Gépészet a villanyszerelő szemével
2004/4. lapszám | VGF&HKL online | 3255 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Civil – mindenki, aki nem épületgépész. A szembesülés saját munkánkkal mindig hasznos, mert megmutatja azt, amit mi nem biztos, hogy észreveszünk. Az alábbiakban egy villanyszerelő gépészettel kapcsolatos tapasztalatait osztjuk meg önökkel, ami abból a szempontból is hasznos lehet, hogy végre tisztába jöjjünk azzal, egy kazán esetében meddig kell, hogy terjedjen a mi kompetenciánk, és hol kezdődik a villanyszerelőé.
Kis villanyszerelő vállalkozásom életében jelentős eseménynek számított az, amikor – némileg meglepő módon – megnyertük egy vidéki bevásárlóközpont teljes karbantartási munkálatait. A munka kezdetén nagy kedvvel vágtunk bele a javítgatásokba, ám keserű tapasztalatok sorát voltunk kénytelenek elszenvedni a helyszínén eltöltött időszakban. Jelen írásomban csupán egy kis szegmensét emelném ki az itt talált, a villamos rendszert telepítő cég munkáját „dicsérő”, szakmailag minősíthetetlen tájékozatlanságoknak.
Első riasztásunkkor a kazánházba hívtak bennünket. Kiderült, hogy a bevásárlóközpontot fűtő két darab, igen nagy teljesítményű kazánt nem lehet irányítani az épületfelügyeleti rendszerről: folytonosan hibajelzéseket adnak a berendezések, mégpedig olyanokat, amelyekre – a forgalmazó utólagos szakvéleménye szerint – nem is lettek bekódolva (például a kazánok nem kommunikálnak a szabályozókkal, nem képesek mérni a visszatérő víz hőmérsékletét stb.). Tekintettel arra, hogy fűtéstechnikai cég és az épületfelügyeleti vállalat szakemberei hibátlannak minősítették a berendezéseket, értelemszerűen nekünk, villanyszerelőknek szóltak, hogy erről az oldalról is ellenőrizzük a rendszert. Az első átvizsgáláskor kiderült, hogy a telepítő vállalkozás villanyszerelői igen súlyos hibát követtek el: az erős- és gyengeáramú vezetékeket együtt húzták be a fűtőberendezésekhez. Az erősáramú vezeték – villamos teljesítményfelvételnél – feszültséget indukál, amely megzavarja a vezetékekben a jeláramot. Így fordulhatott elő, hogy a kazánok hibás vagy általános hibajelzéseket küldtek a központba.
Mivel a fűtéstechnikai cég szakemberei korábban már két alkalommal is kicserélték a készülékek gyengeáramú paneljeit, el lehet képzelni, hogy milyen hatást váltott ki diagnózisunk az érintettekből. A bevásárlóközpont képviselői persze elzárkóztak attól, hogy meglehetős költségeket bevállalva újravezetékezzük a kazánházat és környékét. Sem a külön csővezeték elhelyezéséhez, sem az ilyen esetben ajánlott megoldáshoz, az árnyékolt vezeték behúzásához nem járultak hozzá a további költségek elkerülése végett. Maradt tehát a prózai megoldás: egyszerűen leválasztottuk az épületfelügyeletről a kazánházat, s a mai napig egy külön karbantartó felügyeli a kazánok megfelelő működését. Bár nyilvánvalóan sokan tisztában vannak ezzel, érdemesnek tartom kiemelni, hogy hasonló esetekben, tehát például kazánházak kialakításánál a szerelési munkákat végző szakemberek ragaszkodjanak a villamossági tervek szerinti munkavégzéshez. Ahogyan például nem lehet a fűtési rendszert a megfelelő tervdokumentáció nélkül kiépíteni, éppúgy nem lehet a kazánokhoz tartozó elektromos hálózatot és a bekötéseket létrehozni úgy, hogy a megrendelő egyszerűen bevezeti a villanyszerelőt egy olyan helyiségbe, ahová a hálózatot kiépítő kollégák legfeljebb egy 5x2,5-es betáp vezetéket vezettek el. Az elosztók, kapcsolók, a biztonsági berendezések méretezése, telepítése és szerelése pedig marad a villanyszerelőnek, aki eredetileg nem is erre a munkára adta le árajánlatát?! Ahol pedig a tervek elkészítése komolyabb fennakadást okozna az építkezés menetében, ott célszerű a szerelés előtt konzultálni a többi szakma képviselőivel a részfeladatok elvégzésének mikéntjéről. Egy pest megyei villanyszerelő
Megjegyzések a kazánházról
- A kazánt fixen és fázishelyesen kell elektromosan bekötni, tehát nem szabad dugót szerelni a tápkábelre, és egyszerűen bedugni a konnektorba. Ha nem fázishelyesen kötöd be, előfordulhat, hogy a kazán néha megmagyarázhatatlan működési zavarokat művel.
- Külön áramkörre kell kötni a kazánelektronikát, külön kismegszakítóval. Az elektronikák max. áramfelvétele általában 6 A, ezért nem kell elé 25 A-es kismegszakító, elég a 10 A-es.
- Az elektronikák általában egy fázist és maximum 2 A-t tudnak egy kimenetükre kapcsolni. Tehát ha valakinek nagyobb vagy 3 fázisú szivattyúja van, akkor az elé segéd mágneskapcsolót kell tenni.
- A külsőhőmérséklet-érzékelő vezetékét külön védőcsőben illik vezetni, az se baj, ha az árnyékolt. Figyelembe szükséges venni, hogy bizonyos okokból ez érzékeny a külső zavarokra. Keresztmetszet: 30 m-ig min 1,5 mm2, felette vastagabb kell. Arra külön előírás vonatkozik, hogy mekkora lehet a vezeték max. ellenállása, ezt minden esetben a gyártónak kell megadnia.
- Minden kazángyártónak más „kommunikációs” rendszere van, amin keresztül a kazánok és az egyes rendszerelemek kommunikálnak. Ezekkel általában a villanyszerelőknek nem kell törődniük, mert ezek a kábelek, csatlakozók a berendezések szállítási terjedelmében általában benne van. Ezek vezetékei vagy sima kéterű sodrott rézvezetékek, vagy Cat5-ös hálókábelek, a szokásos RJ45-ös csatlakozóval a végén. Amit meg kell tudni a gyártótól az az, hogy az egyes BUS-rendszerek hány méterig működnek. Például az egyik cégnek is van olyan rendszere, amivel max. 35 m-ig lehet elmenni, és olyan is van, amivel 1 km-ig. Erre érdemes nagyon odafigyelni.
- Ha valamely minőségi kazángyártótól vesznek rendszert, akkor az összes rendszerelem, hőmérsékletérzékelő, keverőszelep-mozgató motor, szivattyúk előre vezetékelve vannak, úgy, hogy még a dugó is ott van a végén, amit a kazánszabályozóba egy vadászeb is jól tud bedugdosni, nem lehet elszúrni (minden elemnek más színű és alakú dugója van).
- Ha egy tervező szembekerül egy kazánházzal, amiben olyan kazánrendszer van, amit még nem ismer, akkor hívja fel a kirendeltséget, mert ott a műszaki kollégák mindig készséggel segítenek, hogy mit hova hogyan kell kötni, elővezetékezni. Ezt azért is szívesen megteszik, mert később a beüzemelésnél kevesebb az anyázás, ha nem össze-vissza van minden bekötve, és nem a kazánosnak kell ilyenkor aztán újravezetékezni az egész kazánházat.
