Kis- és középvállalkozások új meghatározása
2004/7-8. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 2791 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Kis- és középvállalkozások új meghatározása A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján, 2004. május 1-én lépett hatályba a kis- és középvállalkozások új meghatározása.
Kis- és középvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forintösszeg, továbbá c) ha az állam, az önkormányzat vagy a kis- és középvállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése – jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján – külön-külön vagy együttesen nem haladja meg a 25%-ot.
A mutatókat az utolsó éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Amennyiben egy vállalkozás éves szinten túllépi a foglalkoztatotti létszám vagy pénzügyi határértékeket, vagy elmarad azoktól, akkor ennek eredményeként csak abban az esetben veszíti el, illetve nyeri el a közép-, kis- vagy mikrovállalkozói minősítést, ha két egymást követő beszámolási időszakban túllépi az adott határértékeket vagy elmarad azoktól. Az euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításakor a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a kis- és középvállalkozás üzleti évének lezárásakor érvényes deviza középárfolyamot kell alkalmazni. Újonnan alapított vállalkozás esetén a tárgyévet megelőző év utolsó napján érvényes, MNB által megállapított deviza középárfolyamot kell alkalmazni.
Kis- és középvállalkozások adóalap kedvezménye 2004. január 1-től
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény előírása szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásoknak minősülő vállalkozásoknak 30 000 000 Ft adóalap után nem kell megfizetni a 16%-os mértékű társasági adót. Ezzel 4 800 000 Ft-ot takaríthat meg a vállalkozás, ha megfelel a jogszabályok előírásainak.
Az adókedvezmény igénybevételének feltételei
A vállalkozó abban az esetben veheti igénybe a kedvezményt, ha korábban még használatba nem vett szellemi terméket, ingatlant, valamint korábban még használatba nem vett, új műszaki berendezést, gépet, járművet vásárolt. Továbbá igénybe vehető az adókedvezmény ingatlanok felújításakor. Az ingatlannak nem kell feltétlenül saját tulajdonúnak lennie, vagyis egy bérelt ingatlan felújítása után is keletkezhet társasági adóelőny. Az ingatlan, amely után adómegtakarítást értünk el, nem lehet üzemkörön kívüli ingatlan. Üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény. Műszaki berendezésnek, gépnek, járműnek minősül az az egy éven túli használatú eszköz, amely közvetlenül szolgálja a vállalkozás tevékenységét.
A társasági adóalap-csökkenést, az ebből eredő társasági adókedvezményt a mikro-, kis- és középvállalkozás abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja kizárólag magánszemély volt. Azt az eszközt, amelyre a társasági adókedvezményt igénybe vették, a kedvezmény igénybevételének évét követő negyedik adóév végéig nem idegenítheti el a vállalkozás. Tehát nem értékesítheti, nem adhatja át térítés nélkül, nem adhatja apportba, nem adhatja át természetbeni juttatásként. A vállalkozás nem vehet igénybe más adókedvezményt azon eszközre vonatkozóan, amelynél a fentiekben leírt adóalap-csökkenést alkalmazta.
Amennyiben a vállalkozás úgy alkalmazta az adóalap-csökkentést, és vett igénybe ezáltal adókedvezményt, hogy az nem felelt meg a jogszabályokban előírt feltételeknek, abban az esetben kétszeres adóalap-növelést kell alkalmaznia. Ebben az esetben az elmaradt társasági adót duplán kell megfizetni. Példa: feltételezzük, hogy egy vállalkozás 2004-ben 25 000 000 Ft-ért felújított egy bérelt műhelyt. A 2004 évi társasági adóbevallásában 25 000 000 Ft összegben társasági adóalapot csökkentett, és ezzel 4 000 000 Ft társasági adót nem kellett megfizetnie. Kis- és középvállalkozások adókedvezménye 2004. január 1-jétől
A hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) megkötése adóévének utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó a 2000. december 31-et követően megkötött hitelszerződés alapján tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybe vett, és kizárólag e célra felhasznált hitel kamata után adókedvezményt vehet igénybe. Az adókedvezmény az adóévben fizetett kamat 40 százaléka, amely adóévenként nem haladhatja meg a 6 millió forintot. Az adózónak az igénybe vett adókedvezményt késedelmi pótlékkal növelten vissza kell fizetnie, ha négy éven belül a beruházást nem helyezik üzembe, vagy a tárgyi eszközt az üzembe helyezését követő három évben elidegenítik.
