Barion Pixel

VGF&HKL szaklap

Elektromos infrafűtés

2004/5. lapszám | VGF&HKL online |  33 384 |

Figylem! Ez a cikk 20 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).

A sugárzó fűtés régóta ismert technológia, már Macskássy professzor úr nagy terjedelemben foglalkozott vele. Az alábbiakban egy ehhez hasonló, de alacsony felületi hőmérsékletű fűtési módot mutatunk be olvasóinknak. A Nap hőhullámain keresztül megajándékoz bennünket az éltető energiával. Sugarai áthatolnak a levegőn és felmelegítik a földet, az embereket. Évekig tartó kutatómunka során fejlesztették ki napjaink hőhullám-fűtését, hogy a természetes napsugárzás hatását a lakóhelyiségeken belül is elérhetővé tegyék.

A selyemszitanyomással és a zománcozott acél belső oldalára egy nem-fémes tárolóelembe beépített ellenállókör segítségével jön létre az a fűtőelem, amit IHT-nek (infra hőtechnológiának) nevezünk. Az IHT technológia ugyanúgy működik, mint a napsütés, a Nap melege: a hőhullámok felmelegítenek minden az útjukba eső szilárd testet, amelyek aztán átadják a hőt a levegőnek.

Minden infrafűtés-rendszer alapja az, hogy az infrasugárzás a felmelegedő tárgy és a sugárzó között található levegőt közvetve, indirekt módon melegíti fel. Alkalmazás esetén nemcsak a helyiség levegője, hanem a besugárzott tárgyak, pl. a padló, a fal és elsősorban az emberek is felmelegednek, ezáltal a fal és a padlózat hőmérséklete magasabb, mint a levegőé.

A hőhullám-fűtések köztes hordozó nélkül, azonnal továbbadják az energiát. A hőhullámok hosszúhullámok, 2-8 mikron közöttiek. A hullámhossz tehát azonos a Földet érő napsugarakéval. A fal kondenzvíz-képződése, a padlózat, illetve a fal gombásodása visszahúzódik, az épület kiszárad. Nem használ el oxigént, és nem szárítja a helyiség levegőjét, nem történik égés, ami elvonná az oxigént. A fűtőlap által leadott hőhullámok áthatolnak a levegőn anélkül, hogy annak fizikai állapotát megváltoztatnák. A sugárzás, amely elnyelődik, azt eredményezi, hogy a besugárzott test hőmérséklete megemelkedik.

Ha az ember egy testbe energiát akar vezetni, hogy azt felmelegítse, csak olyan sugárzási formát alkalmazhat, amely a test felületéről nem verődik vissza, vagy nem hatol át rajta. A sugárzás típusának kiválasztása függ a felmelegítendő anyagtól is. Az elektromos áram felhasználásával működő fűtőlapok lehetnek sík vagy gömb formájúak: felületükön bármilyen kép, minta megjeleníthető, akár egy tükörnek is álcázható.

Nézzünk egy példát

  • A befűtött lakótér alapterülete 130 m² × 2,50 m magasság = 325 m³
  • 6500 W leadott teljesítmény / 325 m³ helyiség = 20 W/m³
  • Áramköltség évente: 150 nap, 6 óra átlagos fogyasztás / nap.

A 20 °C-os átlaghőmérséklethez szükséges fűtésköltség 365 napra, 130 m² alapterületen:
150 (fűtési nap) × 6 (óra) × 4,6 kW (az aktív fűtőfelület összes áramfelvétele)

Előnyei a hagyományos fűtésrendszerekkel szemben: közvetlen és azonnali hőleadás egyéni igény szerint. Alacsony tehetetlenségi erő – rendkívül rövid reakcióidő. Elkerüli a köztes veszteségeket. Alacsony beszerelési költség, nem igényel karbantartást. Hosszú élettartam, változatlan működési teljesítmény. Ugyanaz a hőérzet alacsonyabb teremhőmérsékleten is. Környezetbarát (nincsenek füstgázok, nincs CO2-kibocsátás). Biztonságos (nincs szivárgás, CO-mérgezés, sem gyulladásveszély).

A felületi hőmérséklet működés közben: 50-65 °C, zajmentes üzem. Higiénikus és egészséges (nincs légáramlat, nincs porfelkavarás, nincs elektroszmog). Nincs hőrétegződés, ideális magas épületek számára. Hordozható, újra beépíthető, helytakarékos. Általános fűtésen kívül gyógyászati célokra is igénybe vehető (ízületi megbetegedések, isiász stb.)