Vérvonal
2004/6. lapszám | VGF&HKL online | 35 044 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Létesítmények megvalósítása vagy felújítása alkalmával rendre kapcsolatba kerülhetünk a szolgáltatókkal és a szakhatóságokkal. Ezekben az érintkezésekben is felfedezhetjük a három T-t, a támogatást, a tűrést és a tiltást Mondjunk példát ezekre: a FŐKÉTÜSZ nem szól abba bele, hogy a kémények utólagos bélelési munkáit ki végzi el, de magát a tevékenységet messzemenőkig támogatja.
Mint tudjuk, a saját szakértőjének helyszíni szemléje alapján nyilvánítja alkalmasnak a füstgáz elvezetésének módját egy adott fogyasztó esetében, amihez nem szükséges személyesen ismernie az iparost. Nincsen rálátásunk az ELMÜ gyakorlatára, de gyanítható, hogy náluk a csatlakozási és egyéb fogyasztói igények teljesítésére kialakult a vállalat holdudvarához tartozó, jogosultsággal felhatalmazott alvállalkozók köre. Ez még egy viszonylag nyitottabb piacot sejttet. Végezetül egyszerű példa a tiltásra: a GÁZMŰ-nél nincsenek alvállalkozók (legalább is ezt állította a diszpécser, amikor rákérdeztem), a fogyasztói rákötéseket kizárólagosan saját erőből oldja meg a cég, nem érvényesül a piaci verseny, de az ő felelősségi körükben ez nem is szempont. Mindenki könnyen tudomásul veszi, hogy a gázszolgáltatás biztonsági előírásainak betartását és a szakszerű rákötést csak magától a szolgáltatótól lehet elvárni. Pontos információkkal rendelkeznek a csatlakozáshoz feltárandó közcsövek műszaki állapotáról, anyagáról, koráról. A technikai felszereltségük és a mozgósítható szakemberek létszáma jogosítja fel őket az azonnali beavatkozásokra. Ezek a kérdések összefonódnak a szolgáltatói tulajdonviszonyokkal is, ami tovább halványítja az árverseny lehetőségét. E rövid felvezetés és a továbbiakban taglalt téma közt az üzleti kör kialakításában és kezelésében mutatkoznak hasonlóságok, markánsan a gázszolgáltatás és a gázkészülékek forgalmazása terén.
A művek által szélesre kitaposott ösvényen jelentek meg a forgalmazók, az általuk kizárólagos behozatali joggal védett gázüzemű berendezéseikkel. Elégséges most csak a gáz vízmelegítők és különféle gázkazánok kereskedelmére utalnunk. A szerviztevékenység gyártónként specializálódott, a márkanév alatt elvégzett célirányos tanfolyamok tehették jogosulttá a szerelőket egy-egy importált készülékcsalád javítási munkáira. A belterjesség –nevezzük vérvonalnak - védelme érdekében fontos ismételten kiemelnünk a biztonság szempontjait. A fájdalmas emberveszteségeket okozó üzemeltetési balesetek gyakorisága pláne oda vezetett, hogy csak a képzéshez kötött beavatkozásoknak van létjogosultsága a gyakorlatban. A márkaszerelőket persze köti az üzleti titoktartás is. Csak ők ismerik a szervizelésre rájuk bízott készülékcsalád típushibáit, miáltal a cserealkatrészek vonatkozásában nem várható túlkészletezés, elégséges az eladási szám figyelése ahhoz, hogy a készleteket prognosztizálják.
Érdeklődésünkre a neves francia termékcsaládot forgalmazó cégvezető elmondja, hogy éves forgalma - csak az egyik budapesti üzletében - 1500-2000 készülékre tehető. Itt, a fővárosban ezekre a típusokra összesen kb. 8 fő specializálódott, köréjük szerveződik a teljes szervizszolgáltatás és az alkatrészek, illetve berendezési egységek cseréje. A kizárólagos behozatali jogkörrel rendelkező importőr –magától értetődően - csak ezekkel a szerelőkkel köt szerződést, lehet, hogy a tanfolyamot is ő szervezte nekik. A nyíltpiaci mechanizmusokat e belterjességgel hatástalanítja. Trójai falóként itt még mindig a gázüzemre történő hivatkozás működik, pedig a cserére szoruló elemek zöme inkább vízoldali, vagy a szabályozással kapcsolatos. Az importált elemek árellenőrzése a fogyasztó számára megoldhatatlan, mert nem rendelkezik aktuális katalógussal, melyből a listaárat kikereshetné. Azt úgyis euróban látná, ráadásul az engedmény mértékéről sem kapna megbízható információt. A szerviztevékenységet végző szerződéses vállalkozó árképzési gyakorlatát tehát nem lehet vitatni. Így született meg példánk szolgáltatási árának torz formája, mely mindenkor csak a 8 szakember és az importőr személyes döntésétől függ.
A felhasználó szemszögéből kellett ezeket értékelni, amikor barátom a személyes tapasztalataként minderről beszámolt. Kombi fali fűtőkészüléke ugyanis évente meghibásodott, ráadásul mindannyiszor a cserélt alkatrész ment tönkre, tehát volt már bizonyos rutinja az ügymenetben. Az ártárgyalások többnyire a maguk kriminális stílusában zajlottak. A szerződéses javításra jogosultak közül senki sem tudhatta azt, hogy a pénzügyi szakterület egyik legtekintélyesebb hazai képviselőjével áll szemben. Nem is gondoltak az 1996 évi LVII-es törvény IV. fejezetére, bár éppen a hivatkozott törvény foglalkozik a tisztességtelen piaci magatartás és a verseny korlátozásának tilalmával. Barátom a 11. § II. bekezdésében talált rá arra a részre, amelyik tökéletesen megfelelt az ő esetének. Most kiragadjuk és bemutatjuk ezeket a passzusokat.
„…11. § (1) Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, köztestületének, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki.
(2) Ez a tilalom vonatkozik különösen:
c) a beszerzési források felosztására, illetve a közülük való választás lehetőségének korlátozására, valamint a fogyasztók meghatározott körének valamely áru beszerzéséből történő kizárására;
d) a piac felosztására, az értékesítésből történő kizárásra, az értékesítési lehetőségek közötti választás korlátozására…”
Bolhából csinálnánk elefántot?
– tépelődtem hangosan, de a barátom megnyugtatott. Tájékozódásképpen körülnézett az összes többi gázkészülék-forgalmazó háza táján. A belterjesség mindenütt hasonlóan működött. Nincs kétségem afelől, hogy ő könnyűszerrel kieszközölhet egy versenyhivatali állásfoglalást, melynek eredményeképpen elméletben a normális kereskedelmi feltételek azonnal helyreállhatnak az alkatrészek forgalmazásában. A résztvevők gazdasági súlya és a kereskedelmi tételek nagysága szerint dagadhat majd a botrány, ami nem jár fejek hullásával vagy súlyos érdeksérelmekkel.
Nem meséltem el a barátomnak, hogy évekkel korábban ugyanezzel a francia márkával volt már részem hasonló élményben. A felszerelt gáz vízmelegítőn egy tárcsa elforgatásával, kézzel lehetett (volna) beállítani a kívánt hőmérsékletű vizet. A tulajdonos – magányos, idős nénike - egy idő után meglepődve tapasztalta, hogy amikor 37 °C-osra szabályozta, kis idő elteltével a tárcsa önmagától visszaforgott a legforróbb üzemre. Számára a forrázásos balesetek közül a legkellemetlenebbnek a fejmosás bizonyult. Mondanom sem kell, hogy áldozatunk kitotojázta magát a garanciális terminusból. Az időn túl kihívott szervizesek körülhümmögték a bojlert, majd érdemi nyilatkozat vagy intézkedés nélkül távoztak. Az átfolyós üzemű gáz vízmelegítő csak nem akart magától meggyógyulni. A szerelőket ugyan még egyszer ki lehetett csalogatni, de az eredmény ugyanaz lett. Egyszerűen nem vállalták el az alkatrész cseréjét. Az is lehet, hogy az érdekeltségi feltételeiknek nem felelt meg a munka! Talán ez a korábbi történet vezetett arra, hogy komolyan vegyem barátom keserveit, és intézkedéseiben bizakodva várjam a kedvező változásokat.
Meyer József
