Szakkiállítások
2005/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 2870 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
5 éve vagyunk folyamatosan kiállítók a Construma, Industria és BNV kiállításokon. Több külföldi céget képviselünk, mindig az adott kiállításhoz igazítjuk bemutatónkat. A mellékelt cikkekkel egyetértek. Saját tapasztalatom szerint is - főleg a Construmánál - az egyre emelkedő költségek a jellemzők (pl. regisztrációs díj bevezetése) a színvonal csökkenése mellett.
2004-ben lapunk hasábjain sok pro és kontra vélemény jelent meg a Hungexpo-val kapcsolatban. A téma lezárásaként most közreadunk néhány, honlapunk fórum-rovatában megjelenő véleményt, amelyek jó részét keretes felhívásunkra kaptuk válaszul.
| Tisztelt Ügyvezető! |
|
Az épületgépész szakma számára mindig fontos kérdés volt, hogy hol, milyen körülmények között tudja közvetíteni az információkat, bemutatni újdonságait. Ebben a folyamatban fontos szerepet töltöttek be a Construma és a Hungarotherm kiállítások. Az utóbbi időben sok szakmabelinek kétségei támadtak eme rendezvényekkel kapcsolatban, és pl. lapunk hasábjain is olyan elismert épületgépészek nyilvánítottak véleményt, mint Dr. Meszléry Celesztin vagy Till Gábor. Kérjük, szóljon hozzá Ön is a kérdéskörhöz akár lapunk hasábjain keresztül is, mert így talán sikerül egy egységes álláspontot kialakítanunk, amit képviselhetünk különböző fórumokon.
|
5 éve vagyunk folyamatosan kiállítók a Construma, Industria és BNV kiállításokon. Több külföldi céget képviselünk, mindig az adott kiállításhoz igazítjuk bemutatónkat. A mellékelt cikkekkel egyetértek. Saját tapasztalatom szerint is - főleg a Construmánál - az egyre emelkedő költségek a jellemzők (pl. regisztrációs díj bevezetése) a színvonal csökkenése mellett.
Korábban több szakmai - tervező, kivitelező - látogató volt. A cégeknek azonban ott kell lenni, mert egyéb módon nehezen jut el a megrendelőig.
Minden évben kifogásoljuk - a szervezők kérdőívén - a közlekedési lehetőségeket, amelyek kritikán aluliak. Vidéki kiállítóként kocsival vagyunk kénytelenek naponta a 31-es úton közlekedni. A Dunántúlról még rosszabb lehet a helyzet.
Magam is többször jártam Európai vásárokon, kocsival és tömegközlekedéssel is. Ott ez meg van oldva.
Egyértelmű, hogy a monopolhelyzetet használja ki a szervező. Járunk vidéki kiállításra is, de oda csak a közelből jönnek, sokkal kevesebben, még a kisebb költségek mellett is alacsony a megtérülés.
Szívesen kiállítanánk termékeinket egy igazán európai helyen és szervezés mellett.
Várom a további fejleményeket.
ifj. Czinege Károly
ügyvezető
A piaci koncentráció cement-, kavics-, multi-gyártói kör, kutatás-fejlesztés nem ösztönöz olyan vásáron való részvételre, ami borzasztó drága a kiállítónak, a látogatónak egyaránt. Utazás, parkolás, rövid idő alatti átláthatóság. A szakmai napon a résztvevők arányait kellene nézni, fővárosi, vidéki, külföldi. Ezek figyelembevételével autópálya mellé tenni a kiállítást, és legyen vasúti, egyéb elérhetősége. A kiállítók sávosan fizessenek, 0,5-1,0-3,0-5,0-8,0 stb. milliárd Ft bevételhez igazítva!
Szakkiállítás elég kétévente, aki pedig a végfelhasználókkal akar mutyizni, menjen évente a Construmára!
Megkaptam levelüket és a cikk-kivonatokat a Hungexpo-s kiállításokkal kapcsolatban. A leírtakkal, bírálatokkal teljesen egyetértek, először kiállítóként, majd látogatóként ugyanezekkel a felvetett problémákkal találkoztam. Egy kérdés. Miért nem fognak össze Önök, mint szaklap-szerkesztőség (s talán ebben a többi szaksajtó is partnerük lenne) a szakmai szövetségekkel, és rendezik meg az épületgépész szakma igényes kiállítását, mondjuk a Puskás Ferenc Arénában.
Én ma látogattam meg az ott megrendezett Portál kiállítást, mely a nyílászáró- és üvegipari szakma kiállítása. Ez a szakma is elégedetlen volt a Construma adta lehetőségekkel, összefogtak, és megcsinálták a maguk kiállítását, figyelembe véve a szakma igényeit. Most 2. alkalommal rendezik meg a kiállítását közel 140 kiállítóval, összehasonlíthatatlanul nagyobb színvonalon, mint a Hungexpo.
Ha ők képesek voltak ennek a létrehozására, az épületgépész szakma miért ne volna! Önök, mint szaklapszerkesztők feldobtak egy labdát, csapják is le... Önök ismerik a szakmai szervezeteket, a piacon szereplő cégeket. Biztos, hogy széleskörű szakmai támogatást kapnának. Szerintem érdemes lenne nekiugrani, s letörni a Hungexpo szarvait.
Gyakorlatilag egyet kell értenem az Önök lapjában megjelent Dr. Meszléry Celesztin, Till Gábor, Veresegyházi Béla és Zala Tibor úr írásával is. De ugyanakkor más szemléletből is látom a kiállításokon való megjelenés fontosságát, lényegét.
Kétségtelen tény, hogy a kiállítások szervezése ma Magyarországon az egyik legjobb üzlet, hiszen mindenki csak fizet érte. Ennek szervezésében - az adottságok, az örökletes hagyományok miatt - a legkedvezőbb helyzetben a HUNGEXPO van, még mindig ez a szervezet az, ami a legnagyobb tömegvonzást tudja kialakítani. Ebben a monopolhelyzetben érthető a hozzáállásuk, költségvállalásuk az infrastruktúra megfelelő kialakításához. Ezt azonban a mi szakmánknak is tényként kell elfogadni. Megpróbálhatunk - kell is - küzdeni célokért, de ne ringassuk magunkat gyors siker elérésének a gondolatába! Ezen adott körülményen túlmenően vizsgáljuk a továbbiakat.
Mint kiállítóknak, meg kell fontolnunk, hogy mi a célunk. Véleményem szerint itt bújik meg a lényeg! A közérthetőség kedvéért egy kicsit konkretizálnom is kell, de megpróbálom kerülni a reklámlehetőségeket. Korábban egy kazángyártó cég magyarországi műszaki képviseletét ellátva vettünk részt minden Aquatherm, Construma kiállításon. Csodálkoztam a cégek hozzáállásán, pénzkiadásán, nem értettem, miért éri ez meg nekik. Valóban arról szólt a történet, hogy a meglévő kapcsolatokat hogyan lehet sörrel és egyéb ajándékokkal még jobban magunkhoz édesgetni. Akkor még egy rivalizálási érzés is kísért: aki nem jelenik meg, bír-e jelentőséggel a szakmában? Mind a cég visszhangjában, mind a magam véleményében az csengett vissza, nem az újdonságot, az ismeretlent kell bemutatni, s ezért elég lenne kétévenként a megrendezés. Szúrós szemmel néztük azon cégeket, akik a szóbeli megbeszéléseink ellenére megjelentek minden esztendőben - mert anyagilag bírták a háttérből -, s nem újdonságaikkal, hanem nagyságukat fitogtatva vonzották magukhoz megrendelőiket. De a nagyközönségnek, a felhasználóknak - nem a szakmának - ez kellett! Hiába a szakmai érvek, hiába, hogy ütötte időben egymást más külföldi szakkiállítással a magyar, a nagyközönség látogatta azt.
Valljuk meg őszintén, a szakkiállítás megnevezés nekünk az, de a vevők egyszerű áruházi szakkínálatnak tekintik, ahol az építkező, felújító egy helyen körbetekinthet. Tapasztalatom szerint a szakmai kollégák a meghívásoknak, ismerősök meglátogatásának tesznek csak eleget, ritkán fedezhetnek fel egy-egy újdonságot a kínálatban. Az utóbbi években már mint az első (maradjunk ebben a megnevezésben, ugyan a valóságban és jogilag sokkal kedvezőbben kifejezhető lenne) falfűtést forgalmazó cégként kezdtünk megjelenni ezen kiállításokon. Így már más szemmel vizsgáltam ezen kérdést. Fontossá vált számunkra a megjelenés. Az újdonság, az érdekesség hatása miatt sorra fordulnak hozzánk a szakmai érdeklődők is. Kimondhatom, hogy ugyan az évenkénti megjelenés kissé megterhelő a költségek miatt - ráadásként az elnyerhető támogatási pályázatokat is sorra törlik a megjelenésük után -, de a munka fontos. Miért? Még a szakmának is, ma is újdonság alapként a téma, a részletei. A felhasználóknak még inkább! Megfigyeltük, a standunknál rendszeresen "kidagad" a tömeg. Valószínűsítsem, hogy ez egy pár év alatt lecsitul, még ha mindig egy kicsit fejlesztünk, újítunk is. Ezután megjelenésünkre ismét csak azért lesz szükség, hogy a többiekkel együtt a nagyközönségnek - az előnyök-hátrányok megismétlésével - a választásában segítsünk. Értékesítési okból ott kell lennünk!
A leírtakat egybevetve véleményem szerint ezen szakmai kiállítások nem elsősorban a szakmának szólnak, hanem a szakmánk felé érdeklődőknek. Ennek megfelelően kell stratégiánkat kialakítani, ezt tudomásul kell vennünk. Látnunk kell azt, hogy a kiállításon való megjelenésünk ugyanolyan marketinges tevékenység, mint pl. egy építkezőknek népszerű lapban való hirdetésünk. Az újdonságok szakemberekkel való megismertetéséhez több siker vezetett bennünket azon az úton, amikor a szaklapokban cikkeztünk, személyesen megkerestük őket, egyéb információs csatornákon felkeltettük az érdeklődésüket.
Furcsa javaslat: Tekintsük ezeket a kiállításokat a régi "BNV" jellegének, célcsoportként az építkezőkre, felújítókra lebontva, s akkor nem fog csalódás érni bennünket!
S mivel főszerkesztőjük az ÉMI engedélyekről szóló cikket is mellékelte leveléhez, ezzel összefüggésben egy-két gondolat:
- A kiállítások során soha senki meg nem kérdezte, a kiállított termékek rendelkeznek-e fogalomba hozatali engedéllyel. Nem egy termékről van információm, hogy ilyennel a kiállítása ellenére nem rendelkezett.
- Általában a szakma nem akar vele valósan foglalkozni, hogy egy-egy terméknek, rendszernek (talán kiemelve a rendszer szót) valóban van-e vizsgálata, engedélye. Elég erről egy "perszé"-vel nyilatkozni. Valahogyan ez nem fontos, még a szakmának sem!
- Több forgalmazóval beszéltem, s az általános vélemény az az ÉMI vizsgálatról, annak eredményéről, hogy az ugyanolyan marketinges kérdés, mint a reklám, fel sem merül annak a gondolata, hogy esetleg műszaki biztonságot takarhat.
- Nem hallottam még olyat, hogy azért, mert egy termék, egy rendszer a szakmánkban nem rendelkezett ÉMI engedéllyel, forgalmazását valaki betiltotta, büntette volna az engedély nélküli forgalomba hozót.
Szigetvári Dénes
SZIKRA Épületgépészeti Kft.
A LAING Szivattyú Kft. kereskedelmi vezetőjeként, valamint marketing szakemberként a kiállításokat és vásárokat - amelyeknek a tankönyv szerinti "szakvásároknak" kellene lenni -, egyszerű, elüzletiesedett világunkban egyre inkább a magyar piacot jellemző keleties színvonallal tudnám jellemezni. Ez a keleties színvonal a szolgáltatások alacsony színvonalát és égig érő árakat, az embertelen kiállítási körülményeket - meleg vagy éppen hideg csarnokok, a kiszolgáló büfék és mosdók nyomdafestéket nem tűrő állapota - jelenti. Mivel számos kolléga nyilatkozott a közlekedésről, erről nem is szeretnék nyilatkozni, csak annyit, hogy nekem, aki Szolnokon lakik, napi kétszer minimum 2,5 órát jelent, hogy ott legyek a kiállításon. Nem szeretném összehasonlítani sem a milánói, sem a frankfurti, kétévente tartott kiállításokkal a Construma rendezvényt, mert aki már járt ott, tudja, hogy kényelmében a kiállítók és látogatók szempontjából is: összehasonlíthatatlan.
Teljesen balkáni az az állapot is, hogy míg 6 évvel ezelőtt 600 000 forintot fizettünk 40 m2 kiállítási területért, 2003-ban ezt már 2,3 millió forintért kaptuk meg. (Nem is szólok a rengeteg járulékos költségről.) Érthető, hiszen kevesebb kiállítóval fizettetik meg ugyanazon rendezvénynek a költségeit, de az is érthető lesz valószínűleg a HUNGEXPO-nak, hogy már csak kétévente jelenünk meg nagy kiállítási területen. Valószínűleg racionálisabb lenne ezeket a kiállításokat csak kétévente megrendezni, mert akkor tényleg újdonságokat lehetne látni, és mindenki szívesebben "küzdené be" magát Budapestre, hogy ezeket lássa.
Az sem mellékes, hogy a balkáni állapotra jellemző bazárok veszik át a főszerepet - és helyet - a szakmai kiállító közönségtől. Javasolni tudnám azt, hogy a kiállítások mellett - ha például a Construma/Hungarotherm kétévente lenne -, több szakmai fórumot lehetne tartani a kiállítás nélküli évben, akár speciális tematika szerint is.
Gondolom, ezeket a problémákat látják a többiek is. Mivel nem reménykedhetünk abban, hogy államunk egy szuper csarnokokkal ellátott, várostól távoli, jól megközelíthető területen lévő kiállítási komplexummal lep meg minket az elkövetkezendő néhány évben, csak ilyen irányban gondolkodhatunk.
Hát, nekem ez a véleményem, sajnos, ilyen rossz..
Dunai Éva
Sales manager
LAING Szivattyú Kft.
Főiskolai szaknapok - Kell! Működik. Lásd Till Gábor cikkét (VGF 2004/7-8.) Igaza van, ezért van rá szükség, ill. még két nagyon fontos dolog: a kiállítók kapcsolatba kerülhetnek a jövő épületgépészeivel, akiknek információkat adhatnak át stb. A másik indok, mondjuk ki őszintén: a kiállítók azzal, hogy kiállítanak, támogatják az adott főiskola karát. Tehát a cserearányok a helyükön vannak.
Épületgépészek napja - Kell! Jó, hogy van.
Szakkiállítás - Kell! Nincs! Nehéz téma.
Erről nem csak a HUNGEXPO tehet. Nekünk kell megmondani, hogy mit szervezzen, ki a célközönség. Hiszen a HUNGEXPO csak a "szakma" megkeresésére adja bérbe a területét, s...... lenne nem bérbe adni.
Meglátásom szerint a legnagyobb probléma megint a "szakmán" belül van.
Hiába van ma már megszámolhatatlan GITTEGYLET - az eredmény nulla! Minden területen csak a szakmánk saját magunk általi ledegradálása folyik. Utána alakítunk egy újabb szövetséget vagy valami hasonlót, hogy majd az megvéd minket. Mik vagyunk? Kis dedósok? Rohangálunk anyucihoz, hogy védjen meg? Egyszerűen nincsen önbecsülésünk, tartásunk! Valójában mire is van szükség?
Legyen SZAKVÁSÁR a szakvásár! Kétévente! Ez nem divatszakma, hogy évente új a divatszín, a szoknya hossza stb. Célszerű lenne a frankfurti ISH után - hiszen ez a legnagyobb szakmai kiállítás - egy-két hónappal megrendezni. Így mindenki rögtön bemutathatná a legfrissebb termékeit. Tehát a cél a SZAKmában tevékenykedőket, azaz SZAKembereket (a szerelőtől a műszaki ellenőrig) információval ellátni, SZAKmai újdonságokkal megismertetni. És kik azok, akik kiállítanak? SZAK cégek! Nem kereskedők! Ide ne az ingyen sör miatt jöjjenek a látogatók, ne a 10%-os vásári kedvezményért!
Igenis szűrjük meg a kiállítókat! Ez persze nehéz, lesznek sértődések. Szokjuk meg, hogy mindenkinek szépek is és okosak nem lehetünk, de nem is kell lennünk!
És lehetne mellette más, az épületgépészettel és egyéb szakterületekkel szintén összefüggő szakkiállítás. Hiszen ma már ismét használjuk a régi-új kifejezést - ÉPÜLETTECHNIKA.
A kérdés megint - HOL? Ma nincs az országban sehol erre alkalmas hely!
A közlekedés:
Amikor gyerek voltam, a Blaha Lujza tértől direkt vásári villamos közlekedett a főbejárathoz. Lehet, hogy egy kicsit girbe-gurbán, de járt. Ma már ez nincsen!
Ha ma villamossal közelítjük meg a HUNGEXPO területét, akkor a vasúti pályatestek fölött a "villamos" hídon kell, ha nem jön velünk senki szembe, gyalogosan áthaladnunk, hiszen nem futotta, hogy 20 év alatt legalább a hidat 1-1 méterrel kiszélesítsék, hogy a gyalogosok kulturáltan tudjanak rajta közlekedni. Persze utána még mindig hiányozna kb. 100 méter szilárd burkolatú gyalogos út a II-es kapuig.
Gondolom, a buszt a legjobb, ha rögtön elfelejtjük. Nem férünk föl rá, ha esetleg mégis, akkor állhatunk és várhatunk, hisz nem tud közlekedni a gépjárművektől.
A kocsit vessük el, de rögtön! - parkolóhely nincs, közlekedési káosz pedig van rendesen. A ma létező megoldás a vasút túloldalán, ha még lehet parkolni, és a már említett "villamos" hídon átballagni...
Vonat - KIVÁLÓ - lehetne!
Sajnos ma senki nem lakik az agglomerációban Budapest szélén, ezért elővárosi vonataink sincsenek. Lásd: piros metró Déli pályaudvarról ki és tovább akár Érd, Budaörs stb. irányába. Vagy itt van Ferihegy; mellette megy el a vonat, legfeljebb 500 méter, ami hiányzik, de természetesen senkinek sem éri meg ezt megépíteni. Ugyanez a helyzet a vásárterülettel, pedig mind a Nyugati, mind a Keleti pályaudvarról meg lehetne közelíteni.
A kiállítási terület:
Szintén úgy 20 évvel ezelőtt virslizni, bográcsgulyásozni vagy valódi brazil kávét kóstolni kiválóan alkalmas volt. Ma kiállítás rendezésére teljesen alkalmatlan! Méghozzá mindenféle tekintetben. Röviden úgy foglalhatnánk össze, ha műemlék - de arról nem tudok, hogy az lenne -, akkor tartsuk meg, és találjunk rá ki más funkciót, ha nem, akkor bontsuk le.
Évekkel ezelőtt, de jóval a rendszerváltás után megjelent egy napilapban egy interjú. Sajnos az alanyára már nem emlékszem. A téma: a HUNGEXPO élén új a vezetőség.
- Mit szól a kinevezéséhez?
- Nagyon meglepődtem, nem számítottam rá!
- Nem is sejtette?
- Őszintén szólva nem, pénteken délelőtt telefonált X. Y. ismerősöm, hogy ráérek-e hétfőn 10 órától, mert nagyon fontos lenne, hogy részt vegyek én is a HUNGEXPO jövőjével kapcsolatos megbeszélésen.
- Nem csodálkozott?
- Nem, máskor is kaptam már ilyen jellegű felkéréseket.
- Mi hangzott el ezen a megbeszélésen?
- Már az elején gyanús volt, mert mindenki gratulált. Aztán megkezdődött a gyűlés. Kineveztek a HUNGEXPO igazgatójának.
De legyen VÁSÁR is - kell!...ha majd építkezem.
Árengedménnyel, fürdőző lányokkal, sörrel.....
Nem nekünk, hanem az éppen építkezőknek. Ha lenne alkalmas terület, talán lehetne párhuzamosan egy épületgépészeti SZAKKIÁLLÍTÁS és egy VÁSÁR is, mint kísérő rendezvény. De teljesen szétválasztva! Ebben is van ráció. Az a végfelhasználó, aki nemcsak az árát akarja megvenni a terméknek, hanem magát a terméket is, akkor először a SZAKkiállításon kezd, tájékozódik, és utána átmegy a VÁSÁRterületre, s megkeresi, hogy kinézett termék hol a legolcsóbb. Naivitás?...
Egy biztos, a HUNGEXPO-nak rövidtávon a mai a legjobb megoldás, hisz így a legnagyobb a profit. Csak éppen avval nem számol, hogy emiatt lassan a Fáy utcai kínai piac jobb képet fog mutatni, mint a "Vásárváros".
Persze sok kiállító is rosszul mér, mind a mai napig azt nézik, hogy a vásáron eladott portéka megérte-e vagy se. Igen, ez régen így volt, nekem is mesélték:
Az egyik cég rendelni akart egy NDK gyárból, illetve ki is küldte a megrendelést egy berendezésre. Válaszul kapott egy udvarias levelet - ha nem nagyon sürgős, akkor kérjük megrendelését halassza az egy hónap múlva nyíló Lipcsei Vásárra.
A folyamat jól látható.
A mai állapot tarthatatlan.
Hosszú távon nem lesz SZAKkiállító.
Még hosszabb távon HUNGEXPO sem.
A szakkiállítások rendezése a világon mindenhol hatalmas üzlet. Folyamatos fejlesztéseknek lehetünk tanúi. Egymás után épülnek a modernebbnél modernebb kiállítási csarnokok. A rendező cégek óriási pénzeket fektetnek be, hogy az igényeket kielégíthessék...
De most már - mint annyi mindenbe Magyarországon -, ebbe sem éri meg belefektetni.
Illés Zoltán
Schako Kft.