Fogyasztói panaszok a gázszolgáltatásban
2004/12. lapszám | VGF&HKL online | 5436 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Magyar Energia Hivatal (MEH) fogyasztóvédelmi osztályához tavaly és tavalyelőtt évente mintegy 200, gázszolgáltatással kapcsolatos panasz érkezett. A reklamációk legnagyobb része a gázszámlákkal kapcsolatos, de sokaknak okoz problémát a nyomáskorrekciós tényező nem értése, valamint a földgáz fűtőértékének ingadozása - derül ki a MEH közleményéből.
A MEH fogyasztóvédelmi osztályát döntően a gázszámlák miatt keresik meg a fogyasztók, akik közül sokan még mindig forint/köbméterben számolják át a földgáz árát, s nem értik, hogy az összeg miért változik havonta. Gyakori kérdés az is, hogy ha a gázmérő köbméterben méri a felhasznált gáz mennyiségét, akkor miért megajoule-t kell fizetniük. A tapasztalatok szerint sokan még mindig nem ismerik a nyomáskorrekciós tényezőt, és emiatt nem értik, hogy például 100 köbmétert mér a gázórájuk, ők mégis 103 vagy 105 köbméter utáni számlát kapnak. Ennek az az oka, hogy a szolgáltató nem a túlnyomáson szolgáltatott gáz köbméterével, hanem az úgynevezett gáztechnikai normál állapot köbméterével számolja el a fogyasztást. A korrekciós tényező kiszámításához szükséges a légköri nyomás ismerete is, amelyet a levegő sűrűsége és a tengerszint feletti magasság befolyásol. Például a Főgáz Rt. a szolgáltatási területén az egyes kerületeket és településeket az átlagos tengerszint feletti magasságuk szerint három - 100, 200, illetve 300 méteres - kategóriába osztotta, s az egyes szintekhez tartozó havi átlagos légköri nyomásértéket az Országos Meteorológiai Szolgálat által biztosított adatok alapján határozza meg. A társaság tehát a felhasznált földgáz térfogatát a tényleges fogyasztás köbméterének és az adott fogyasztási helyhez tartozó nyomáskorrekciós érték összeszorzásával határozza meg.
A gázszámlákon is megjelenő fűtőérték havonkénti változása miatt egyes fogyasztók azzal a panasszal fordultak a hivatalhoz, hogy a szolgáltató manipulálja a földgázt. Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy a Főgáz Rt. folyamatosan ellenőrzi a földgáz minőségét meghatározó fűtőértéket. A főváros négy földgázvizsgáló állomásán a gázkromatográfok 10 percenként vizsgálják az átvett földgáz összetételét, majd az adatokat összehasonlítják az etalon gáz összetételével. A szabványban előírt fűtőérték 34 megajoule, plusz-mínusz 5%. Budapesten ez az érték évek óta 33,9 és 34,1 megajoule/köbméter között változik, amely csupán 3%-os eltérés a szabványtól.
A MEH jelentéséből kiderül, hogy a hivatal vizsgálatai nem igazolták a földgáz manipulációját, ami egyébként meg sem érné a szolgáltatóknak, hiszen idegen gáz belekeverése a rendszerbe lényegesen drágább lenne, mint a földgáz önköltsége. Új jelenség a szolgáltatók körében, hogy a fogyasztói gázvezetékek tömörtelensége miatt ideiglenesen szüneteltetik a szolgáltatást. Ezt az amúgy teljesen jogszerű eljárást sok fogyasztó kifogásolja. A Főgáz Rt. például - a szolgáltatás biztonsága érdekében - szolgáltatási területén a hálózatrekonstrukciós munkák, illetve az előre nem tervezett vezetékjavítások után csak akkor állítja vissza a szolgáltatást az érintett épületekben, ha a telekhatáron belüli vezetékek megfelelnek az előírt tömörségi- és nyomáspróbáknak. Amennyiben pedig rendellenességet tapasztalnak, értesítik a tulajdonosokat arról, hogy a szolgáltatást csak a szükséges beavatkozások elvégzése után állítják vissza.
A fogyasztók az égéstermék-elvezetés hibája miatt bekövetkezett szolgáltatási szünetért is a szolgáltatót marasztalják el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a fogyasztók a mai napig nem ismerik a szabálytalanul beszerelt vagy nem megfelelően karbantartott gázkészülékek, illetve a rossz állapotú kéményrendszer hibáiból bekövetkező szén-monoxid-mérgezés veszélyeit. Jogszabályok értelmében az égéstermék-elvezető berendezésekkel kapcsolatos problémák megoldása a társasház tulajdonosi közösségének, illetve a tulajdonosok feladata, így a szükséges beavatkozások költsége is őket terheli.
Néhány, a szolgáltatáshoz csatlakozni kívánó fogyasztó a rákötési díjakat tartja indokolatlanul és aránytalanul magasnak, amely a MEH szerint azt jelzi, hogy nem megfelelő a fogyasztók tájékozottsága, emiatt a hivatal előírja a szolgáltatók számára a fogyasztói tájékoztatás erősítését.
Sz. A.
