Olvasói Oldal
2005/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 7903 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Nagy örömömre szolgál, hogy honlapjukon lehetőség van fűtési rendszerekkel kapcsolatos kérdéseket feltenni. Nemrégiben cseréltük ki ugyanis gázkazánunkat, s szeretnék néhány általam, a laikus által nem megmagyarázható, a csere óta tapasztalt „furcsaságra” magyarázatot találni. Ebben szeretném kérni a szakértő urak segítségét.
Tisztelt Szerkesztőség!
Nagy örömömre szolgál, hogy honlapjukon lehetőség van fűtési rendszerekkel kapcsolatos kérdéseket feltenni. Nemrégiben cseréltük ki ugyanis gázkazánunkat, s szeretnék néhány általam, a laikus által nem megmagyarázható, a csere óta tapasztalt „furcsaságra” magyarázatot találni. Ebben szeretném kérni a szakértő urak segítségét.
Nyitott rendszerünk még hagyományos, gravitációs fűtéshez készült, körülbelül 6-700 liter víztérfogattal, 4 vízoszlopos acéllemez radiátorokkal, egy előremenő, és a radiátorokból egy visszatérő csővezetékkel. A szilárdtüzelésű kazán jelenleg is a rendszerben van, de természetesen a gázkazán üzemeltetésekor egy golyóscsappal – amely az előremenő ágban a hagyományos és a gáztüzelésű kazán között van elhelyezve – leválasztjuk a gázkazán fűtőköréről. A nyitott tágulási tartály megközelítőleg 30-40 literes, s a függőleges előremenő fűtőcső legmagasabb pontjához csatlakozik.
Szükségessé vált, hogy a FÉG ZC18-as típusú gázkazánunkat egy másikra cseréljük. Nyitott fűtési rendszerről lévén szó, eléggé leszűkült a kazánválaszték. A rendszer zárttá tételét tervezők és kivitelezők eleve kockázatosnak minősítették, tartván attól, hogy a radiátorok esetleg nem bírnák az 1-2 bar túlnyomást (a szelepek ez esetben nem jelentették a szűk keresztmetszetet, mert valamennyit újakra cseréltettük). Megjegyzem, szívesen elfogadtam a szakemberek tanácsát, és a rendszer jelenleg is nyitott. Hosszú keresgélés és a gyártókkal történő többszörös konzultációt követően csupán a NOVUM-FÉG ajánlott olyan gázkazánokat, amelyek falra is szerelhetők, és egyúttal nyitott fűtési rendszerbe is beépíthetők. Mivel a vásárláskor a gyár Komfort típusú kazánjaiban volt csak a ma már alapelvárásnak tekinthető lángmoduláció, mi a Komfort F24 V (24 kW, turbós, víznyomás-érzékelő nélküli, de víznyomásmérővel ellátott, 7,5 l-es zárt tágulási tartállyal felvértezett) típust választottuk a meglévő ZC18-asunk helyett.
Hangsúlyozni szeretném, hogy a gyártó információs szolgálata szerint a Komfort F24V beépíthető nyitott rendszerbe is, amennyiben a típus működéséhez minimálisan előírt 0,4 bar víznyomás biztosítva van. Esetünkben a nyitott tágulási tartály nyugalmi vízszintje és a gázkazán nyomásmérője között mintegy 4,5-5 m-es függőlegesen mért távolság van. A nyomásmérőn ennek ellenére pusztán 0,15 bar olvasható nyugalmi állapotban (a gázkazán működése közben pedig még ennél is kevesebb). Vajon mi lehet ennek az oka? A gyártó még a vásárlás előtt arról tájékoztatott, hogy az ilyen magasságú vízoszlop eleve 0,45-0,5 bar nyomást biztosít, tehát nyugodtan szereltessem be a kazánt. Vajon a jelenség egyben azt is jelenti, hogy a gázkazán mégsem üzemeltethető biztonságosan és az előírásoknak megfelelően? Ha ez így van, akkor milyen megoldást lehetne találni, hogy legalább a minimális 0,4 bar nyomás meglegyen? A jelenséggel lehet, hogy nincs összefüggésben, de a pontos tájékoztatás miatt szükségesnek tartom leírni azt, hogy a gázkazán zárt tágulási tartályában a gyárilag beállított nyomás 0,7 bar, s tudtommal sem a kazánt felszerelő szakember, sem pedig a szakszerviz beüzemelője (akik egyébként igen lelkiismeretesen tették dolgukat) nem állítottak ezen a nyomásértéken, talán a nyitott rendszer miatt nem tartották szükségesnek. A nyomásmérő által mutatott alacsony értéket azonban ők is furcsának találták, és nem tudták rá a magyarázatot.
Felmerült bennem továbbá az, hogy a zárt tágulási tartályba talán nem jutott víz a túl nagy légoldali nyomás miatt. Okozhat-e ez bármilyen gondot, esetleg időnként egy kis levegősödést? Szükség lett volna a tartály légoldali nyomásának a rendszer vízzel való feltöltése előtti csökkentésére a vízoszlop magasságából várt 0,45-0,5 bar-ig? Ha igen, hogyan tehető ez meg utólag, ha a tartály esetleg nem leválasztható, és a rendszer vízzel van feltöltve? Le kell engedni a vizet?
További érdekes jelenség volt számomra az, hogy a beüzemeléskor, melyet a szakszerviz megbízottja végzett, a kazán főégője egyszerűen nem gyújtott be, pedig a gázzal minden rendben volt, és a szivattyú is üzemelt. A szervizes úr szerint mindez annak volt tulajdonítható, hogy a gravitációs fűtéshez készült vastag csövek nem biztosították a szükséges ellenállást. Szerencsére ez a probléma megoldottnak tűnik, mert a beüzemelő a kazán előremenő csövén lévő ¾„-os golyóscsap kismértékű zárásával már a szükséges ellenállást elő tudta állítani. Vajon ez jó megoldás? Esetleg nem lehetett az is a probléma oka, hogy van a rendszerben egy nyitott tágulási tartály is az előremenőn, továbbá az, hogy a gázkazánba visszatérő csővezeték azonos átmérőjű (22-es rézcső), de mintegy 2,5-szer hosszabb az előremenőnél, és tartalmaz egy ¾”-os csőre beszerelhető iszapleválasztót is?
Végezetül azt szeretném még megkérdezni, hogy a gázkazán automata légtelenítője vajon el tudja-e látni funkcióját az általam vázolt nyomásviszonyok között?
Szíves segítségüket, hasznos tanácsaikat előre is nagyon köszönöm. Továbbá örömmel fogadnék bármilyen egyéb hozzászólást és javaslatot is.
Tisztelettel
Bakonyi József
Tisztelt Bakonyi József Úr!
Számunkra is nagy öröm, hogy egyre többen fordulnak hozzánk tanácsért, ami azt mutatja, hogy bizalommal vannak Szerkesztőségünk irányában. Rögtön olyasmivel kezdenénk a választ, amit Ön nem is kérdezett, mégpedig a szilárd- és a gáztüzelés összekapcsolása egy rendszerbe. Sajnos nagyon kevesen gondolnak ennek veszélyességére. A Magyar Szabvány is kimondja, hogy szilárdtüzelés esetén csak nyitott tágulási tartály építhető be a fűtési rendszerbe. Adódtak már abból balesetek, hogy ezt nem vették figyelembe, és zárt tágulási tartállyal üzemeltették a rendszert. Érdemes elolvasni az elmúlt havi számunkban az erről szóló cikket (Gőzrobbanás).
Szerencsére az Ön leírásából úgy tűnik, hogy nem kell félnie, mert a készülék zárt tágulási tartálya nem is működik, csak a nyitott. A 4,5-5 m vízmagasság kb. 0,45-0,5 bar nyomást jelent, így a 0,7 bar nyomásra előfeszített tartályba még csak nem is megy bele egy csepp víz sem. Vagyis a gázkészülékbe épített zárt tartály csak díszként funkcionálna, ha látni lehetne.
Írja, hogy a rendszer zárttá tételét tervezők és kivitelezők eleve kockázatosnak minősítették, tartván attól, hogy a radiátorok esetleg nem bírnák az 1-2 bar túlnyomást. Az előzőkben leírtak sokkal súlyosabb indokot jelentenek, mint a radiátorok esetleges meghibásodása. Az csak kellemetlenséget okozhat, de az esetleges robbanás már balesetet is, és óriási károkat.
Meg kell jegyeznem, hogy a választott Komfort F24 V (24 KW) típusú kazán a meglévő ZC18-as helyett nem igazán szerencsés választás, mert a kazánok a teljes terhelésnél működnek a maximális hatásfokon. Alacsonyabb terhelésnél a hatásfok is csökken, vagyis többet kell fizetni ugyanazért a fűtésért.
A következő problémája, hogy a nyomásmérőn nem a 0,45-0,5 bar nyomást lehet leolvasni, hanem csak 0,15 bar értéket. A rendszer kapcsolási vázlatának ismerete nélkül csak találgatni lehet, de azt tudni kell, hogy a nyitott tágulási tartály csatlakozási pontjánál van a rendszer névleges nulla nyomása. A szivattyú elhelyezkedése adja meg azt, hogy a rendszer szívott vagy nyomott lesz, vagyis ehhez a nulla ponthoz képest milyen nyomás lesz a csövekben és a radiátorokban. Mivel a tágulási tartály a fűtési előremenő vezeték legmagasabb pontján van, így azt mondhatom, hogy az egész fűtési rendszer ez után következik, vagyis annak az ellenállása szívásként jelenik meg a nyomásmérőnél. Ha a nyomásmérő ebben a szívott szakaszban van, akkor lehetséges, hogy a 0,45-0,5 bar nyomásnál kevesebbet mutat (a szivattyú szívóhatásával kevesebbet). Természetesen, ha ez gravitációsan működne, akkor a nyomásmérő ismét rendes értéket mutatna.
A kazán ettől biztonságosan tud működni, de a régebbi gravitációs fűtési rendszer miatt adódnak problémák. A gravitációs fűtéseknél 1 m magasságkülönbség (kazánközép és radiátorközép között) durván 125 Pa felhajtóerőt hozott létre (természetesen még egyéb dolgok is közrejátszanak, de a megértéshez ez is elegendő). Ha a kazán a pincében van, és a radiátorok 4 méterrel magasabban, akkor is csak 500 Pa felhajtóerő jön létre. A mai cirkókba épített szivattyúk kb. 40 000 Pa nyomáskülönbséget hoznak létre. Látható, hogy óriási a nyomáskülönbség a két rendszer között. A gravitációs rendszernél a kis felhajtóerő miatt nagyméretű csővezetéket kellett kiépíteni, mégpedig olyat, hogy ne legyen nagyobb az ellenállása a példában említett 500 Pa-nál. Azt tudni kell, hogy a cirkók általában 0,2 bar, vagyis 20 000 Pa nyomáskülönbségnél kapcsolnak be, mert a beépített membrán ilyen nyomáskülönbség hatására tudja elmozdítani a gázszelepet. Nem véletlen, hogy szükség volt a fojtásra ahhoz, hogy beinduljon a cirkó. Ez nem jelent problémát, de célszerűbb lenne nem a golyóscsappal beállítani a nagyobb ellenállást, mert a következő, szilárdtüzelésre történő átálláskor azt el kell zárni, majd a legközelebbi, ismételt gázkazán-használatakor vissza kellene tudni állítani a goylóscsapot. Jobb lenne egy szelepet beépíteni a golyóscsap mellé, s a fojtást azzal beállítani, s ezután a szelephez már soha nem kell hozzányúlni. Természetesen a leírt 22-es rézcső-csatlakozás, valamint a ¾"-os csőre beszerelhető iszapleválasztó is többletellenállást jelent a korábbi gravitációs fűtéshez képest. Persze ez a megnövekedett ellenállás a gravitációs fűtés lehetőségét már valószínűleg ki is zárja.
A gázkazán automata légtelenítője csak a kazánban lévő levegő eltávolítására szolgál, így az működőképes lesz továbbra is. Akkor nem tudná ellátni feladatát, ha a légkörinél kisebb nyomás alakulna ki a légtelenítő csatlakozási pontjánál.
Cséki István
