Egy gyártó, egy rendszer
2005/7-8. lapszám | VGF&HKL online | 3691 |
Figylem! Ez a cikk 21 éve frissült utoljára. A benne szereplő információk mára aktualitásukat veszíthették, valamint a tartalom helyenként hiányos lehet (képek, táblázatok stb.).
Új rovatunkban olyan kollégáknak biztosítunk megjelenési lehetőséget, akik úgy érzik, valami maradandót hoztak létre, olyasmit, amit érdemes megosztani más szakmabeliekkel is. Ezúton biztatnánk minden kedves olvasónkat, hogy ha alkottak valamit, hívják fel rá szerkesztőségünk figyelmét.
Az építés éve 2004, a létesítési hely Parádfürdő. Az épület sajátossága, hogy építésekor minden szempont az alacsony energiájú épületek hőtechnikai paramétereit célozta meg, a megújuló és alternatív energia használatával. Lényeges szempont volt, hogy a gépészet egységes rendszert képezzen, nemcsak vezérlésében, hanem alkotórészeiben is. Az épület fűtése és melegvíz-ellátása faelgázosító kazánnal, valamint napkollektorokkal történik, azonban biztonsági okokból egy kondenzációs falikazán is beépítésre került. Az épület alapvetően padlófűtéses, melyhez néhány kiegészítő radiátor került beépítésre.
A faelgázosító kazánok rendkívül gazdaságos és környezetbarát működésük révén ma komoly alternatívát jelentenek a legmodernebb gáztüzelésű kazánok mellett is. Egy hagyományos fa- vagy vegyestüzelésű kazán égéstermékének 60%-a gáznemű anyag, ami magas hőmérsékleten távozik a kéményen keresztül. Ezekben a kazánokban nincs szabályozott égés, az égéshő egy részét a fűtővíz veszi fel, míg a többi a kéményen keresztül távozik. E kazánok hatásfoka 40-50% körüli, a fennmaradó hőmennyiséggel sajnos a külső levegőt fűtjük. A kazánok már működési elvükben beleavatkoznak ebbe a folyamatba. A három részből álló égéstér első része raktér, ahol létrejön az égés első fázisa. Az égés folyamata azonban itt nem fejeződik be. A füstgázokat – amelyekben még rengeteg éghető szilárd és gáznemű anyag van – egy kerámiatesten (biokamra) keresztül vezetjük a kazán középső terébe, ahol – mint egy gázláng – minden elég, ami még éghető a füstben. Ez a tökéletes égés 95% fölé emeli a kazán hatásfokát, tehát rendkívül energiatakarékossá teszi. A kibocsátott égéstermék szennyezőanyag-tartalma rendkívül kicsi, nem terheli a környezetet. Ugyanez vonatkozik a természet hőterhelésére is. Míg egy hagyományos kazánból a füstgázok 400-500 °C-os hőmérsékleten távoznak, addig egy ilyen faelgázosító kazánból legfeljebb 200 °C-on. Az így megnyert hőmenynyiség-különbség természetesen a fűtésben hasznosul.
A beépített kazánok teljesen automatizáltak. 4-14 órás ciklusban működtethető a kazán, a család szokásai és a lakás hőigény alapján. Szabályozás a beépített lamdaszonda segítségével gondoskodik a mindenkori optimális levegőmennyiségről. A vezérlés gondoskodik arról is, hogy a kazán felfűtéséig – 60 °C-os vízhőmérsékletig – a fűtővizet nem engedi ki a kazántérből. E hőfok felett egy szabályozóegység a puffertartályba engedi a fűtővizet. Ez a puffertartály tárolja a fűtővizet és biztosítja a fűtőkörök ellátását. Az épület fűtésének vezérlése hagyományosan történik; a termosztát és a külső hőmérsékletérzékelő adatai alapján a vezérlés indítja a keringtető szivattyúkat. Megfelelően méretezett gyűjtőtartálynál a kazán kikapcsolása után is elegendő fűtővizünk marad 24, akár 48 órás üzemre is.
Fűtés az ökológiai egyensúlyon belül
A fával történő fűtés során nem növekszik a CO2-többletkibocsátás, mert a fák növekedésük során szén-dioxidot (CO2) vonnak el a levegőből, a szenet (C) elraktározzák, és az oxigént (O2) leadják a levegőbe. A fa eltüzelése során a raktározott szén (C) oxigén (O2) felhasználásával ismét szén-dioxidként (CO2) távozik a levegőbe. A fa esetében tehát CO2-semleges körfolyamatról beszélünk. A napkollektorral történő kombináció tökéletes energiamegtakarító rendszert alkot, mert így az éves HMV-szükséglet 75-80%-át, míg a fűtési hőigény 55-60%-át fedezi a kollektoros rásegítés.
A fűtési rendszer kiépítése – már meglévő fűtési rendszerekbe történő beszerelés esetén is – igen egyszerű. A kombináció a dolog kulcsa. A faelgázosító kazán önállóan vagy gázkazánnal kiegészítve tudja ellátni a központi fűtőberendezés szerepét. A vezérlés begyújtásától függetlenül, a tárolóban levő meleg víz hőmérséklete alapján engedélyezi vagy tiltja a gázkazán működését. A rendszer a fűtőkör és a HMV-tároló hőigényét a faelgázosító kazán puffertárolóin keresztül biztosítja. A többletenergiát a puffertároló tárolja. Amikor a tüzelőanyagot a faelgázosító kazán elhasználta, akkor a puffertárolóban rendelkezésre álló energia kerül felhasználásra. Ha a tároló hőmérséklete a vezérlés által kért minimális hőmérséklet alá csökken, a vezérlés a gázkazánt is indítja. A gázkazán és a faelgázosító kazán közötti automatikus átkapcsolást és a párhuzamos üzemet is a szabályozó vezérli.
Krajpos László
