Tűzvédelmi rendszerek
2004/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 21 700 |
Figylem! Ez a cikk 22 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Napjainkban egyre fokozottabban jelenik meg életünkben a tűz elleni védekezés. Egyre több ember zsúfolódik öszsze kis helyen, egyre nagyobb értékek vannak elhelyezve kis térben. A sok elektromos berendezés, a rengeteg technológia mind növelik a veszélyt. Elsődleges cél a tűz megelőzése, de ha bekövetkezik a baj, akkor is van, amire számíthatunk. Tűzoltási szempontból két alapvető rendszert különböztetünk meg: sprinkler-rendszert és tüzivíz-rendszert.
Sprinkler-rendszerek
Sprinklerek (sprinklerfejek)
Elnevezésük az angol „to sprinkle”, permetezni szóból származik. Egyenletes elosztásban kerülnek felszerelésre a csőhálózatra a védendő terület menynyezete alá.
A sprinkler főbb részei: test (általában rézöntvény, külső csatlakozó menettel) szórótányér (deflektor) – jellemző adatokkal ellátva, kioldóelem – üvegdob, olvadófém, szorítócsavar – kioldóelem rögzítésére, tömítés – kiömlőnyílás zárásához.
A sprinklerek csoportosítása
Szerelési helyzet szerint megkülönböztetünk álló, függő és oldalfali kivitelt, üzemmód szerint pedig kontrol vagy elfojtó fajtát. A kioldóelem olvadófém vagy üvegdob lehet. A kioldási hőmérséklet skálája 57 °C – 286 °C-ig terjedhet. A csatlakozóméret is igen széles tartományú: ⅜„, ½”, ¾« vagy 1”. A kiömlő nyílásméret, a K-tényező: 40- 360-ig terjed. Reakcióidő szerint megkülönböztetünk normál, speciális és gyors (RTI érték alapján) sprinklereket. Végül feloszthatjuk őket szóráskép szerint normál és megnövelt szórásfelületűre (szélesen szóró).
Működésük viszont egységes: a keletkezett tűzből felszálló hő hőpárnát képez a mennyezet alatt, amely a kioldó elemet aktiválja, és a vizet a védendő felületre szórja.
Leggyakoribb rendszertípusok
Nedves rendszer
Alkalmazandó fűtött tereknél. Működési elve: a sprinkler-oldali csővezeték-rendszerben nyomás alatt lévő víz található. Amint a sprinkler kioldóeleme megkapja a szükséges hőterhelést, és ennek következtében kiold a rendszer, nyomása csökken, ami a riasztószelep nyitását eredményezi. Az oltóvíz pótlása a helyi vagy városi vízhálózatról biztosított.
Száraz rendszer
Fagyveszélyes tereknél alkalmazható. Működési elve: a sprinkler-oldali csővezetékrendszerben nyomás alatt lévő levegő található. Amint a sprinkler kioldóeleme megkapja a szükséges hőterhelést, és ennek következtében kiold a rendszer, levegőnyomása csökken, ami a riasztószelep nyitását eredményezi. Az oltóvíz a helyi, vagy városi vízhálózatról biztosított.
Speciális kockázatra szánt tűzvédelmi oltóberendezések
Habsprinklerek
A hab- és irányított szórásszögű sprinklereket speciális kockázatú helyiségek hab-víz vegyes tűzvédelméhez fejlesztették ki. A sprinklerek szórási karakterisztikáik alapján alacsony habkiadósságú, hab-víz vegyes rendszerekhez alkalmazhatók. Protein és szintetikus alapú habkoncentrátumokhoz egyaránt használhatók. A sprinklerek a biztonságos működés érdekében rézből készültek, hogy ellenálljanak a hab-koncentrátum korroziv hatásának.
Habbekeverők nyomás alatt lévő membrántartályokhoz
Ezen habbekeverők a sugárszivattyúhoz hasonló felépítésűek. A rendszerben a víz és a habképző anyag nyomása közel azonos. A habkoncentrátum bejutását a sugárszivattyú fúvókájánál lecsökkenő statikus nyomás teszi lehetővé. A habképzőanyag-vezeték becsatlakozásánál az átömlő keresztmetszetet egy kalibrált nyílású lemezzel szabályozzák, így 1, 3 vagy 6% bekeverését lehet beállítani.
Vonali bekeverők atmoszférikus habtartályokhoz
Szintén a sugárszivattyú elvén működik, de a bekeverőbe nagy nyomással érkező vízáram a fúvókában nagyon felgyorsul, és statikus nyomása kisebb lesz az atmoszférikus nyomásnál. Ez a tény lehetővé teszi a habképző anyag beszívását atmoszferikus tartályból is. A szintkülönbség nem lehet nagyobb 2,4 méternél. A rendszer nyomásigénye legalább 8 bar. A habképzőanyag-vezeték becsatlakozásánál az átömlő keresztmetszetet szintén egy kalibrált nyílású lemezzel szabályozzák, így 3 vagy 6% bekeverését lehet beállítani.
Kiegyenlített nyomású vonali bekeverő habszivattyús rendszerekhez
A habszivattyú 1-3 bar nyomástöbbletet biztosít a víznyomáshoz képest. A bekeverők alapvetően a sugárszivattyú elvén működnek, de a habképző anyag vezetékébe épített speciális szabályozó szelep segítségével a nyomások gyakorlatilag kiegyenlítettek. A szabályozó szelep tulajdonképpen egy keresztmetszetet szabályoz, ezt a szabályozást a vízoldali és a haboldali nyomás is befolyásolja egy-egy impulzusvezetéken keresztül. A bekeverési %-ot a habvezetékbe illeszthető, kalibrált nyílású lemez határozza meg, a lehetséges változatok: 1-3-6%. Az IBP típusú bekeverők automatikus működésűek.
Habgenerátorok
Belső terekben, teljes habfeltöltésre és helyi alkalmazásokra egyaránt használhatók. Működési elvük, hogy a bekevert oldatot egy vagy több fúvókán keresztül egy habképző szitára porlasztják, ugyanakkor egy ventilátorral a szitára jelentős mennyiségű levegőt is fújnak. A két komponensből a szitán nagy kiadósságú könnyűhab keletkezik. A ventilátorok meghajtása különböző energiaforrásokkal lehetséges, a habgenerátorok nagy többsége vízmotoros hajtású. A habgenerátorok egyaránt alkalmazhatók vízszintes és függőleges helyzetben. Felfüggesztésük menetes szárakkal (födémre) és fali tartóállványnyal (oldalfalra) egyaránt lehetséges. Beépítésüknél a tiszta levegő biztosítására külön figyelmet kell fordítani.
Az LNG típusjelzésű habgenerátor a cseppfolyósított gázok tüzeihez is használható, mivel hatékonyan csökkenti a hővisszacsatolást és ezáltal a gázosodás mértékét.
Dénes Imre, Gyerkó Tibor
