A Stephaneum épületgépészete
2004/5. lapszám | VGF&HKL online | 28 898 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem, mint intézmény több száz éves múltra tekint vissza. Kis túlzással mondhatjuk: az egyetem örök, a helye viszont múlandó. Legújabb, piliscsabai épületegyüttesük gyöngyszeméről, a Stephaneumról olvashatnak az alábbiakban Az egyetemi campus a Pilis és a Budai-hegység közti 21 hektáros területen, vadregényes környezetben fekszik; ehhez a tájház illeszkedik építészeti stílusában, hangulatában. Az ingatlan a (nem kis olyan) régi időkben szovjet katonai bázisként funkcionált. A területet egy alapítvány vásárolta meg, amely a célból jött létre, hogy felépítse az egyetemet.
E tervükhöz megnyerték Makovecz Imrét és az általa vezetett Makona Egyesülést, akik izgalmas elképzeléseket vázoltak. A használható épületeket megtartották és átalakították, a használhatatlanokat lebontották és újakat építettek helyettük. Így jött létre a mai – egyébként még mindig nem végleges – oktatási komplexum. Mielőtt rátérnénk tulajdonképpeni témánkra, néhány szóban bemutatjuk az itt lévő jelentősebb épületeket. A Catharineumban (1994-ben felújítva), amely egykor a szovjet katonai parancsnokság épülete volt, az Idegen Nyelvi és a Pedagógiai Intézet működik. Az Emereicanumban (1996) kaptak helyet a kar felső vezetőinek irodái. Az Augustineum (1994) valaha a szovjet katonák legénységi szállásául szolgált, jelenleg itt van az Orientalisztika Intézet, az Ókortudományi Intézet, az Esztétika Tanszék és a Filozófiai Intézet. Az Ambrosianumot 1997-ben újonnan építették, itt kari rendezvényeket és kiállításokat tartanak, valamint a modern filológiai intézetek és tanszékek lettek itt elhelyezve. Az Anselmianum (1995) régen legénységi szállás volt. Jelenleg itt működik többek között a Nyelvészeti, az Irodalomtudományi és a Történelemtudományi Intézetek, valamint a Művészettörténet Tanszék. Ezeknek az épületeknek közös jellegzetessége, hogy tudva, mire szolgáltak hajdanán, megdöbbentően szépek ma.
A Szent István nevét viselő Stephaneum, az épületegyüttes talán legszebb darabja 1998 és 2001 között (1,6 milliárd forint összköltséggel) épült, jellegzetes Makovecz mű. Egyediségét – többek között – a Pisai ferde torony-szerűen egymásnak dőlő két kupolás épületrész adja. Az itt lévő 400 fős konferenciateremben előadásokat, koncerteket lehet tartani, de van öt másik előadóterem is az épületben, egyenként 100-150 fő befogadóképességgel. Itt székel a Szociológia, a Pszichológia és a Kommunikáció Intézet, valamint a Hallgatói Önkormányzat és a Számítástechnikai Csoport. A Mellékszárnyban étterem és különböző klubok üzemelnek. Az épület pinceszinti alapterülete 718,8 m², teljes alapterülete 3230,7 m².
A vízellátást a következő becsült értékekre méretezve alakították ki. A vízmennyiség mértékadó terhelése: 1,3 l/s. Várható napi vízfogyasztás: 20 m³/d. A szennyvíz mértékadó terhelése: 1,95 l/s, a várható napi szennyvíz mennyisége pedig m³/d. Az épületben három vizesblokkot helyeztek el női és férfi WC-kkel, hideg vizes mosdókkal, a takarításhoz pedig légbeszívóval ellátott hideg-meleg vizes vízvételi helyet alakítottak ki. A használati meleg víz előállítását a (később tárgyalt) kazánok által fűtött melegvíz-tároló biztosítja, ami a kazánházban van elhelyezve. A folyamatos melegvíz-ellátás érdekében cirkulációs vezeték lett kiépítve.
Az épületegyüttes fűtése kétféle módon van megoldva. Az építmények egy részében önálló kazánház lett kiépítve, itt külön fűtési rendszer működik. Az épületek többségének hőigényét (köztük a Stephaneumét is) egy hőközpont elégíti ki. Ebben a központi gépházban két, kazán van elhelyezve, amelyek összesen 1600 kW energiát szolgáltatnak a külön-külön, helyileg vezérelt fűtések számára, és 600 kW-ot a központi vezérelteknek. A rendszer külsőhőfok-érzékelők által vezérelt, szabályozott. Külön kazánkört építettek ki a kivitelezés során, ami hőcserélőkön keresztül adja át a meleget a cirkulációs köröknek.A Stephaneum hőigénye fűtésben kb. 840 kW, a szellőzésnél 270 kW, a HMV-termelésnél 40 kW, azaz összesen kb. 1000 kW, mindehhez kb. 143 m³/h földgáz szükséges. Az épület aulájában 45/35 °C hőlépcsőjű padlófűtés van, az épület többi részében 90/70 °C-os radiátoros fűtéssel rendelkezik. A felmerülő hűtési igényt a szintén a hőközpontban elhelyezett folyadékhűtő elégíti ki. Szellőztetés a konferenciateremben, illetve az öt előadóban van. A befújt friss levegőt szűrés, hőcserélővel télen előfűtés, nyáron előhűtés után padlócsatornában vezetett légcsatorna-hálózattal juttatják a termekbe. A termek összes frisslevegő-igénye kb. 20 000 m³/h. A díszteremben a négycsöves fan-coilok elhelyezését sikerült esztétikusan megoldani. Még egy helyen van split-klíma elhelyezve: a szerverszobában.
Az egyetem műszaki kollégáinak megfogalmazott célja az, hogy a campus összes épületét belátható időn belül rákapcsolják a közös hálózatra, és az energiaellátás egy helyről, a központi gépházból történjen.
