Gőzrobbanás egy családi házban
2004/12. lapszám | VGF&HKL online | 16 383 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A VGF újság 2003/4. számában már megjelent, hogy szilárdtüzelésű (vegyestüzelésű) kazánhoz csak nyitott tágulási tartály építhető be. E cikk azért született, mert sok szerelő készített ilyen fűtési rendszert zárt tágulási tartállyal. Sajnos, biztosan sokan nem olvasták az írást, mert még a mai napig is szerelnek hibásan. Egy konkrét eset kapcsán szeretném felhívni ismételten a szerelők figyelmét a következőkre. Az előírások nem öncélúan születnek, hanem azért, hogy a felhasználók biztonságát, a rendszerek helyes működését szavatolni lehessen.
Balesetek - Gőzrobbanás egy családi házban
A címben említett esetben az épület központi fűtéséhez a hőenergiát egy vegyestüzelésű kazán szolgáltatta. A kazán a ház háta mögötti fűtőhelyiségben volt telepítve. A központi fűtés zárt rendszerű volt, azaz zárt tágulási tartállyal volt felszerelve. A tartály 12 literes volt. A vezetékhálózat félkemény rézcsővel lett szerelve. A fűtővíz keringtetését egy szivattyú biztosította. Az épület kis kiterjedése, a rézcsöves vezetékhálózat és a korszerű radiátorok miatt a rendszer víztartalma kisebb volt, mint a kazáné, így a rendszer nem jelentett komolyabb hűtőhatást a kazánra egy intenzívebb tüzelésnél.
Az MSZ 04-142/2-83 2. fejezetrész "Általános előírások" 2.3. pontja alapján "Szilárdtüzelésű kazán csak nyitott tágulási tartállyal szerelhető". Ez az előírás azért van, mert a szilárdtüzelésű kazánban nem lehet pontosan szabályozni a hőmérsékletet, azaz amikor a tűz fellobban, nagyobb hő keletkezik, amikor pedig leég, akkor csökken a hő. Emiatt a kazánban a víz egy óvatlan tüzeléskor felforrhat, s a zárt tágulási tartály nem teszi lehetővé a keletkezett nagy mennyiségű gőz eltávozását a rendszerből. Tudni kell, hogy a gőz durván ezerszeres térfogatot jelent a vízhez képest. Természetesen ez abban a térben, ahol a gőz keletkezik, nagymértékű nyomásnövekedést eredményez. Ez a nyomásnövekedés akkora értéket is elérhet, hogy szétveti a kazánt, s a keletkezett detonáció a környezetét is károsíthatja.
A helyszíni szemlém alkalmával biztonsági szelepet nem találtam, melyet zárt rendszerbe kötelező beépíteni. Amennyiben nem volt ilyen beépítve, akkor a fűtési rendszer még a legminimálisabb védelemmel sem volt ellátva (a tulajdonosok elmondása szerint a robbanás óta semmihez nem nyúlt senki). Természetesen, ha volt is beépítve biztonsági szelep, akkor az a szilárd tüzelés esetén úgysem elegendő egy felforrás alkalmával. Az itt látható képek egyértelműen bizonyítják, hogy milyen erejű volt a robbanás. A kazán darabokra hullt, s a kazánlemezek meggörbültek. A tágulási tartály leszakadt a fűtési rendszerről, a félkemény rézcső úgy szakadt szét, mintha vékony papír lett volna. A kazánház teteje elrepült, s a tulajdonos - aki a robbanáskor éppen a közelben tartózkodott - megsérült.
A szétrobbant kazántestet megvizsgálva megállapítottam, hogy a robbanás a víztérben történt, ami egyértelműen gőzképződésre, s ezáltal gőzrobbanásra utal. Ha a tűztérben következett volna be a robbanás, akkor az a kazán vízkövesedése miatt történt volna, de ez egy néhány hónapos kazánnál lehetetlenség. Nem is találtam a kazán vízterének lemezein vízkőnyomokat. Ha a kazán a tűztér felé nem lett volna tömör, akkor kis mennyiségű víz kifolyása esetén keletkezhetett volna gőz, ami a kéményen eltávozott volna. Nagyobb mennyiségű gőz a kazán ajtaját szakította volna ki, mert az ajtó zárására szolgáló lemezkar nagyságrendekkel kisebb ellenállást jelentett volna, mint a kazántest teljes szétvetése. Ha pedig nagyon nagy mennyiségű víz került volna a tűztérbe, akkor egyszerűen eloltja az a tüzet.
Összegezve a vizsgálatot: a robbanás a víztérben következett be egy vigyázatlan túlfűtés és az abból adódó gőzképződés miatt. Ez nem fordulhatott volna elő, ha a munkát tervezővel megterveztették, s ezáltal szakszerűen szerelték volna.
Nagyon sok olyan szerelés van ma, ahol szilárdtüzelésű- és mellé gázkazánt építenek. A tulajdonosok élvezni akarják a gázkazán nyújtotta kényelmet, de emellett a ház körül keletkezett éghető hulladékot is el akarják tüzelni. Természetesen a szilárd tüzelés miatt csak nyitott tágulási tartály szerelhető. A helyes szerelés mellett is adódhat probléma, mégpedig ott, hogy a két fűtési rendszert szeparálni kell. Ezt úgy oldják meg, hogy elzáró-párt építenek be a szilárdtüzelésű és a gáztüzelésű kazánhoz is. A baj ott következik be, hogy elfelejtik az elzárókat átváltani. Sajnos megtörtént eset, hogy a szilárdtüzelésű kazánba befűtöttek az elzárók átváltása nélkül, s emiatt következett be gőzrobbanás. A káresemény hasonló volt az előbb leírtakhoz. A legnagyobb hiba abból adódott, hogy a rendszer biztosítása közös volt, s így csak elzárók után volt elérhető. Mivel az elzáró zárt állapotban volt, így a biztosítás nem tudott működni.
Cséki István
