Ráz a WC öblítőtartály lehúzó lánca
2004/6. lapszám | VGF&HKL online | 9279 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Az elmúlt években számos érintésvédelemmel kapcsolatos problémát ismertem meg. Most egy olyan érdekes esetet írok le, ami szerencsére nem vezetett súlyos balesethez. Az 1970-es évek derekán épült kétszintes épület első emeletén lévő lakás háziasszonya nagytakarítást végzett a lakásban. A nagy munkát megszakítva a lakás alatti műhelyben kétségbeesetten keresett meg azzal, hogy a lakás mellékhelyiségében lévő WC-tartály lehúzó lánca ráz. A háziasszony panaszát néhány villanyszerelő jelenlétében adta elő, akik kétkedve hallgatták a „hihetetlen” történetet. A panaszra feszültségkémlelőt magamhoz véve a lakásba mentem.
A WC padozata kissé nedves volt, a vizsgálathoz előzetesen kipróbált feszültségkémlelőt használtam, ami a láncon feszültséget nem jelzett. A lánc óvatos megérintése után feszültség jelenlétét nem tapasztaltam. Ezután rábeszéltem a háziasszonyt, hogy maga is érintse meg a láncot. Nagy nehezen engedett a kérésnek, majd csodálkozva közölte, hogy most tényleg nem ráz a lánc. Kicsit szégyenkezve közölte, hogy higgyük el, nem tréfált, határozottan közölte, hogy korábban rázott a lánc. Reakcióját figyelve, látva félelmét, nem hagyott nyugton az eset.
Komolyan vettem a dolgot, és elhatároztam, hogy az épület villamos berendezését tüzetesen átvizsgáljuk. Ugyanakkor elgondolkodtam, hogy mi is történt az elmúlt néhány percben. A lakás és az épület villamos berendezésének átvizsgálása előtt az épületből udvarra távozó szerelőket megkérdeztem, hogy mi történt az alatt az idő alatt, amíg az emeleti lakásban voltam. Válaszuk rövid és tömör volt: ahogy kiléptek az épületből, lekapcsolták a műhely világítását. Ez a közlés rendkívül érdekes volt! Eztán azonnal megvizsgáltuk a műhelyben kb. 3 m magasan lévő fénycső-armatúrákat, és megállapítottuk, hogy az egyik, vezetékes érintésvédelem nélküli armatúra fém - betongerendába szögbelövéssel rögzített – felfüggesztő eleme melletti vezeték szigetelése sérült. A kapcsolt fázisvezető szorosan érintkezett a betongerendába lőtt szöggel, ami a gerenda vasához feszült, ezzel a annak belső fém részei feszültség alá kerültek a világítás bekapcsolásakor. Ez a gerenda éppen az emeleti lakás WC-helyisége alatt volt. A vasbeton gerenda feszültség alá kerülése közvetítésével feszültség alá került a betonkoszorún át az egész födém is.
Ezt további vizsgálat követte, érzékeny voltmérővel megállapítottuk, hogy a WC-helyiség nedves padozata között változó értékű, 20-50 V feszültség jelenik meg a műhely világításának bekapcsolása után. Ez egyértelműen igazolta, hogy a lehúzó lánc időnként csíp, esetleg ráz. E szerencsés kimenetelű esettel kapcsolatban meg kellett állapítani a következőket. • Ez a hiba az épület építését követően kb. 2 év után egy jelentéktelennek tűnő esemény kapcsán derült ki. A veszély hosszú ideig állt fenn!
- Az épület építésekor elvégzett szerelői ellenőrzéskor, az érintésvédelmi és szabványossági vizsgálatnál, majd az üzembe helyezés során a hibát nem vették észre!
- Mi ebből a tanulság?
- Komolyan kell venni minden hibajelenséget, hibajelzést, még akkor is, ha az hihetetlennek tűnik fel, vagy megmosolyogtató háziasszonyi ijedtségről van szó.
- Nem lehet belenyugodni abba, hogy valami rendellenesség (időlegesen) megszűnt.
- A vizsgálatot körültekintően, minden apró részletre odafigyelve, következetesen addig kell folytatni, amíg egyértelműen meg nem állapítható a rendellenesség oka.
- Nem becsülhetjük le a legkisebb hibajelenséget, hibajelzést sem.
- Ha a villanyszerelő hibát követ el a szerelésnél, az általában szemmel nem látható, a következmények viszont beláthatatlanok. Minden hiba kiderül egyszer, csak az a kérdés, milyen áron?
- Ez az eset szerencsés volt!
- Ugyan hány ilyen helyzet van?
F. I.
