Összefogni a minőséggel
2004/12. lapszám | VGF&HKL online | 2784 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az EU-csatlakozás egyik legpozitívabb hozadéka az igényesség növekedése, az energiatakarékosság, a környezetvédelem és a minőség előtérbe kerülése lehet. Ennek – a már megindult – tendenciának egyik jó példája Buga Péter szakmai életútja.
Az 1975-ös születésű – szóval igen fiatal – Péter kerülő úton jutott be a szakmába. A tősgyökeres debreceni fiú a gimnázium elvégzése után a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolára ment, ahol sikeres előmenetel után az utolsó félévet nem fejezte be. Itt mutatkozott meg először debreceni cívis öntudata, konoksága. Történt ugyanis, hogy az egyik vizsgán a tanár 5-6 diákot hívott be egyszerre, egymás után kiosztotta nekik a tételeket, majd izibe kihívta Pétert előadni a tudományát – pedig ő kapta meg utoljára a tételt. Mindegy, Péter tudta az anyagot előkészület nélkül, nekikezdett. A tanár viszont – ennyit az elkötelezett oktatóról – a früstökre magával hozott parasztkolbásznak kezdett neki, mégpedig olyan disznó módon, hogy a zsírja Péter öltönyére fröccsent. Itt fogyott el a türelem: Buga Péter hallgató kikérte magának a tisztelet ekkora fokú hiányát, a tanár meg válaszul ordítva kiparancsolta – ezzel Péternek elege is lett az intézményből.
Ha már így vége lett az iskolának, megélhetés után nézett. No de milyen munka a megfelelő annak, aki azt tanulja meg, ami érdekli (ahhoz viszont hozzáolvas, és addig rágja, amíg profi nem lesz benne), és aki mindig megmondja a véleményét? A csoporttársai multicégeknél helyezkedtek el – ő úgy dőntött, hogy neki nem való az istráng, a főnök, inkább vállalkozni kezdett. Forgalmazott csokoládét, koktélitalokat növekvő sikerrel. Mindenkivel megtalálta a hangot, ezért jól élt, de érezte, hogy a kereskedelem nem a végállomás – termeteni, csinálni jobban szeretett volna.
Ekkortájt találkozott egy külföldi cég képviselőjével, akik akkor akartak betörni a magyar piacra ipari légszűrőbetéteikkel. A jövőbeni kapcsolat reményében elvégzett nekik ingyen egy piacfelmérést és egyéb módon is segített a betelepedésben, mindeközben pedig tanulgatta a szakmát. Amikor megindult a magyarországi forgalmazás, területi képviselőként a cég forgalmának 86%-át ő hozta az első évben. Csakhogy munkáját nem úgy értékelték, ahogy megérdemelte volna – jutalékának csak egy részét fizették ki, és más módon is becsapták. Kilépett, a cég pedig – ki tudja, miért? – rövid időn belül megszűnt. Ám az ügyfelei továbbra is őt keresték, rendelték volna a termékeket. Mit tegyen? Elment tárgyalni 3 konkurens céghez, akikhez korrekt szakmai viszony fűzte, és megállapodott az egyikkel, aki alig egyórás beszélgetést követően a cég prospektusain, árlistáján túl félmilliónyi alaptőkét is rendelkezésére bocsátott, hogy saját céget alapíthasson. Így alapította meg 2000 márciusában az Eurovent 2000 Bt.-t, amely az év májusában – 2 hónappal később! – már a Tesco hipermarketek országos hálózatának kizárólagos légtechnikai beszállítója, beszerelője lett az ipari légszűrőbetétek terén. Amikor megkezdték a munkát, szakítottak a megszokott karbantartási rendszerrel, újragondolták és hatékonyabbá tették, aminek eredményeként megszűntek a rendszerhibák, és az üzemeltetési költségek 60%-kal csökkentek. Ennek hatására már az új áruházak építésénél figyelembe vették a Péterék által javasolt szempontokat is! Először fordult elő a Tesco magyarországi történetében, hogy egy új beruházásnál hajlandóak voltak többet beruházni, belátva, hogy az üzemeltetési költségeken hamar megtérül az a többlet befektetés. Ebből a nagy megrendelésből jutott teherautó-vásárlásra, illetve a csapat kiépítésére.
Másfél évig minden nagyon jól ment, ekkorra viszont nagyon megerősödött a konkurencia. Más gondok is adódtak: a kórházakban, cégeknél a megrendeléseket nagyrészt nem optimum-érdekelt emberek intézték, akiket általában sokkal jobban befolyásoltak a minőségnél és árnál az egyéni érdekek. Ilyen okok miatt a képződő nyereséget egy másik tevékenységbe fektette, hogy több lábon tudjon állni. Ekkor kezdett klímaberendezéseket forgalmazni és telepíteni alvállalkozókon keresztül. Buga Péter bánatára – aki mindig törekedett arra, hogy valami unikumot nyújtson, amit a többiek nem – közel 1 éven át nem sikerült ebben a tevékenységben egyediségre szert tenni. Ekkor lépett be az életébe a felületfűtés.
Az allergia elleni védekezés miatt már régóta érdekelték a felületfűtések és -hűtések. Körülnézett a piacon, és mivel a kapillárcsöves megoldás nem tetszett meg neki, kevesebb hibalehetőséggel szerelhető termék után nézett. A kiválasztásnál a legfontosabb szempont a kiváló minőség volt (a klímáknál megtanulta, hogy úgy kell dolgozni, hogy sohase kelljen visszamenni javítani, mert az mindenkinek ráfizetés), az ár másodlagos.
2002. január 2-án találkozott egy osztrák üzletemberrel, aki felületfűtéseket szeretett volna forgalmazni Magyarországon. A beszélgetésből terv született, és január 5-re már megtörtént a konkurencia felmérése is. Január 10-én már az első referenciamunkát csinálták (az osztrák irányítása és betanítása alatt) Debrecenben, és Péter az osztrák falfűtési rendszer képviselete lett kelet-magyarországon. Nem sokkal rá egy újonnan épülő debreceni lakóparkban kezdték el a rendszert kivitelezni, azonban a gondok itt kezdődtek: mivel Péterék többszöri kérésre sem kaptak tervezési segédletet, kénytelenek voltak a beérkezett építész rajzokat továbbküldeni az osztrák képviseletnek, akik egyre döcögősebben küldték vissza az árajánlatokat, emiatt azonban sok ügyfél elpártolt Péter cégétől. Mivel a termék jó minőségű volt, elfogadható áron, valamint a lakóparkkal kötött szerződés is kötötte őket, segítséget kértek egy német gyártó magyarországi központjának helyi képviselőjétől, mivel a két rendszer rengeteg hasonlóságot mutatott, így a megkapott tervezési segédletet „személyre szabva” már maguk tudták tervezni a rendszert – az árajánlat-adási idő lerövidült. A gondokat csak tetézte az osztrák képviselő és Buga Péterék között, hogy mivel ez a fűtési-hűtési rendszer még újdonságot jelentett a magyar piacon, ezért csak ebből regionális szinten megélni nem lehetett, így adta magát a területi terjeszkedés, mivel az árajánlat-kérések az ország minden részéből érkeztek. Péterék kiállításokra jártak, cikkeket írtak a rendszerről, ami „megbosszulta magát”: Buga Péter cége ismertebb lett, mint az importőr, innentől kezdve romlottak a fizetési kondíciók, és az importőr már csak a konkurenciát látta Péterékben
Ezután ment minden, mint a karikacsapás. Debrecen és környéke falfűtés-piacát hamar meghódították, és mivel ennek specialistái akartak maradni, azaz radiátorral nem szívesen foglalkoztak volna, nyugat felé terjeszkedtek. A cég rövidesen az országban mindenütt kivitelezett, az elején csak családi házakat – azokat viszont komplett épületgépészettel, hiszen a legfontosabb a rendszerben való gondolkodás. Igen nagy és egyre növekvő igény mutatkozott a felületfűtések és -hűtések iránt, amit. Viszont sikereik szemet szúrtak az „anyacégnek”, akik – hiába termelték nekik a hasznot – egyre inkább a konkurenciát látták bennük. Az osztrákok ugyanis nem csak forgalmazták, de önállóan és más alvállalkozón keresztül telepítették is rendszereiket, Péterék pedig havi 2-3 családi házat „elvittek előlük”. A forgalmazó úgy próbálta kiszorítani az Bugáékat a piacról, hogy Péterék több alvállalkozójából velük egyenrangú képviselőt kreált a hátuk mögött, sőt az újaknak olcsóbban adta az anyagot is. Az utolsó csepp a pohárban az volt – mivel az Buga Péter számára a legfontosabb mindig a minőség -, amikor az anyaghibás fűtési osztó-gyűjtőket nem volt hajlandó az importőr kicserélni, a javaslat az volt, hogy adjanak el az ügyfélnek egy újabbat, mondván, az már biztos jó lesz.
Ezekben az esetekben Péterék lepapírozták az ügyfelekkel a „garanciális cserét” – és benyelték a veszteséget. Valamit tenni kellett az ügyben, és itt jött a képbe az egykor már segítő kezet nyújtó német cég. Ennek képviselője már akkor sokat segített Péternek – pl. dokumentációkkal -, mikor még piaci vetélytársak voltak. Ami ezen túl mellettük szólt: bár valamivel drágábbak voltak, mint nagy cég állandó éves árlistájuk, raktárkészletük volt, tervezési segédlettel és folyamatos segítségnyújtással tudtak és tudnak szolgálni. Összeültek hát és megalkudtak. A pár hónapos kapcsolattal odáig jutottak, hogy Buga Péterék havi 5-10 ház felületfűtéses-hűtéses épületgépészetét tudják kivitelezni, és mára úgymond a német gyártó hallgatólagos kivitelező cégévé vált ezen a területen. A Buga-féle cég tanítja be azokat a (partnercég által javasolt) alvállalkozókat, akik felületfűtéssel szeretnének foglalkoztatni, ami furcsának tűnhet, de Péter nem fél a jövendő konkurenciától, hiszen azok is csak a rendszer jó hírét viszik szét, tehát számára is több lehetőséget teremtenek.
Az utóbbi idők másik nagy változása az, hogy hónapról hónapra egyre kevesebb kazánt szerelnek be – ezek helyett hőszivattyúkat telepítenek. Buga Péter régóta kacérkodott már a hőszivattyúval, azt energiatakarékos, környezetkímélő és modern megoldásnak tartotta, egy olyan megoldásnak, ami kiválóan párosítható az alacsony hőfokú padlófűtéssel. Viszont minimális információt sikerült felhajtania róla, amit hallott, az pedig elijesztette: drága, sok a bürokrácia stb. 2003 augusztusában futott össze a talán legnagyobb hazai forgalmazó ügyvezetőjével, aki viszont azért küzd, hogy a hőszivattyút hazánkban is nagy tételben telepítsék, miáltal megfizethető lesz. Ehhez megteremtette az alapokat: feltérképezte a bürokratikus engedélyeztetési utat, tételes információs anyagokat készített, vannak tervezési segédletei, no és nem utolsó sorban megfizethető áron kínálja a terméket. (Amelyek persze még jobb áron is megszerezhetők lennének, ha az állam – nyugati módon – reálisabb támogatási rendszert vezetne be. Jelenleg a cégek a hőszivattyú árának 30%-át igényelhetik vissza, viszont erre a célra csak 100 milliós keret van elkülönítve – ami már márciusban elfogyott...)
Mit hozott össze valójában Buga Péter? Két biztos pontot egyesített egy harmadikká. Olyan termékeket kutatott fel, amelyek modernek, energiatakarékosak és környezetkímélők, plusz megbízható, korrekt cégek, kiváló szellemi háttérrel forgalmazzák őket. Péter cége kiváló minőségű felületfűtéseket szerel első osztályú hőszivattyúval – tételes árajánlat alapján, minőségi munkát végezve, garanciával, számlával, vállalva a felelősséget. Mit lehet még a továbbiakra, a jövőre tervezni? Buga Péter nem pihen: még ebben az évben null-energiás házakat szeretne kivitelezni... ki tudja?
K. M.
