Fűtési rendszerek korszerűsítése III.
2004/12. lapszám | VGF&HKL online | 4781 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Egy közepes méretű vállalkozás már bátran pályázhat középületek épületgépészeti felújítására is, sőt némi ismeretséggel rendelkezvén (a felújítandó suliba jár a szomszéd Pistikéje) javaslatot is tehet a projekt beindítására. Írásunk olyan segédlet, ami egy nem szakmabeli (pl. iskolaigazgató) számára is világosan felvázolja a lehetőségeket. A mostani, harmadik részben a fűtési rendszer részeit vesszük górcső alá.
Hidraulikai kiegyenlítés
Az tapasztalható a régi fűtési rendszereknél, hogy a kazánhoz "közelebb" lévő termek túl melegek, az előremenő vezeték "végéhez" közeledve a termek egyre hidegebbek lesznek, mert oda kevesebb meleg víz érkezik. A kazántól kiinduló és a visszatérő víz hőmérséklete közötti különbség pedig jelentéktelen lesz. Ez a jelenség abban az esetben következik be, ha nem végzik el a fűtési rendszer hidraulikai kiegyenlítését.
A hidraulikai kiegyenlítés hiányának néhány következményét érdemes megemlíteni:
- egyes termekben az elvárt értéktől kisebb lesz a hőmérséklet,
- a "hidegebb" helyiségek hőmérsékletének növelése érdekében a kazánhoz közelebb lévő termekben nő a hőmérséklet,
- a szabályozatlanság miatt növekszik a tüzelőanyag-felhasználás, növekszik az energiaköltség,
- nagyobb lesz a környezeti terhelés a növekvő füstgáz-mennyiség miatt,
- a keringető szivattyútól folyamatos üzemet várunk el, ezért nő a villamosenergia-felhasználás.
Ezeket az anomáliákat szünteti meg a hidraulikai kiegyenlítés, mellyel az elvárásnak megfelelő kellemes teremhőmérséklet lesz minden egyes teremben. A fűtővíz-hőmérséklet kihasználtsága megfelelően alakul, és így a hőmérsékletkülönbség is reális lesz.
Hőelosztás
A fűtővízáram a régi rendszereknél rosszul szabályozható, mert egy körből áll. A modern fűtési rendszerek több fűtési körből épülnek fel, az épület kialakításától (észak-déli fekvés), az egyes termek funkciójától (konferenciaterem, kórházi gyermekosztály, műtő stb.) függően. Szintén panasz az 50-60 éves installációknál, hogy a fűtőtestek hibásak, gyakran kilyukadnak. A csővezetéki rendszeren csőtörések, szivárgások gyakran jelentkeznek, a fűtővizet a fűtőnek gyakran után kell töltenie. Itt nyitott tágulási tartály veszi fel a fűtővíz tágulását, mely még a "szenes" időből maradt meg. A fűtőtestet építészetileg "beburkolták", ezáltal a hőleadás rosszabb. A kazánházi csővezetékek hőszigetelése hiányzik vagy meghibásodott. A korszerűsítés során az épület hőigénye kiszámításra kerül. A hőleadók és a csővezetékek méretei ellenőrzésre kerülnek, melynek során kiderülhet, hogy a fűtőtestek és a vezeték méretei erősen túlméretezettek. Ez is hozzájárul ahhoz, hogy a meglévő csővezetéket a rekonstrukció során el kell bontani, de a vezeték elhasználódása miatt nem is célszerű a továbbiakban felhasználni.
A meglévő hőleadók műszaki állapotát célszerű alaposan felülvizsgálni, és a pozitív vélemény alapján, megfelelő belső tisztítás után ismét be lehet építeni. Arra viszont célszerű törekedni, hogy azonos típusú radiátorok kerüljenek beszerelésre a fűtési rendszerbe. Nálunk törvény még nem írja elő - reméljük nem sokáig -, de műszakilag feltétlenül indokolt a helyiség hőmérsékletének szabályozhatósága és az energiatakarékosság érdekében termosztatikus szelep felszerelése a hőleadóra. A HMV-tartály, csővezeték megfelelő minőségű, méretű hőszigetelése elengedhetetlen feltétele az energiatakarékosságnak, mely egyben költségmegtakarítást eredményez az intézménynek.
Szivattyú
A régi fűtési rendszerben erős áramlási zúgás, zaj hallatszik. Ezt a jelenséget a keringtető szivattyú túl nagy teljesítménye okozza. A fűtési vízszivattyút rosszul választották ki. Ha a fűtési rendszer terv nélkül került megvalósításra, akkor nem csodálkozhatunk az áramlási zajokon. A keringtető szivattyú folyamatosan üzemel, mely állandó villamosenergia-felhasználást jelent. vA korszerű fűtési rendszer kialakításánál lényeges a betervezett szivattyúk pontos méretezése és kiválasztása. A fűtőberendezésekben, a fűtési körökben az elektronikusan szabályozott keringető szivattyú üzemeltetés közben automatikusan illeszkedik a mindenkori üzemviteli állapothoz. Ezzel üzemeltetési költséget lehet megtakarítani és az áramlási zajszint optimálissá válik, mely egyben a fűtési rendszer komfortszintjét is javítja. A villamosenergia-felhasználás akár 70%-ig is csökkenhet.
Kémény
Kéményt az új hőtermelőhöz kell illeszteni, ugyanis a korszerűsítés következtében csökken az épület hőigénye, kevesebb a várható tüzelőanyag-felhasználás, ezért az égéstermék mennyisége csökken. A földgáztüzelésű kazánok égéstermékének hőmérséklete a szilárd- és olajtüzeléshez képest erősen csökken. A kéményfal hőtechnikai veszteségének csökkentése érdekében indokolt hőszigetelt kémény beszerelése. A hiányos vagy elégtelen hőszigetelés miatt a forró füstgázok a kéményben kondenzálódnak, azaz a kémény belső falán a víz kicsapódik, és az égéstermék egyéb komponenseivel [CO2 , SO2] savas korróziót okoz. A korrózió elkerülése, csökkentése érdekében általában rozsdamentes acélból célszerű készíteni a kéményeket.
Használati melegvíz-készítés
Az intézmények HMV-igényét annak idején központi vagy nem központi ellátással oldották meg. A korszerű lemezes hőcserélők rozsdamentes acélból készülnek. A felújítás során az intézmény funkciója, szociális igénye alapján dönthető el, hogy helyi melegvíz-előállításra alkalmas-e a felhasználás helyein beszerelt átfolyós gáz- vagy villamos vízmelegítő. Jelentős - egy időben fellépő - meleg víz kiszolgálását a központi melegvíz-ellátás teremti meg.
Energiaellátás
Számos esetben előfordult, hogy a tüzelőolajról földgázra történő átállás során a tüzelőolaj-tartályt a földben hagyták, benne több-kevesebb olajjal, mondván, nincs keretük a tartály kiemelésére. A tartály karbantartására azt követően nem fordítottak figyelmet. Ezért előfordulhatott, hogy a tartály kilyukadt és a talajba tüzelőolaj jutott, környezetszennyezés történt. A jelenség elkerülése érdekében a korszerűsítéskor a használaton kívüli tartályt el kell távolítani, és rekultiválni kell a területet. A régi épületek villamos vezetékeinek kapacitása a növekvő igényeket (számítógépek elterjedése, légkondicionáló egységek beszerelése stb.) már nem tudja kielégíteni. A régi elektromos rendszer biztonsági szempontból akadályává válik a fejlődésnek. Pl. a régi villamos szerelés már nem felel meg a mai előírásoknak. A korszerűsítésnek ezért az épület teljeskörű villamossági szerelésére is ki kell terjednie, beleértve természetesen a világítástechnikai felújítást is.
Felhasználási regisztrálás
Az egyes fogyasztók (iskola, szolgálati lakások stb.) fűtési- és a HMV-fogyasztását hőmennyiség- és melegvíz-mérők segítségével lehet regisztrálni, és a költségeket leszámlázni. Ezért a mérők betervezése elengedhetetlen a korszerűsítés során.
Szolár-technika, valamint a kapcsolt hő- és villamos termelés alkalmazása
A hőellátás korszerűsítésénél célszerű vizsgálni az innovatív energia-megtakarítási lehetőségeket. Ezek közül a szolár-technika és a gázmotorok alkalmazhatóságát indokolt áttekinteni. Mindkét rendszer alkalmazása fogyasztói oldalról folyamatos HMV-igényt - téli, nyári - vár el, ezért kórházak, rendelőintézetek, szállodák jöhetnek szóba, mint alkalmazók. A termikus szolár berendezések alkalmasak lehetnek használati meleg víz előállítására, illetve a fűtésbe is be tudnak segíteni. Érdekes lehetőséget nyújt az alternatív energia termelésére a kapcsolt hő- és villamos energiatermelés, mely napjainkban ismét reneszánszát éli. A beépített gázmotor hűtővizének hőjét HMV-előállítására vagy fűtési víztermelésre lehet hasznosítani, de a kipufogógáz hőtartalma is hasznosítható. Az előállított áram helyileg kerül felhasználásra, a felesleg a közüzemi hálózatba eladásra kerül. A megtermelt villamos energia kötelező átvételét törvény biztosítja.
Korszerűsítés finanszírozása
A műszakilag elavult fűtési rendszerek felújítását a műszaki érvek mellett gazdaságossági számításokkal indokolt alátámasztani. A korszerűsítés megvalósításához tőkére van szükség. A felújítási összeget saját erő és valamilyen pályázati támogatás biztosíthatja. A pályázat benyújtása egy modernizálási tervállapotot tételez fel, ezért erre fel kell készülni az intézménynek fenntartójának. Az elmúlt évek azt mutatták, hogy az állami támogatások év közben "hamar" kimerülnek. Jó lenne, ha folyamatosan lehetne pályázatokat benyújtani és a támogatást elnyerni. Tőke hiányában a korszerűsítésre az ún. harmadik feles finanszírozás adhat lehetőséget, melynek során leegyszerűsítve egy szakmai cég egy bank támogatásával megfinanszírozza a felújítás tervezését és szerelését. Üzemelteti, kezeli az elkészült fűtési rendszert, és leszámlázza a fogyasztónak a fűtési- és a melegvíz-költségeket.
Dr. Barcsik József
