A munkaügyi ellenőrzés
2004/9. lapszám | Tomcsányi Erzsébet | 2526 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A munkaügyi ellenőrzésekről más rovatunkban már írtunk, ám ott inkább az volt a téma, hogy milyen visszásságok fordulnak elő ezzel kapcsolatban. Mostani cikkünkben a jogi hátteret tekintjük át.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló többször módosított 1996. évi LXXV. Törvény a következőkre terjed ki:
-
Arra a természetes és jogi személyre, valamint jogi személynek nem minősülő gazdasági társaságra, aki a tizennyolcadik életévét betöltött természetes személyt foglalkoztatására irányuló jogviszony, továbbá külföldit vagy fiatal munkavállalót foglalkoztatására irányuló jogviszony, illetve a nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat,
-
illetve a Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaerő-kölcsönzés esetén a kölcsönbeadóra és a kölcsönvevőre.
A felügyelő a tényállás alapján jogosult – az ellenőrzés megkezdésekor fennálló – a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A munkaügyi ellenőrzést az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség megyei (fővárosi) felügyelőségeinek munkabiztonsági és munkaügyi felügyelői, illetve munkaügyi felügyelői látják el. A Munka Törvénykönyvében meghatározott szabályok betartásának ellenőrzése céljából tartott vizsgálatok tapasztalatairól az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség beszámolót készít a rendelkezések megtartásához szükséges információk, valamint az ellenőrzés eredményeire vonatkozó tájékoztatás megadásáért felelős Gazdasági Minisztérium illetékes hivatala számára.
A felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély- és előzetes bejelentési kötelesség nélkül ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult belépni az ellenőrzése alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére, az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére, az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) használatára.
Ha az ellenőrzés helyszínén nincs mód arra, hogy a felügyelő az ellenőrzéshez szükséges nyilvántartásokról másolatot készítsen, a felügyelő – eljárási érdekből – a nyilvántartásokat legfeljebb három munkanapra bevonhatja. A felügyelő és a foglalkoztató munkahelyen jelenlévő képviselője a bevont nyilvántartások átvételéről és azok visszaszolgáltatásáról tételes jegyzéket készít.
A munkaügyi ellenőrzés kiterjed
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések,
- a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettségek,
- a munkáltató nyilvántartási kötelessége,
- az egyenlő bánásmód követelménye,
- a nők, a fiatalkorúak és a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok,
- a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó, jogszabályban vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések,
- jogszabályban vagy kollektív szerződésben megállapított munkabér összegére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések,
- a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – a munkavállalót megillető – igazolások kiállításának és kiadásának,
- a külföldiek foglalkoztatására vonatkozó rendelkezések,
- a munkanélküli ellátások melletti foglalkoztatás feltételeire vonatkozó jogszabályok,
- a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó rendelkezések,
- a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei védelme céljából szakszervezet szervezését biztosító szabályokkal összefüggő munkáltatói kötelességek, megtartására.
A felügyelő köteles az ellenőrzés során tudomására jutott üzemi, üzleti, állam-, illetve szolgálati titkot, valamint a foglalkoztatóra vonatkozó információkat megőrizni. Ezen túlmenően – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem közölhet harmadik személlyel olyan adatot, amely az ellenőrzéssel összefüggésben jutott tudomására.
A felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében:
- felhívja a foglalkoztató figyelmét a foglalkoztatásra vonatkozó szabályok megtartására,
- kötelezi a foglalkoztatót a szabálytalanság meghatározott időn belüli jövőre nézve történő megszüntetésére,
- megtiltja a további foglalkoztatást, ha az alkalmazás vagy a foglalkoztatás a jogszabálysértés súlyossága miatt nem tartható fenn, és a sérelem rövid időn belül nem orvosolható,
- kezdeményezi a munkanélküli ellátás jogalap nélküli igénybevétele esetén az ellátás szüneteltetését, illetve megszüntetését,
- javaslatot tehet munkaügyi bírság kiszabására,
- szabálysértési eljárást folytathat le,
- megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak a munkába lépés napjától történő fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó szabályok betartására.
A felügyelő a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti jogviszony tartalmát érintő intézkedést nem hozhat, amennyiben az ellenőrzést megelőzően a felek között munkaügyi vita indult. Munkaügyi bírság akkor szabható ki, ha a szabályok megsértése több munkavállalót érint. A munkaügyi bírság mértéke az első alkalommal, egy jogszabályi rendelkezés megsértése esetén ötvenezer forinttól kétmillió forintig, több jogszabályi rendelkezés megsértése, valamint a korábbi bírságot kiszabó határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belüli újabb jogsértés esetén ötvenezer forinttól hatmillió forintig terjedhet. Ebben az esetben a munkaügyi bírság mértéke nem haladhatja meg a hárommillió forintot, ha az eljárás alá vont foglalkoztatónál az ellenőrzés megkezdésekor a foglalkoztatottak száma a 20 főt nem haladja meg.
Foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.
Nem foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében történik
- a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben szabályozott vállalkozási szerződés (389–415. §), valamint megbízási szerződés (474–487. §) alapján végzett munka, továbbá
- a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben szabályozott közkereseti társaság és betéti társaság tagjának személyes közreműködése, valamint a korlátolt felelősségű társaság tagjának mellékszolgáltatásként nyújtott személyes közreműködése.
A munkaügyi bírság összegének megállapításánál figyelembe kell venni különösen a jogszabály megsértésével okozott jogellenes állapot időtartamát, az okozott hátrány nagyságát, a megsértett jogszabályi előírások számát és hatását, valamint az érintett munkavállalók számát. A felügyelő az ügy összes körülményeinek mérlegelése alapján a munkaügyi bírság kiszabására irányuló javaslata mellett szabálysértési eljárást is lefolytathat. Egy ellenőrzés során ugyanazon jogszabályi rendelkezés megsértéséért a munkaügyi felügyelő szabálysértési eljárást nem folytathat le, rendbírságot nem szabhat ki, ha az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetőjének munkaügyi bírság kiszabására tett javaslatot, és ennek alapján munkaügyi bírság kiszabására kerül sor.
A felügyelő, valamint az illetékes megyei (fővárosi) felügyelőség vezetője az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvény szerint jár el. A bíróság a felügyelőség által hozott közigazgatási határozatot megváltoztathatja. A felügyelő a megyei (fővárosi) felügyelőség területén lévő valamennyi munkahelyen ellenőrzést tarthat, függetlenül a foglalkoztató székhelyétől (telephelyétől). Munkaügyi bírság kiszabására, illetve a határozat meghozatalára annak a megyei (fővárosi) felügyelőségnek a vezetője jogosult, amelynek területén az ellenőrzött munkahely található.
