Bioenzimek alkalmazása a házi szennyvízkezelésben
2004/6. lapszám | VGF&HKL online | 27 361 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A bioenzim termékek a természetben évmilliók óta jól működő szerves hulladék lebontási rendszer elemeit tartalmazzák. A módszer hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több százmillió év alatt nem lett bűzös mocsár a tengerekből, sem hatalmas szemétdomb az őserdőkből. A bioenzim termékek alkalmazását a környezet iránti növekvő igényesség, és a keletkező hulladék mennyiségéhez képest alacsony természetes előfordulás teszi szükségessé. Alkalmazása teljes összhangban áll a természettel!
A szerves hulladékok biológiai lebontási folyamatának első lépése, a vízben oldhatatlan óriásmolekulák (zsírok, olajok, összetett szénhidrátok) vízben oldhatóvá tétele (hidrolizálása). Ezt végzik az enzimek, mint biológiai katalizátorok. Ezután, a hulladékfaló mikroorganizmusok a hidrolizált anyagokat táplálékként elfogyasztják. Ennek a táplálkozási (és szaporodási) folyamatnak melléktermékei – túlnyomó részben – víz és szén-dioxid. A hulladék lebontását végző, nem fertőző mikroorganizmusok (baktériumtörzsek) a természetben általánosan, mindenütt megtalálhatók. A bioenzim termékeket, a természetből származó – nem génmanipulált! – mikroorganizmusok biotechnológiai szaporításával állítják elő. A bioenzim termékek viszonylag lassan hatnak, ezért nem helyettesítik a gyorsan ható (de a környezetet esetenként jelentősen terhelő) kémiai szereket.
Ezúttal a bioenzim termékek háztartási alkalmazásának lehetőségeit tekintjük át. A háztartásban két nagyobb alkalmazási terület van: a lakás belső szennyvízelvezető hálózatának karbantartása, és a keletkezett szennyvíz kezelése, ideiglenes vagy végleges ártalmatlanítása. Egy lakás szennyvízelvezető hálózata is karbantartás igényes csőrendszer. A háztartás-üzem során (de a kommunális csatornahálózaton is), a legtöbb gondot a szennyvízbe kerülő zsír okozza. A zsírkiválás, eleinte alig észrevehető keresztmetszet csökkenést okoz. A csőfalra lerakódó zsírra könnyen rátapadnak egyéb szerves anyagok, melyek anaerob (oxigénhiányos) bomlása jellegzetes, kellemetlen szagok keletkezését eredményezi. Ez a karbantartás igényének első figyelmeztető jele. Az áramlási keresztmetszet további csökkenése végül duguláshoz vezet.
A preventív karbantartás biológiai módszere csak kevesek számára ismert. A lakás szennyvízelvezető helyein – mosogató, mosdó, WC-kagyló – rendszeresen adagolt bioenzim már a keletkezés helyén megkezdi a szerves hulladékok biológiai lebontását. Ez a folyamat szagtalan és – ami ennél is fontosabb – környezetbarát! Az egyszerűbb adagolás érdekében az ilyen termékek tablettázva is kaphatók. Rendszeres adagolással az anyagáig letisztult csővezeték belső falán kialakul egy vékony biofilm réteg, amely meggátolja a további zsírlerakódást. A biofilm csak rendszeres (=nem kampányszerű) adagolással tarható fenn. A lakásból összegyűlő szennyvíz útja többféle vezethet. Ahol kiépített közcsatorna van, ott a szennyvízkezelés már a közműszolgáltató feladata. (A bioenzim-adagolás megelőzi az utcai aknák környezetében, nyáron érezhető szagot.)
Ahol nincs csatornahálózat, ott a szennyvízkezelést házilagosan kell megoldani, Magyarország területén ez kb. 2,5 millió embert érint. Házi szennyvízkezelő műtárgy (akna, szivárogató rendszer stb.) minden lakóépület mellett megtalálható, de a régebben épült műtárgyak többsége ma már nem felel meg a környezetvédelmi előírásoknak. (Az elszivárgó vízzel környezetszennyező anyagok is kerülnek a talajvízbe, majd sok év alatt a mélyebb vízrétegekbe.) A korszerű, többfokozatú házi szennyvízkezelők hatékony működtetéséhez is szükséges a lebontási folyamatot végző enzim/mikroorganizmus-kultúra. Az így megtisztított szennyvíz – a fák gyökérzónájában – veszélytelenül elszikkasztható. (Az ún. természetközeli biológiai szennyvíztisztítók is hasonló elven működnek.)
Sok helyen a szennyvíz átmeneti tárolása történik (melyet TFH = települési folyékony hulladékként, szippantós autóval szállítanak el. A tárolás ideje alatt fellépő anaerob rothadás, és az ezzel járó, kellemetlen szag is megelőzhető bioenzim-adagolással.
Ujvárosi János