Amit a készülékszerelő észrevesz – Tipikus kivitelezői hibák
2004/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 5053 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Sok olyan probléma merül fel egy fűtési rendszer kapcsán, amivel csak az üzemeltetés során szembesül a felhasználó. Ilyenkor a szervizt hívja, így az ott dolgozók inkább találkoznak ezekkel a gondokkal, mint a kivitelezők.
Gyakori probléma az, hogy a különböző típusú és kategóriájú kazánokhoz nem megfelelő szobatermosztátot tesznek fel. Van, ahova csak feszmentest szabadna berakni, ha nem így tesznek, akkor a fűtött tér hőmérséklete akár négy-öt fokkal is eltérhet a kívánttól. Erre a problémára talán megoldás lenne, ha a gyártók külön kihangsúlyoznák, kiemelnék a kompatibilitás kérdését használati útmutatóikban.
A fent említett komfortkérdésnél súlyosabb, nagyobb jelentőségű a termosztátos csaptelep kérdése, mert a helytelen alkalmazás akár a használatot is meghiúsíthatja. Ugyanis ha kombi cirkó van összekötve termosztatikus zuhany-csapteleppel, akkor a csap megnyitásánál (természetesen meleg víz esetén) először hideg víz jön, majd amikor a beállított értékű meleg víz érkezik, a csap lekapcsol. Ekkor a cirkó is lekapcsol, azaz hideg víz jön, mire bekapcsol a csap meleget követelve, és így rángatózik a rendszer, meg a zuhany alatt a szegény lakó…
Szintén nagyon kellemetlen, amikor – volt már rá példa – az első karbantartásnál derül ki, hogy azt nem lehet elvégezni. Vannak például bizonyos gyártmányú falikazánok, amelyekhez csak meghatározott oldaluknál lehet hozzáférni. No és ha ezt a cirkót úgy építették be (például helyszűke miatt), hogy ez az oldal rásimul egy falra, akkor jöhet bizony vissza a kivitelező átszerelni az egészet…
A legfontosabb kérdés azonban mindig az, hogy mennyire biztonságos egy rendszer, nem fordulhat elő füstgáz-mérgezés, avagy fulladás. Az életből vett példa: az egyik helyen a füstcső hozzáért a szerelt kémény csonkjához, nem volt rátolva, és láthatatlanul, de hatásában érezhetően szivárgott a légtérbe a füst. A másik esetben a szerelt kéménynél egy 80 centiméteres szakaszt két negyven centisből toldottak össze. A cirkó és a vízmelegítő nem volt elreteszelve egymástól, azaz mivel egyszerre is dolgozhattak, a fürdőszobában dupla levegőelszívás valósult meg, ami leggyakrabban mikor történhet: amikor fürdik az ember. A fenti esetek nem végződtek balesettel, mert fény derült rájuk a nagyobb baj bekövetkezte előtt, de éppen ezek miatt kell minden karbantartáskor (no meg persze már a telepítéskor) ellenőrizni a szellőztetést. Nyugaton, például Németországban maga a MEO-ellenőrzés is szigorúbban van szabályozva, mint nálunk, ott például beletartozik az évenkénti füstgáz-ellenőrzés is. Itthon csak javasolni lehet a megfelelő légellátás biztosítása mellett a füstgáz-érzékelő felszerelését, ami a levegő összetételét analizálja. A modern (nem belső égésterű) készülékek ugyan fel vannak szerelve biztonsági funkciókkal, viszszaáramlás-gátlóval, de a biztonságból soha sem lehet elég.
