Energiapolitikai kérdések az EU-ban
2005/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 2994 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
A helyi adottságok között igen lényeges az egyéb (fosszilis) energiahordozók saját készleteinek mennyisége, ami az adott ország energiapolitikáját is befolyásolja (saját gáz- és kőolaj-készletekkel rendelkezők, például Egyesült Királyság és Hollandia). A nukleárisenergia-termelés helyzete és mértéke ugyancsak befolyást gyakorol az ország energiapolitikájára. A 2000. évi adatok szerint az EU hét tagállama nem rendelkezik atomerőművel. Négy tagállam (Belgium, Németország, Svédország és Hollandia) döntött úgy, hogy fokozatosan leépíti és megszünteti az atomerőműveit. Továbbra is fenntartja, fejleszti ezt a kapacitását az Egyesült Királyság, Franciaország és Finnország.
A nemzetközi elkötelezettségek a megújuló energiaforrások támogatási politikáját ugyancsak befolyásolják. Az EU-direktíva a nemzetközi villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból termelt részhányad 8,1%-os növelését irányozza elő 2010-ig (az 1997. évihez képest). A villamosenergia-piac liberalizációja megindult, és 2002 áprilisáig öt tagállam (Ausztria, Finnország, Németország, Svédország és az Egyesült Királyság) piaca volt teljesen liberalizált.
A Kyoto-egyezmény alapján az üvegházhatást okozó gázok emissziójával kapcsolatosan az EU átlagosan 8%-os csökkentési kötelezettséget vállalt az 1990-es emisszióhoz képest. A csökkentést vállaló nyolc tagállam: Ausztria (–13%), Belgium (–7,5%), Dánia (–21%), Egyesült Királyság (–12,5%), Németország (–21%), Olaszország (–6,5%), Luxemburg (–28%).
Az energiapolitikai rányitás és a megújuló energiaforrások támogatási politikája a tagországokban ugyancsak eltérő. Egyes tagállamokban a felelős minisztériumok együttműködnek a megújuló energetikai szervezetekkel és azok szakértőivel. Az alkalmazott támogatási rendszerek különböző pénzügyi eszközöket alkalmaznak (átvételi ártámogatás, mennyiségi elkötelezettség támogatása, adókedvezmény, pályázati lehetőségek támogatása).
A társadalmi tudatosság és a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos lakossági vélemények tekintetében ugyancsak vannak eltérések a tagországok között. a társadalmi tudatformálás, a felvilágosítás, a közös vállalkozások létesítése általában elősegíti a kedvező lakossági szemlélet kialakulását. Az egyes országokban lehetővé teszik, hogy a fogyasztó környezetkímélő energiatermeléssel előállított villamos energiát igényeljen, magasabb egységáron. Pl. Hollandiában a háztartások 13%-a döntött a környezettisztán előállított, de számukra költségesebb villamos energia fogyasztása mellett. Ausztriában tájékoztatást kapnak a fogyasztók arról, hogy milyen energiaforrással működő erőműből kapják a villamos energiát. A fogyasztónak lehetősége van változtatást kérni és más energiatermelőt választani.
vizeromu.xls (Excel táblázat)
(Forrás: Zöldtech, Imre László)
A primer energia felhasználása az EU-ban
A primerenergia-felhasználásban figyelemreméltó, hogy az egyes tagállamokban az egy főre jutó energiafelhasználás jelentősen eltérő. Az energiahordozók részaránya az EU-ban (1998): olaj 41%, földgáz 22%, szén 16%, nukleáris 15%, megújulók 6%.
tablazat.xls (Excel táblázat)
(forrás: Zöldtech, Imre László)
A napenergia hőhasznosítása az EU tagállamaiban és Svájcban
Az új EU-direktíva, az „Energy Performance in Buildings” (2002. december) által megfogalmazott célok szolgálnak a szolár-termikus rendszerek létesítésére épületek térfűtésére (fűtésrásegítés) és a használati melegvíz-termelésre. A jelenlegi a beépített kollektorfelület 19 millió m2 (az előirányzat 15 millió m2 volt). Az előirányzat a piaci forgalom növelésére 35%/év. A 2010-re a kivitelezett teljes kollektorfelület tervezett mennyisége 100 millió m2.
tablazat2.xls (Excel táblázat)
(forrás: Zöldtech, Imre László)
