Tűzvédelmi mandzsetták
Épületgépészeti csőátvezetések megelőző tűzvédelme
2005/1-2. lapszám | VGF&HKL online | 5762 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Ki a felelős a megelőző tűzvédelemért az épületgépészeti tervezés, illetve kivitelezés során? A hőtechnikai és hidraulikai méretezésen túl többek között a csőátvezetésekkel tűzvédelmi szempontból meggyengített tűzgátló szerkezetek „helyreállítása” is az épületgépészeti tervezés fontos eleme. A kivitelezőnek nem feladata ugyan a tűzvédelmi eszközök kiválasztása, tűz esetén viszont várhatóan őt is megpróbálják felelőssé tenni. A vitás esetek elkerülése érdekében nem árt, ha mind a tervező, mind a kivitelező idejében tájékozódik e kényes területen.
A jogi szabályozást témánk esetében két érvényben lévő rendelet fedi le, nevezetesen a 35/1996. (XII. 29.) számú BM rendelet 1. melléklete: az Országos Tűzvédelmi szabályzat (OTSZ), illetve a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet „A tűzvédelem és a polgári védelem műszaki követelményeinek megállapításáról”.
Az építésztervező feladata az épület alapvető tűzbiztonsági jellemzőinek meghatározása. Erre a bázisra kell, hogy támaszkodjon az épületgépészeti tervezés is, ezért lényeges tisztában lenni épületgépész szemszögből nézve az építési tűzvédelem alapvető kérdéseivel és logikai rendszerével.
A tervezési folyamat kezdetén a beruházó igényeinek megfelelően az egyes rendeltetési egységek kialakítása, egymáshoz történő illesztése zajlik. Ez azt jelenti, hogy az egyes egységekre vonatkozóan (helyiségek, veszélyességi övezetek, szabad terek stb.) elkészítik a tűzveszélyességi osztályba sorolást. A legkisebb rendeltetési egységtől a komplett létesítményig részletes besorolás készül, mely alapján az OTSZ rendelkezik az adott épület tűzállósági fokozatáról (I-V. kategória, mely az adott egység alapvető építészeti tűzbiztonságát jellemzi). A tűzállósági fokozat, építménytípus (pl. csarnoképület, tetőtér-beépítés), illetve a szintszám függvényében táblázatokban találhatók meg az épületszerkezeti egységek (falak, födémek, lépcsők stb.) éghetőségi és tűzállósági határérték-követelményei. Az OTSZ kimondja, hogy az építményekben a tűz terjedésének megakadályozása céljából tűzszakaszokat kell kialakítani. A tűzszakaszokat egymástól tűzgátló szerkezettel (tűzfal, tűzgátló fal, tűzgátló födém stb.) kell elválasztani. Ha jogszabály vagy nemzeti szabvány másképp nem rendelkezik, csőátvezetéseknél az átvezetési helyeken a berendezés körüli nyílások elzárásáról olyan – nem éghető anyagú – tűzgátló tömítéssel, szerkezettel, berendezéssel kell gondoskodni, amely megfelel a tűzgátló szerkezettel szemben támasztott tűzállósági határérték-követelményeknek. Ilyen tűzgátló szerkezet a tűzvédelmi mandzsetta.
A következő átvezetési helyeknél szükséges a tűzgátló szerkezet beépítése:
- középmagas és magas épületek minden fali- és födém-csőátvezetése,
- tűzszakaszok közötti csőátvezetéseknél minden esetben (javasolt konzultálni az építésztervezővel, amennyiben egyértelműen nem állapíthatók meg a tervről a tűzszakasz-határok),
- 3-5-szintes épületek szerelő- és szerelvényaknáinál fal- és/vagy födémáttörések esetén,
- tervezői megfontolás alapján minden egyéb átvezetésnél, ahol a tűz nyíláson keresztül történő esetleges átterjedését meg kell akadályozni.
A tűzvédelmi mandszettákat két csoportra oszthatjuk.
Lefolyóvezetékek mandzsettái
PP, hangcsillapított PP, PVC és még néhány gyakorta alkalmazott lefolyórendszer elemei lehetnek. Beépítésük egyszerű és utólag is elvégezhető. Ezen szerkezetek kihabosodó anyagból és ennek az anyagnak a tágulását megakadályozó acéllemez köpenyből állnak. A kihabosodó anyag hő hatására, kb. 800 °C hőmérsékletet elérve nagy térfogatnövekedésen megy keresztül. Térfogatnövekedésének az őt körülölelő acéllemez köpeny szab gátat. Az ilyen módon kihabosodott anyag elzárja a tűz és a füst terjedésének útját. A lefolyócsőnek az átveztés helyén csak az olvadéka marad. Fontos, hogy mennyi ideig áll ellen a mandzsetta a tűznek. Az épületgépészeti gyakorlatban általában 90 perc ez az idő.
Ezeket a mandzsettákat födém- és faláttörésnél egyaránt elhelyezhetjük. Falátvezetésnél a fal mindkét oldalán el kell helyezni egy-egy mandzsettát, míg födémátvezetésnél elég a födém alatt egy szerkezetet rögzíteni. Léteznek különleges kivitelű, ún. könyök tűzvédelmi mandzsetták, melyek a merőlegestől eltérő szögben vezetett csövek esetében jelentenek megoldást.
Akusztikai okból az épületszerkezet és a cső közé ásványi gyapot testhangszigetelés helyezhető el. A szigetelés maximális vastagságáról a gyártók adnak felvilágosítást.
A szigetelésekkel kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az „A”-„C” tűzveszélyességi osztályú helyiségek bármely határoló szerkezetén keresztül történő átvezetéseknél, továbbá a „D”-„E” tűzveszélyességi osztályú helyiségeknél a tűzszakasz-határokon történő csőátvezetéseknél az átvezetések helyén nem éghető anyagú szigetelést kell alkalmazni.
Ugyancsak a testhangok továbbterjedését gátolja a gyári csomagolásban megtalálható habosított anyagú szigetelő csík, melynek elhelyezése opcionális. Amennyiben födémáttörésen vezetünk át csővezetéket, a szerkezet és a cső közötti fugát nem éghető anyaggal a szerkezet teljes keresztmetszetében ki kell tölteni. Nehézszerkezetű falak és födémek esetén fémtiplikkel rögzítjük a mandzsettát, könnyűszerkezetes falak esetében átmenő csavart kell alkalmazni. Egyes mandzsettatípusok csavarok alkalmazása nélkül, befalazással is elhelyezhetők.
Nyomócsövek mandzsettái
Ha ma valaki korszerű csőanyagot keres a piacon, a térhálósított polietilén csövekben (pe-x) biztosan nem fog csalódni. Szinte minden alkalmazásra megtalálhatók a megfelelő pe-x csövek, nem csoda hát, hogy napjaink talán legkorszerűbb csőanyagát egyre szélesebb körben alkalmazzuk. Amennyiben ez a csővezeték egyszerű és megbízható kötéstechnikával, a rendszerelemek széles választékával – ide tartozik a tűzvédelmi mandzsetta is – rendelkezik, akkor beszélhetünk komplett rendszermegoldásról. Ezekhez a csőrendszerekhez sajátos tűzvédelmi mandzsettára van szükség. Ezek az eszközök formájukat tekintve eltérnek a fent részletezett eszközöktől, de funkciójuk lényegében azonos.
Az ötrétegű csöveket – amennyiben nem találunk hozzá megfelelő mandzsettát – nem éghető anyagú ásványi gyapot (tolv.= min. 1000 °C; p=90 kg/m3) anyaggal kell szigetelni a gyártó utasításai szerint.
Kovács Zoltán, Koza László
