Miről ír a HKL?
2004/6. lapszám | VGF&HKL online | 14 637 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Gáztűzhelyek hatása lakóépületek levegőminőségére Napjainkban, miközben egyre növekszik a külső levegő szennyezettsége, egyre fontosabb kérdéssé válik az egészséges lakókörnyezet, ezen belül is a lakóterek belső levegőminősége.
A belső levegőminőséget befolyásoló szennyezőanyagok:
- gázok és gőzök (CO, CO2, SO2, NO2, NOx, O3, radon),
- szaganyagok (szerves anyagok bomlástermékei, emberi, állati és növényi eredetű szaganyagok, építő- és burkoló anyagok kipárolgási termékei),
- aerosolok (porok, lebegő anyagok, pollenanyagok),
- vírusok,
- baktériumok és spórák (legionella baktérium),
- gombák és spóráik.
A felsorolást szűkítve a belső levegő minőségét lakóépületek esetében leginkább a következő szennyezőanyagok befolyásolják: szén-dioxid, nitrogén-oxidok, formaldehid, illékony szerves anyagok (VOC), radon, dohányfüst, azbeszt, porok. Ezek származhatnak külső téri, illetve a belső térben elhelyezkedő forrásból, illetve a belső teret kiszolgáló klímatechnikai rendszerből.
Hazai vonatkozásban a legjelentősebb konyhai szennyezőanyag-forrás a gáztűzhely. Égéskor a levegőbe jutó káros anyagok meghatározó csoportját alkotja a szén-dioxid és a nitrogén-oxidok. Ez utóbbiak 99%-át nitrogén-oxid és nitrogén-dioxid képzi. Az egyes szennyezőanyagok emissziója megfelelő tüzeléstechnikai paraméterek biztosításával csökkenthető. A NOx képződés kapcsán azonban igen fontos szerepe van a készülék üzemeltetésének is. Régebben ugyanis elterjedt gyakorlat volt a gáztűzhely fűtőberendezésként való hasznosítása. Ebben az esetben a lángok szabadon égnek, a NOx képződés pedig 2-3-szorosára nő. Fokozottan mérgező hatása miatt sokáig a szén-monoxid állt a vizsgálódások előterében, az 1970-es évek végétől azonban a figyelem egyre inkább a nitrogén-oxidok egészségkárosító hatására irányult.
Mérgező hatása elsősorban a nitrogén-dioxidnak van, de mivel szabad térben a nitrogén-oxid nitrogén-dioxiddá oxidálódik, potenciálisan káros anyagnak tekinthető. A NO2-koncentráció hatása az emberre pontosan még nem tisztázott. A koncentráció-reakció adatok döntően állatkísérletekből állnak rendelkezésre. Állatokkal végzett tanulmányok világosan kimutatták, hogy több hetes vagy hónapos kitettség hatására – kisebb, mint 1,88 mg/m³ (1 ppm) NO2-koncentrációk esetén – számos hatás jelentkezik elsősorban a tüdőben, de más szervekben is, úgymint lép, máj és vér. Változásokat észleltek továbbá az idegrendszerben is. Embereken végzett klinikai kísérletek során a kutatók azt tapasztalták, hogy az olyan alacsony NO2-szintek, mint 0,94 mg/m³ (0,5 ppm) megnövelik a tüdő baktériumfertőzésre való érzékenységet. Nyugalomban lévő vagy könnyű fizikai tevékenységet végző átlagos emberek esetén, akik 4,7 mg/m³ (2,5 ppm) feletti koncentrációknak voltak kitéve kevesebb, mint 2 óráig, a tüdőfunkció kifejezett csökkenését tapasztalták. A halált okozó koncentráció valószínűleg 300-400 mg/m³ között van. A WHO a következő küszöbértékeket javasolja:
- 1 mg/m³ (0,5 ppm) az a legalacsonyabb koncentráció, mely károsodást nem okoz,
- 0,2–0,34 mg/m³ (0,1-0,17 ppm) az 1 órai maximális megengedhető koncentráció.
A laboratóriumi mérések és az elméleti számítások eredményei azt igazolták, hogy a levegőminőségi követelményeket szem előtt tartva a gáztűzhelyt csak a feltétlenül szükséges esetben és a lehető legrövidebb ideig üzemeltessük. Elengedhetetlenül szükséges külső kivezetéssel rendelkező konyhai elszívó beépítése. Tudomásul kell vennünk azonban, hogy a belső levegőminőség biztosításához szükséges szellőző levegő térfogatáram csak központi szellőztetéssel biztosítható, és az energiatakarékos üzem miatt a hővisszanyerő alkalmazása elengedhetetlen.
Dr. Kajtár László – Leitner Anita
