VGF&HKL szaklap

A kémény története V.

2013. szeptember 30. | Dr. Meszléry Celesztin |  2618 | |

Az alábbi tartalom archív, 13 éve frissült utoljára. A cikkben szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A zárt kéményrendszerekben a gázfogyasztó készülékek az égési levegőt olyan aknarendszerből nyerik, amely egyúttal az égésterméket is elvezeti. Az égési levegő bevezetésére és az égéstermék elvezetésére vagy külön aknát alkalmaznak, vagy pedig egyetlen, az alsó végén szellőztetett akna látja el a kettős feladatot. Az alkalmazott gázfogyasztó készülékek zárt égésterűek, így bármilyen kis légterű helyiségben felszerelhetők. A helyiség légterétől való - egészségügyileg rendkívül kedvező - elválasztás azonban egyben a rendszer hátránya is, mert a zárt rendszer üzemállapota erősen befolyásolja a készülék üzemmódját. Az esetleges égéstermék-torlódás vagy -visszaáramlás zavarokat jelent a készülék üzemében.

A kéménytörténelemben a múlt évszázad közepe után jelentek meg az ún. zárt kéményrendszerek a nyitott rendszerek (fő típusok: egyedi, gyűjtő, mellékaknás gyűjtő) után.

 

A zárt kéményrendszerekben a gázfogyasztó készülékek az égési levegőt olyan aknarendszerből nyerik, amely egyúttal az égésterméket is elvezeti. Az égési levegő bevezetésére és az égéstermék elvezetésére vagy külön aknát alkalmaznak, vagy pedig egyetlen, az alsó végén szellőztetett akna látja el a kettős feladatot. Az alkalmazott gázfogyasztó készülékek zárt égésterűek, így bármilyen kis légterű helyiségben felszerelhetők. A helyiség légterétől való - egészségügyileg rendkívül kedvező - elválasztás azonban egyben a rendszer hátránya is, mert a zárt rendszer üzemállapota erősen befolyásolja a készülék üzemmódját. Az esetleges égéstermék-torlódás vagy -visszaáramlás zavarokat jelent a készülék üzemében.

Zárt kéményrendszerek

A cikksorozat további részei:

A kémény története V.

A kémény története IV.

A kémény története III.

A kémény története II.

A kémény története I.


A zárt kéményrendszereknek jelenleg három alaptípusát különböztetik meg: kiegyenlített rendszert; U-rendszert; és az alsó szellőztetésű vagy "se duct" rendszert. A kiegyenlített rendszer kétaknás. Az egyik akna a friss levegő bevezetésére, a másik az égéstermék elvezetésére szolgál.


Az épület teteje fölé nyíló aknavégződések azonos szélnyomású övezetben helyezkednek el, így a kéményrendszer üzeme a szélhatástól függetlennek tekinthető. Az egyes készülékek levegő- égéstermék útjai különböző hosszúságúak, és az egyenlőtlen levegőmennyiség-eloszlást eredményezne. Ennek elkerülésére a nyomáskülönbségeket a készülékek frisslevegő-bevezető csatornájába épített, rögzítetten beállítható fojtócsappantyúkkal egyenlítik ki. A készülék üzemszüneti ideje alatt az égéstermék-elvezető aknába hamis levegő áramolna, ezért a készülék égőjére szerelt gáznyomás-kapcsolóról (gáz-vízmelegítőknél a vízhiány-biztosítóról) vezérelt automatikus működtetésű csappantyúkat alkalmaznak, amelyek a készülék kikapcsolásakor lezárják a friss levegő útját.


A kiegyenlített rendszerű kéménnyel folytatott angliai kísérletek során fellépő problémák vezettek az U-rendszerű kémény kifejlesztéséhez. Az U-rendszerben - hasonlóan a kiegyenlített rendszerhez - a kéményvégződések azonos szélövezetben helyezkednek el, így működése a szélhatástól függetlennek tekinthető.Kézenfekvő ötlet volt, hogy az U-rendszer függőleges frisslevegő-bevezető aknáját vízszintesen vezetett frisslevegő-csatornával helyettesítsék.

Ezzel:

  • gazdaságosabb rendszert alakítottak ki, mert a vízszintes levegőbevezető csatorna építési költsége kisebb, mint a függőleges aknáé;
  • az épület hasznos alapterületét növelték, mert felszabadult a függőleges akna helye;
  • azonos feltételekre vonatkoztatva növelték a szállítási teljesítményt, azaz a kémény terhelhetőségét, mert kisebb lett a frisslevegő-vétel áramlástechnikai ellenállása;
  • kétségkívül megszűnt azonban a rendszer szélhatástól való függetlensége.


A friss levegőt bevezető légcsatorna keresztirányú vezetése nem oldható meg minden épülettípusban, azonban a kétirányú légcsatornák is beváltak. Az üzemi kísérletek során a légcsatornák egyik ágát hosszú ideig lezárták, de üzemzavarok még kedvezőtlen szélviszonyok mellett sem jelentkeztek. Az alsó szellőztetésű kémény az öszszes ismert kéménytípus közül a legkedvezőbb a kéménykorrózió (kéményállag-romlás) szempontjából, mert a nagy mennyiségű levegő az égésterméket anynyira felhígítja, hogy a harmatpontja "szobahőmérsékletű" lesz.


A készülék megfelelő üzeme szempontjából a szóba jöhető követelmények közül legfontosabb a kifogástalan huzat. Teljes torlódás a kéményben ugyanis rövid idő alatt az égő lángjának kialvását eredményezi. Angliában és Németországban a zárt kéményekben olyan újragyújtó berendezéssel kísérleteztek, amely a szokványos égésbiztosítók zárási idején belül gyújtószikrát ad. Ez esetben az újragyújtási folyamat természetesen lobbanási jelenséggel jár együtt, amely azonban szélsőséges feltételek mellett sem terjed át a kéményre. A zárt kémények közül a se-duct a legelterjedtebb, már több országban szabványosították, a másik kettő ezt megelőző típus volt. A fémkémények megjelenésével azonban újra építették a kiegyenlített rendszerhez hasonló kétaknás zárt kéményeket (pl. az osztrák Metall Schorstein Bau AZS rendszere).

Összegezve

Tisztelt olvasó! Az eddigiekben a kémény- történelemből számos, az ön részéről ismert-ismeretlen elemet villantottam fel kisebb-nagyobb terjedelemben. Ez a múlt, de igyekeztem örökérvényű dolgokat is megfogalmazni. A VGF-szerkesztőséggel egyetértésben a jelen ismertetésére elismert szakembereket kérünk fel, akik a speciális területeken járatosak. Több olyan kérdés létezik ma, ami közérdeklődésű (pl. kondenzációs technika, mesterséges áramlású rendszer, LAS, szélhatás, kéményvégződés, tartalékkémény, kipufogós rendszer, GMBSZ, légellátás stb.), ami foglalkozik a szakirodalomban olvasható különböző véleményekkel, de nem árt egy-egy összefoglaló anyag.


Kérjük, jelezze érdeklődési területét a VGF szerkesztősége felé. Természetesen én sem zárkózom el feltett kérdéseiktől, habár ma már nem vagyok égéstermék-kutató, inkább csak a világ szakirodalmának figyelője. Mai szakmai életünket az MSZ EN sorozat uralja. Meg kell szoknunk, hogy a "kémény", az "égéstermék-elvezető berendezés" (ÉB) a jogi szóhasználatban, és más új fogalmak is megjelennek. Ráadásul az ÉB-szabványok és ezzel összefüggő más EU-szabványok egy része csak angol (német, francia) nyelven érhető el. De meg kell tanulnunk ezzel együtt élni, és ebben segít a ma már létező, kiterjedt hazai szakirodalom.

Dr. Meszléry Celesztin PhD
okl. épületgépész mérnök


Kérjük, szánjon pár pillanatot a cikk értékelésére. Visszajelzése segít a lap és a honlap javításában.

Hasznos volt az ön számára a cikk?

 Igen

 Nem