Biciklivel a Plázson
2004/9. lapszám | Veresegyházi Béla | 2807 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Írásunk sokkal inkább egy kis színes nyári történet, mint komoly szakmai cikk, pedig eredetileg annak indult. Egyik nap újságot olvasgatván szembe ötlött egy hír, miszerint az egyik ismert hazai napkollektoros cég a Budapest Plázson bemutató jelleggel felállított kollektorokat, amelyek az esemény melegvíz-igényét elégítik. Ki. Amúgy is érdekelt a Plázs, mind magánemberi, mind szakmai szempontból, felhívtam hát a kollégát – nevezzük Z-nek -, és megbeszéltem vele egy találkozót.
Z úr cégénél találkoztunk, és híven az évszak hangulatához és céljához, biciklire pattantunk, és letekertünk a Plázsra. A Budapest Plázs az újpesti alsó rakparton , a Margit hídtól egészen a Dráva utcáig terült el, és augusztus 8-tól 29-ig tartott, naponta reggel 9-től éjfélig. Mi délután 3 körül értünk ki, és elég sok látogatót találtunk a helyszínen. Viszont az is egyből a szemembe ötlött, hogy a rakpart nemigen hajaz Monte Carlo part menti sétányára. Nem akarok telhetetlennek tűnni, inkább elmondom, mit láttam.
Voltak ott büfék, mobil vendéglők, televíziós közvetítőhelyek, különböző szolgáltatók. 
Ám igen ritkásan, közöttük 50-100 méter üres hely is volt esetenként, ami nem is baj, hiszen nem kell, hogy lengyelpiacnak nézzen ki a rendezvény. Viszont akkor már a köztes helyeket is ki lehetett volna dekorálni, ha mással nem, homokkal. Azt hiszem, a tengerpartról, plázsról igen sokan a homokra asszociálunk, itt viszont csak mutatóba, pl. a röplabdapályán volt belőle, hogy a pálmafákról ne is beszéljünk. Azok ugyanis cserepes erdőt alkotva várakoztak egy halomban, három nappal a megnyitó után, szabad teret engedve a nyílt aszfaltnak. Mindez messze volt a szervező honlapján megfogalmazottaktól, ami így hangzott:
„A Budapest Plázs célja alternatívát kínálni a városi életre. Visszaengedni a városlakót a Duna partjára, visszahódítani a betonrengetegből egy kis területet.”. Nos, ez nem sikerült, legalábbis lapzártánkig. Lehetséges, hogy csak rossz időpontban voltunk ott.
Magyarország meteorológiai adottságai mellett átlagos, használati-melegvizet készítő napkollektoros rendszert alapul véve reálisan elérhető 50-70%-os szoláris részarány. Ekkor a kollektoros rendszer éves hatásfoka 30-40%. Vagyis a napkollektorok az érkező napsugárzás 30-40%-át hasznosítani tudják. Magyarországon 1 m² déli tájolású és 40° körüli dőlésszögű felületre megközelítőleg 1400 kWh energia érkezik a Napból. Az éves hatásfok figyelembevételével kollektorokkal ebből átlagos esetben 500 kWh hasznosítható. Tehát Magyarországon minden négyzetméter napkollektor-felülettel kb. évi 500 kWh hőenergia nyerhető. Ez elegendő például 10 000 liter víz felfűtésére 15 °C-ról 55 °C-ra. Ha pedig a Nap benyújtaná a számlát ezért az energiáért, akkor a jelenlegi 28,78 Ft/kWh energiaár alapján minden napkollektor-négyzetméter után évi 14 400 Ft-ot kellene fizetnünk. És mint tudjuk, az energia egyre drágább lesz, a Nap viszont nem emeli szolgáltatásának díjait.
De nem is szórakozni mentünk oda, hanem hogy érdeklődjünk a rendezvény épületgépészeti megoldásairól. Azt hittük, hogy valami különlegességre találunk, de a szervezővel folytatott beszélgetés kb. félperces volt, és ezalatt mindent megtudtunk, amit lehetett. A tények a következők: Vezetékes gázt nem használnak a Plázson, csak PB-gázpalackokat. A vízellátás a felső rakparton lévő tűzcsapokról történik, a szennyvizet pedig mobil tartályokban gyűjtik (ezek egyébként még a pálmafák módján egy csoportban álldogáltak).
Az egyetlen, modern megoldás (a ködfűtés-bemutatón túl, de itt az is csak játékként szerepelt) a kollégánk által telepített napkollektor volt. A cég a Jövőház Kht. révén került ide, amely a tisztább, jobb Budapestért dolgozik, támogatja a megújuló energiák felhasználását. Ebből az apropóból felkért különböző, ezen a területen működő cégeket, hogy mintegy bemutató-jelleggel valósítsák meg a Plázs energiaellátását. A valóban tiszteletre méltó terv nem valósult meg – hja, Magyarországon erre még nem érettek meg a feltételek -, az anyagi áldozattal járó és koránt sem biztos, hogy reklámértékben megtérülő beruházást csak az említett napenergiás cég vállalta. Ők 2 db, egyenként 20 m²-es kollektorcsoportot telepítettek 2-2, egyenként négyegységes büfécsoport közé, biztosítandó azok használati melegvíz-ellátását. A kollektorcsoportokhoz egyébként tartozott 1-1 750 literes melegvíz-tároló is.
Ha a kollektorok hatásfokát mindenképpen egy számmal szeretnénk jellemezni, akkor erre a legalkalmasabb az ún. „jellemző hatásfok” lehet. Jellemző hatásfoknak a hatásfok X=0,05 értéknél mérhető nagyságát nevezik. Azért nevezik jellemző hatásfoknak, mert az ebben a pontban lévő üzemállapot viszonylag jól jellemzi a kollektorok leggyakoribb üzemmódját. Például X értéke akkor 0,05, ha a kollektor hőmérséklete 60 °C, a levegő hőmérséklete 20 °C, a napsugárzás értéke pedig 800 W/m2. A jó minőségű kollektorok jellemző hatásfoka általában 60% körüli értékű.
A kollektorok hatásfokának összehasonlításánál fontos azt is tisztázni, hogy a hatásfokot a kollektorok milyen felületére adták meg. A hatásfok definíciójában ugyanis az szerepel, hogy az a hasznosított hőmennyiség és a kollektorok felületére érkező napsugárzás arányát fejezi ki. De a kollektorok milyen felületére kell számítani a napsugárzást? Kollektoroknál általában három felületet különböztetnek meg: bruttó (teljes), abszorber és szabad üvegfelületet. Régebben a kollektorok hatásfokát általában az abszorberfelületre vonatkoztatva adták meg, a jelenleg elfogadott európai szabvány azonban már a szabad üvegfelületet veszi figyelembe. Szabad üvegfelületnek annak a felületnek a vetületét nevezik, amelyen keresztül a napsugárzás be tud jutni a kollektor belsejébe.
Az eddig ismertetettek alapján láthattuk, hogy a kollektorok pillanatnyi hatásfoka üzemállapottól függően nulla és egy maximális, általában 80% körüli érték között mozog. A jellemző hatásfok megmutatta azt is, hogy egy derült napon, átlagos hőmérsékletviszonyok esetén a kollektorok hatásfoka 60% körüli érték. De vajon mekkora a kollektorok éves hatásfoka? Erre a kérdésre még nehezebb válaszolni, mert az éves hatásfok nem csak a kollektorok minőségétől, hanem a napkollektoros rendszer kihasználtságától is függ. Túlméretezett, magas szoláris részarányra törekvő rendszernél, az átlagosnál erősebb napsütés esetén a kollektorokkal hasznosítható napenergiát a rendszer már nem tudja fogadni, ezért a többlettermelés elveszik, az éves hatásfok alacsony. Ugyanakkor alulméretezett rendszernél mindig biztosított a kollektorokkal hasznosított napenergia felhasználása, ezért magas éves hatásfok érhető el.
A napkollektrokhoz az alatt a negyedóra alatt is, amíg ott voltunk, sokan odajöttek, látszott, hogy az embereket érdekli a téma, a berendezés. Sajnos a tervezett bemutató-jellegű hőmennyiségmérés eredményeit nem lehetett prezentálni, mivel a megnyitó utáni harmadik napra sem sikerült bekötniük a melegvíz-vezetéket, így fogyasztás sem történt. Pedig a kollektorok már az elejétől fogva termelték az energiát, amikor megnéztük, a HMV kimenő hőfoka 75 °C körül volt, a felhasználatlan meleg vízzel pedig csordultig a tartály. Eléggé bosszantó. Gondoljunk bele: cégünk elkészít egy speciális, csak bemutató célokra hasznosítható, speciális alumínium állványt acélalappal, két nap alatt telepíti és beüzemeli, aztán mintegy haszontalanul áll napokig. Pedig már csak üzemeltetési szempontból is érdekes lett volna megtudni (remélhetőleg lapzártánk után így történt), hogy nem túl ideális tájolás (nyugati) mellett milyen hatásfokkal üzemel a készülék…
Összegzésképp annyit mondhatunk, hogy az EU-csatlakozással elmozdultunk – vagyis inkább el kell mozdulnunk – egy olyan irányba, amely a megújuló energiák fokozottabb ütemű felhasználását hozza magával. Ehhez viszont szükséges a megfelelő támogatás, propaganda, mert az átlagembernek nincsenek megfelelő ismeretei a témáról. A Budapest Plázs kiváló fórum lett volna ilyesfajta bemutatókra, sajnos csak egy-két cég jelent meg itt termékeivel.
