíteni a valósághoz, ahogy napjaink felé közeledünk, hiszen a korai évezredekről semmi írott, hiteles forrásunk nincsen. Remélem azonban, amikor a tudományos szakaszhoz elérünk, az érdeklődő szakemberek akkor is szívesen olvassák, emlékezve a meseszerű részletekre is.

GMBSZ Válasz Regőczi Istvánnak

2012. december 11. |  1862

GMBSZ Válasz Regőczi Istvánnak cikkünkről bővebben olvashat, ha rákattint a címre.